2019. július 20., szombat

ESZEVESZETT ŰRVERSENYBEN ELŐZTE MEG AZ USA A SZOVJETUNIÓT AZ 50 ÉVVEL EZELŐTTI HOLDRA SZÁLLÁSSAL

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2019.07.19.


„Hiszem, hogy e nemzetnek el kell köteleznie magát amellett, hogy még az évtized vége előtt embert juttat a Holdra, és onnan biztonságban vissza is hozza a Földre. E korszak semelyik más űrprogramja sem lesz nagyobb hatással az emberiségre, vagy fontosabb a távoli űr felfedezése során, és egyik megvalósítása sem lesz ilyen nehéz vagy költséges” – ezzel a hittétellel állt az Egyesült Államok Kongresszusa elé John F. Kennedy 1961. május 25-én, alig négy hónappal elnökké választása után.

Ekkorra már tombolt az űrverseny a világ két nagyhatalma között, és a Szovjetunió állt nyerésre. A szovjetek 1957. október 4-én Föld körüli pályára állították az első műholdat, a Szputnyik–1-et (négy hónappal az amerikai Explorer–1 előtt), novemberben az űrbe küldték az első élőlényt, Lajka kutyát, majd 1961. április 12-én a Vosztok–1 fedélzetén első emberként utazott a világűrbe Jurij Alekszejevics Gagarin. A hidegháborús retorikában ez felért egy három-nullás vereséggel.

Az Apollo-program három atyja: Jurij Gagarin, Fidel Castro és egy náci rakétatudós


Persze ki tudja, egyáltalán lett volna Holdra szállás, ha a NASA nem törekszik a legnagyobb biztonságra. John Logsdon, a washingtoni Űrpolitikai Intézet korábbi vezetője a History Extrának elmondta: „Az oroszok csak három héttel verték meg Amerikát az első ember űrbe küldésében. Alan Shepardnek kellett volna az elsőnek lennie, egy Mercury kabinban. Márciusban kellet volna repülnie, de egy január 31-i teszten, amikor a Ham nevű csimpánzt lőtték fel, a fékezőrakéták későn indultak be, így Ham a visszatérésnél több száz mérfölddel arrébb csobbant a vízbe, mint kellett volna.” Az űrügynökség ezért úgy döntött, még egy ember nélküli kísérletet végez, mielőtt május 5-én az űrbe küldik Shepardöt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése