A GYERMEKEM JÖVŐJÉT KOCKÁZTATOM MINDEN PERCCEL, AMIT MÉG ITT TÖLTÜNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
Vendégszerző: Goitein Vera
2017.04.03.

...Egyéni vállalkozóként saját tulajdonú otthonról nem is álmodhatok, hiszen készpénzem nincs rá, lakáshitelt pedig a jelenlegi szabályok szerint KATA adózó egyéni vállalkozóként nem kapok. Összegyűjteni sem tudom apránként a rávalót, hiszen megtakarításom nem marad a hó végén. Sosem. Vállalkozás- és családbarát ország, mint tudjuk. Jobbanteljesít.

Negyven évesen semmim nincs: nincs létbiztonság (hiszen hányszor, de hányszor késnek a megbízóim a kifizetésekkel), nincs szabadidő, nincs pihenés, újabban már nincsenek „költséges” örömök, mint például egy étterem, egy színházjegy, egy hobbitanfolyam. Igen, ezek már költséges örömök.

Mindez kevésbé zavarna, vagy talán nem is zavarna, ha nem ömlene ebben az országban a csapból is a gyűlölet, ha nem látnám úton-útfélen a végtelen kilátástalanságot és nyomort, ha nem kerítene hatalmába egyre gyakrabban az érzés, hogy itt már nincs miért küzdeni, ha nem történne napi szinten újabb jogtiprás kicsiben és nagyban, ha nem motoszkálna bennem, hogy a gyerekem jövőjét kockáztatom minden perccel, amit még itt töltünk.

Szóval fognám az egyke gyereket és jó messzire mennénk innen, de azonnal… ha találnék olyan lehetőséget, ahová vihetem ezt a nyavalyás, bundás állatkertemet. Nélkülük nem.

Még nem… Meddig nem?

ITT OLVASHATÓ