2026. május 27., szerda

LÉGIFOTÓKON MUTATJUK MEG, MIVÉ VÁLTOZOTT 16 ÉV ALATT ORBÁNÉK FELCSÚTI ÉS HATVANPUSZTAI BIRODALMA

TELEX
Szerző: VORÁK ANITA
2026.05.26.


Nincs még egy vidéki régió Magyarországon, amit annyira megváltoztatott volna Orbán Viktor 16 éves kormányzása, mint a szülőföldjét. Felcsút és környéke közpénzből és közpénzből lett magánvagyonokból is fejlődött, gazdagodott. A választások után, április végén átrepültünk a települések fölött, és légi fotókon mutatjuk be, hogy néz ki most, 16 év kormányzás, majd az elbukott választás után a hatvanpusztai uradalom és állatkert, Tiborcz István alcsútdobozi golfklubja, Mészáros Lőrinc építkezése és az Orbán Viktor felcsúti házának környékén kinőtt sportbirodalom.

A hatvanpusztai majorság, avagy az Orbán család öröksége

Mintagazdaságnak, a magyar mezőgazdaság fejlesztését célozva építette az 1820-as években József nádor a közigazgatásilag Alcsútdobozhoz tartozó hatvanpusztai majorságot. A több mint tízhektáros birtok közepére íves tetőszerkezetű, klasszicista magtár épült két istállóval, két cselédházzal, víztoronnyal. A műemléki védelmű épületegyüttest az állampárt idején is használták, Orbán Viktor szívesen anekdotázik arról, hogy tanuló korában nyári munkán dolgozott az ottani gazdaságban. A rendszerváltás után az épületek lepusztultak, meglehetősen romos állapotban voltak akkor is, amikor már a Fidesz első kétharmada után, 2011-ben egy cégen keresztül megvette őket Orbán Viktor apja.

Bár az Orbán család gazdagodását figyelemmel követő oknyomozó újságíró, Ferenczi Krisztina már 2011-től írt Hatvanpusztáról, a szélesebb közvélemény figyelmét Orbán Viktor hívta fel a birtokra – akaratlanul. Az állatvédelem apropóján posztolt közös képet 2016-ban Nárcisz kutyájával. A kutya vezette el az újságírókat a hatvanpusztai majorsághoz, amit akkor még Mészáros Lőrinc vett bérbe Orbán apjának cégétől, állítólag azért, hogy ott tárolja a szomszédos földek műveléséhez szükséges eszközeit. Az omladozó épületeket akkor még rozsdás kerítésdrótra aggatott, kopott figyelmeztető tábla és egy kamera védte a kíváncsiskodóktól. Aztán 2019-ben Orbán Győző saját nevére vette a birtokot, és nagyszabású építkezés kezdődött a területen: előbb földig gyalulták a műemlék épületeket, majd az eredetire nyomokban hasonlító, de egyáltalán nem istállónak és magtárnak való épületeket húztak fel a birtokon.

Az építkezést rendszeresen dokumentálta a levegőből Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, és az évek során újságírók is többször készítettek drónfelvételeket arról, hogy áll a munka. Az impozáns épületek a 2026-os választások előtt elkészültek, már csak a kertépítők dolgoztak, de néhány, az építkezés során készült fényképen túl nem sokat tudunk arról, hogy az épületekben belül mi van.

Az április végén készült képeinken látszik, hogy több autó is áll a majorság területén. A kertben megy a munka, de már minden késznek látszik: az orangerie tele van óriási dézsás növényekkel, a mellette kialakított veteményesben pedig néhány soron már előbújtak a növények. Az L alakú épületek köré végig virágzó növényeket ültettek, és a kert minden pontján feltekert locsolócsövek várják a szárazságot.

Az is jól látszik, hogy bár minden kapunál vannak kisebb, talán személyzeti épületek, a birtokot védő biztonsági őrök a főbejáratnál és az északi kapunál is leharcolt lakókocsikban töltik a napjaikat...

KÖZMÉDIA-HORROR: A TEHETSÉGTELENSÉG 160 MILLIÁRDOS BIRODALMA

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2026.05.26.



Hogyan lett a magyar közszolgálati televízió egy 160 milliárd forintos „mentális és morális romhalmaz”? Szabostin Imre, a Magyar Televízió korábbi alelnöke és főigazgatója kíméletlen őszinteséggel beszél a KlikkTV-ben arról a kontraszelekcióról és szakmai csődről, ami az elmúlt 15 évet jellemezte.

A beszélgetésben szóba kerül a 160 milliárdos büdzsé rejtélye, a nézettségi mélyrepülés, és az a kérdés is: hogyan lehetne visszabontani a propaganda-monolitot, hogy újra valódi közszolgálat legyen Magyarországon? Miért vallott kudarcot a Fidesz a közmédiával, és miért „innen könnyebb nyerni”?

A videó tartalmából:

A közmédia jelene: Miért van mentálisan és morálisan romokban a tévé? A 160 milliárdos rejtély: Mire ment el a felfoghatatlan összeg, ha a nézettség a nullához közelít? Kontraszelekció: Miért a lojalitás és nem a tehetség dönt a pozíciókról? Visszabontás: Hogyan lehetne egy új, EU-konform médiatörvénnyel rendet tenni? A jövő: Miért lenne szükség tévéjátékokra és valódi kulturális misszióra? Támogasd a KlikkTV munkáját, hogy továbbra is ilyen tabudöntögető beszélgetéseket hozhassunk el neked! Részletek a videóban és a leírás végén.

00:00 – Magyar Péter és a közmédia: Óriási az igény a változásra 
01:40 – „Mentális és morális romhalmaz” – A közmédia valódi állapota 
02:50 – A páratlan sikertelenség: Hogyan lett 1-5%-os a nézettség? 
03:30 – Tehetségtelenség és kontraszelekció: A lojalitás ára 
04:30 – 160 milliárd forint a semmire? A felfoghatatlan büdzsé 
06:40 – Új médiatörvény kell: A rendszer visszabontásának lehetőségei 
09:25 – Horrorisztikus gyártási költségek és túlszámlázások a kulisszák mögött 
11:40 – Repedések a falon: A Duna Médiaszolgáltató és az Altóri-ügy 
15:15 – Kert Attila és a jövő: Ki építhetné újjá a közszolgálatot? 
17:15 – Miért kellene visszahozni a tévéjátékokat és a valódi kultúrát? 
20:30 – „Lefelé nivellálás”: Miért hűítik a nézőket a kereskedelmi tévék is? 
23:00 – Ki maradjon és kit kell „kihajítani”? – Morális kérdések az újjáépítésnél 
25:00 – A rádió és az MTI tragédiája: Hogyan ölték meg a hírügynökséget? 
27:30 – BBC vs. MTVA: Miért innen a legkönnyebb nyerni?


Cikk:

GYERMETEG TABLÓ, KÍNOS TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS – HÁROM TÖRTÉNÉSZ SARKOS VÉLEMÉNYE A CITADELLA ÚJ KIÁLLÍTÁSÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerzők: B. Szabó János, Hermann Róbert, Hatos Pál
2026.05.26.


Ha nem dolgozzák át, hosszú időre torzíthatja magyarok és külföldi turisták történelemképét is az új Citadella A Szabadság Bástyája című kiállítása. A Válasz Online három neves történészt, B. Szabó Jánost, Hermann Róbertet és Hatos Pált kérte fel, hogy véleményezzék a tárlatot, amelynek forgatókönyvét Köbli Norbert jegyzi. Értékelésük egybehangzó: látványos, ám tárgyi tévedésekkel teli alkotás született, amely alapvetően félrevezető képet mutat a magyarság múltjáról, és a történettudomány elmúlt fél évszázadának kutatási eredményeiből szinte semmit nem tartalmaz. Az 1950-es évek mondanivalója ez a 21. század technológiájával elmesélve. Jó lenne, ha nem maradna így évtizedekre.


Ennek a látványos, hazafias panoptikum jellegű kiállításnak a történelemszemlélete külön elemzést igényelne, mert tökéletesen összegzi a NER múltfelfogását, írtuk cikkünkben két nappal a választás előtt. Írásunkban részletesen bemutattuk, hogyan alakították át a Citadellát az egykori erőd durva átszabásával.

Abban a cikkben építészetről, műemlékvédelemről és a radikális átalakítás mögötti ideológiai mozgatórugókról volt szó, de A Szabadság Bástyája című történelmi kiállítás valóban külön elemzést érdemel. A kiemelt helyszín miatt ugyanis a Magyarországra látogató turisták közül valószínűleg többen fogják ebből megismerni a történelmünket, mint mondjuk a Nemzeti Múzeum kiállításából. Még ennél is fontosabb, hogy minden bizonnyal rengeteg magyar diákcsoport keresi majd fel, ezért ez a tárlat jelentősen befolyásolhatja a következő nemzedékek történelemszemléletét. Legalább annyira, ha nem jobban, mint ami a tankönyvekben szerepel...

ELLENSÉGGÉ VÁLTAK, AKIK FELEMELTÉK A SZAVUKAT AZ ELESETTEKÉRT

NÉPSZAVA / EXIT PODCAST
Műsorvezető: SZABÓ BRIGITTA
2026.05.26.



Bár Magyar Péter miniszterelnök mindenkitől bocsánatot kért, akit az orbáni rendszer ellehetetlenített, megfélemlített, kirekesztett, megbélyegzett, az igazi fellélegzést ez még nem hozta el. Nem csak azért, mert nem Orbán Viktor tette meg ezt a gesztust, hanem azért is, mert 16 évnyi rombolás hatása nehezen múlik, s az újjáépítés, újjáépülés is időt igényel. Amikor rendőrök szállják meg az ember munkahelyét, kormányzati hivatalok indítanak teljesen hamis indokokkal vizsgálatokat vagy nem kívánt személynek nyilvánítanak valakit és ellehetetlenítik a munkáját, akkor nem csak az adott pillanatban kell állva maradni, de a folytatáshoz is erős elszántság kell. A civil szektort és a médiát ért támadásokról, a megoldásokról és a folytatásról beszélgetett Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával és Ónody-Molnár Dóra újságíróval Szabó Brigitta, a Népszava gazdaság rovatának vezetője az Exit podcastban.

ÁGH ATTILA: ORBÁN ELAGGOTT FIGURA – EZ A RENDSZER MÁR CSAK VICC A FIATALOK SZEMÉBEN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.05.26.



00:00
– Bevezetés: A KlikkTV közeledik a 100 000 feliratkozóhoz; Ágh Attila mint a rendszer egyik legkarakteresebb bírálója. 
02:45 – A felismerés pillanata: Mikor vált egyértelművé, hogy az Orbán-rendszernek vége van? Miért bukott el a 2022-es ellenzéki összefogás? 
05:30 – Az információs forradalom és a Tisza-jelenség: Hogyan használta ki Magyar Péter az új technológiai platformokat egy olyan generáció megszólítására, amely korábban láthatatlan volt a politika számára. 
06:50 – „Európa, Európa!”: A fiatalok spontán érzelmi kitörése és a jövőkép hiánya a jelenlegi rendszerben. 
08:20 – Mozgalomból új politikai rendszer: Radnai Márk és a Tiszapárt stratégiája – miért nem akarnak „hagyományos” pártot építeni? 
11:50 – Az új modell: Alulról építkező demokrácia és a „tanuló vezetők” korszaka. Miben tér el ez a 89-es elitpolitizálástól? 
14:10 – Generációváltás a vezetésben: A középnemzedék és a nők szerepének felértékelődése Magyar Péter csapatában. 
16:10 – „Orbán egy elaggott figura”: Miért nevetik ki a fiatalok a kormányzati retorikát, és miért vált nevetségessé a rendszer nemzetközi szinten is? 
18:20 – A kétciklusos korlát: A hatalom önkorlátozása mint a bizalom alapja – „Ne féljetek, mi se maradunk itt örökké”. 
21:10 – Az igazi rendszerváltás: Miért volt a 89-es váltás és a 2010-es „fülkeforradalom” is csak egy szűk elit játéka, és miért most történik meg a valódi váltás. 
25:50 – Összegzés: Az autokrata modell összeomlása és a remény egy radikális demokratikus átalakulásra.

BÁTONYI PÉTER: LÁZÁR JÁNOST ÚGY ÉRDEKELTÉK A KASTÉLYOK, MINT TOLVAJT A ZSEBÓRÁK

VÁLASZ PODCAST
Szerző: BENYÓ RITA
2026.05.26.



A NER nemcsak intézményesen verte szét a magyar műemlékvédelmet, hanem konkrét épületeken is megmutatta, mit jelent, amikor a hatalom „a legalitás látszatával” hekkeli meg a jogállamot – mondja Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember a Válasz Podcastban. Két éve a Partizánban borított, vállalva a kirúgást, a pereket és a hivatali eltiltást is. Most Bátonyi Péter abban bízik, hogy emberi időn belül bíróság elé kerülnek azok az ügyek, amelyek szerinte nem egyszerű szakmai viták, hanem hivatali visszaélésekkel súlyosbított műemlékrombolások voltak. Bátonyi beszél Lázár János minisztériumáról, a Dorothea Hotelről, az Agrárminisztériumról, a Körszállóról, a Gellért Szállóról és arról is, hogy a választás előtt dolgozott a Tisza műemlékvédelmi programján. Azt reméli, hogy a műemlékvédelem végre önálló, szakmailag autonóm intézményt kap – olyat, amelyben neki is feladata lehet. Mert szerinte „ha a műemlékesek orvosok, akkor az orvosoknak kórház kell”.


Fontos mondatok a beszélgetésből:

A bombák és Tiborczék

„A meglévő műemlékek lebontása a legnagyobb veszteség, mert ilyenkor olyan kár ér minket, mint a világháború idején. A Mahart-székház 2019–20 környékén járt úgy, ahogy ’44–45-ben is járhatott volna. A háborút túlélte, pedig nagyon kitett helyen volt – amit nem bombáztak ki, azt most Tiborczék abszolválták.”

A „műemlékmentésről”

„A fideszesek szeretik úgy beállítani magukat, mintha műemlékmentők lennének, de amikor valamit főhomlokzatig kibelezünk és visszabontunk, azt műemlékmentésnek nevezni finoman szólva túlzás. Ez olyan, mintha valaki egy kitömött állatot hagyna a kandallópárkányon, és azt állatmentésnek tekintené.”

A csillogó felszínről

„A NER egészére jellemző volt a felszínesség. A felszín csillogása őket mindenben kielégítette, és azt gondolták, hogy a szavazóikat is kielégíti. Az, hogy a felszín mögött mi a rothadó valóság, nem nagyon érdekelt senkit – csak ennek a szaga hozzánk, szakemberekhez eljutott.”

A nemzetieskedésről

„A NER-t és a Fidesz felső vezetését műveltségbeli felszínesség jellemzi. A műemlékekhez való hozzáállásuk lakmuszpapír: megmutatja, mennyire tettetett ez a nemzetieskedés, és mennyire nem gyökerezik mély meggyőződésben vagy műveltségi rétegben.”

A jogállam meghekkeléséről

„A jogállamiság lebontásának van egy ritkábban emlegetett, de talán fontosabb aspektusa: az állam a saját, egyébként vállalható jogállami szabályait is szándékosan megszegte vagy megszegette az apparátusaival. Nemcsak vállalhatatlan jogszabályok születtek, hanem a betartható és betartandó jó jogszabályokat is sikerült megtekerni.”

Újrakezdés

„Ha a műemlékesek orvosok, akkor az orvosoknak kórház kell. Önálló intézményrendszer nélkül nem működik a műemlékvédelem, ezt tizenhat év megmutatta. A mostani struktúra gyakorlatilag a műemlékrombolások lepapírozására alkalmas, semmi másra.”

A PÉNZ ÚTJA: HOGYAN TŰNT EL A KÖZVAGYON? | MARTIN JÓZSEF PÉTER

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.05.26.



A pénz útja: hogyan tűnt el a közvagyon?

A műsor vendége Martin József Péter, közgazdász, szociológus, újságíró, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

UNGVÁRY KRISZTIÁN :: ÜGYNÖKAKTÁK TUTORIAL # 01 // BEVEZETŐ

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.05.26.



Ez egy minisorozat első része, ami az állambiztonsági források értelmezésében ad segítséget.