2019. június 13., csütörtök

A HONVÁGY ALATTOMOS DOLOG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.06.13.


Vajon mi minden változik egy ember életében öt év alatt? A személyes sorson kívül például a gondolkodásmódja – nincs ez másként a határátkelők életében sem, miként ez kiderül Prevics Éva írásából, aki maga is kétszer vágott bele a határátkelésbe. Mint a képen is látszik, másodszor már nem egyedül, kisfia tavaly szeptemberben Ausztriában kezdte meg az óvodát.

„Öt év hosszú idő, megváltozhat egy ország vezetése, új arculatot kaphat egy város, csecsemőből kisgyerek, kisgyerekből kamasz, kamaszból felnőtt lesz és alaposan átalakulhat egy ember gondolkodásmódja is - ezekkel a sorokkal zárom azt a riportkönyvet, mely 8 magyar fiatal külföldi tapasztalatait dolgozza fel 5 év távlatából.

2013-ban velük egy hajóban eveztem én is, vagyis inkább egy ügyetlenül megépített, sietve összetákolt ladikban, mely hol a csendes vízen, hol a háborgó tengeren próbált haladni, több-kevesebb sikerrel.

Az embert életében nagyrészt hasonszőrűekkel hozza össze a sors. Az iskola, a munkahely, a közös érdeklődés, a hobbi mind olyan kétoldalú ragasztószalagok, melyek nem nagyon szakadnak, jól tartanak és az évek alatt sem veszítenek erejükből.

A világ legerősebb ragasztószalagja

Öt éve, mikor otthagytam riporteri állásomat és elmentem Ausztriába felszolgálónak, nem nagyon találtam ilyen ragasztószalagokat. Volt a kollégáim között vérbeli vendéglátós, tandíját gyűjtögető leendő pedagógus, a reménytelenség megyéjéből érkező lelkes mindenes és a világnak bizonyítani akaró fáradhatatlan küzdő.

Csak egy közös volt bennünk, amiről akkor még nem sejtettem, hogy a világ legerősebb ragasztószalagja, mindannyian magyarok voltunk.

Ennek a jelentőségét csak 5 évvel később értettem meg, mikor már gyerekkel együtt ismét felkerekedtem, de ekkor már a szűk családomon kívül nem volt körülöttem magyar ember. Egy sem.

A Fiatalok külföldön - 5 év múlva című könyvemben magyar fiatalokkal beszélgetek külföldi boldogulásról.

A kötet különlegessége, hogy minden interjúalany kétszer szólal meg, először 2013-ban, majd 5 évvel később 2018-ban. Beszélnek tapasztalataikról, nehézségeikről és arról, mit látnak másként ma a külföldi élet kapcsán és mit sikerült megvalósítaniuk a terveikből.

Van, aki kint lelt párra és nem tervezi a hazaköltözést, más csak gyűjtögetni ment el és ma már saját álomházában él Magyarországon, de van olyan is, aki 10 év kint lét után éppen most döntött úgy, hogy otthon folytatja az életét.

Az interjúk között én is mesélek. 2013-ból való bejegyzéseimben arról, mennyire nehéz volt egy teljesen más szakmában boldogulnom, mint amit otthon végeztem és tanultam.

A 2018-ból valókban pedig arról, milyen érzés egy egyéves gyerekkel megérkezni egy vadidegen országba és lépésről lépésre felépíteni egy új életet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése