2020. január 16., csütörtök

BEÁRAZNI A SZEGREGÁCIÓT – MIÉRT NEM INDUL SOKKAL TÖBB PER A TÖRVÉNYSZEGŐ KÖZINTÉZMÉNYEK ELLEN?

MÉRCE
Szerzők: ÚJLAKY ANDRÁS, FARKAS LILLA
2020.01.16.


2019 szeptember közepén a Debreceni Ítélőtábla a Heves Megyei Törvényszék korábbi ítéletét részben módosítva, körülbelül 100 millió forint kártérítést ítélt meg 60 gyöngyöspatai roma gyereknek, akiket a helyi Nekcsei Demeter Általános Iskola – a Kúria korábbi döntése szerint is – etnikai alapon elkülönítve oktatott, és akiknek bizonyítottan alacsonyabb szintű oktatást nyújtott. A legalacsonyabb kártérítési összeg 350 000, a legmagasabb 3 150 000 forint.

A felpereseknek személyes költségmentességük okán csupán az alperesi ügyvéd munkadíját kellett megfizetniük, mégpedig abban az arányban, amilyenben a követelthez képest alacsonyabb kártérítési összeget kaptak. Noha jó néhányuknak ez csupán pár ezer forintos kiadást jelent, vannak olyanok is, akiknek több tízezres költségei keletkeztek.

Néhányan azonban százezer forintot is meghaladó perköltség előírást kaptak a perlési stílusában gálánsnak semmiképp sem nevezhető alperesi ügyvédi iroda felé, amely a John Grishamtől ismert amerikai mintára árasztotta magából a teleírt oldalakat. Ezek átrágása nem csupán a felperesek ügyvédeinek okozott felesleges túlmunkát, de az illiberális demokrácia gépezetét kiszolgáló jogászoktól nem idegen módon a költségvetésből finanszírozott megbízóknak is tetemes plusz kiadást jelenthetett.

A döntés jogerős, ám az ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a tankerület (KLIK) és a helyi önkormányzat, amelyek ekképp a kártérítést önként nem is kívánják folyósítani.

Sőt, amennyiben a korábbi peres stratégiájuknak megfelelően járnak el, csupán természetben kívánják majd a kárt megtéríteni, ami eléggé kétséges pont a szegregáció esetében, aminek természetbeni, utólagos „jóvátételére” keresve sem találunk példát, bárhová is nézünk a való világban vagy a józan ész birodalmában.

Ez az ítélet nem igazán jogi precedens, a Kúria (lánykori nevén Legfelsőbb Bíróság) korábban már három ügyben ítélt meg kártérítést szegregáltan oktatott gyerekeknek: a tiszavasvári különballagás (2001), a tiszatarjáni külön osztályba sorolás (2004) és a miskolci iskolák közötti szegregáció miatt (2009)...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése