2020. március 22., vasárnap

SZABAD SZEMMEL - MIRE KELL ORBÁNNAK A KÜLÖNLEGES FELHATALMAZÁS? - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.22.


Yahoo/Reuters 

A magyar kormány különleges felhatalmazást akar kapni a válság miatt, mégpedig meghatározatlan időre. Kéri a parlamentet, hogy az hosszabbítsa meg a rendkívüli állapotot, ideértve, hogy a végrehajtó hatalom felfüggeszthessen bizonyos jogszabályokat és azokat a saját rendeleteivel helyettesítse. A nacionalista Orbán Viktor már eddig is egy sor korlátozó intézkedést hozott. Political Capital szerint az új javaslat azért aggályos, mert gyakorlatilag korlátlan hatalmat adna a kabinetnek, minden időkeret nélkül. Pedig igazából nincs ésszerű magyarázat arra, miért kellene kiterjeszteni a szükségállapotot. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy 5 éve, a migrációs hullám tetőpontján bevezették a válsághelyzetet és az azóta is érvényben van, noha már alig érkezik menedékkérő a déli határhoz. 


Mivel a magyar kormány kétes javaslatot terjesztett elő, hogy rendeleti úton irányítsa az országot, a lap felveti, vajon Orbán Viktor nem a diktatúrát igyekszik-e bevezetni a válság ürügyén. A ragály ugyan jelenleg még nem sújtja túlzottan a magyarokat, de akkor meg mire kell a különleges felhatalmazás? Mert az igaz ugyan, hogy az egész világon messzire ható intézkedéseket hoznak, ám Magyarországon mély változásokat eredményezhetnek a készülő törvénymódosítások. Így az, hogy a hatalom a parlament felhatalmazása nélkül is tetszés szerint meghosszabbíthatja a különleges állapotot. Jogot akar kapni arra, hogy bizonyos jogszabályokat dekrétumokkal helyettesítsen. Feltehetőleg nem ok nélkül tartanak a bírálók attól, hogy a hatalmi szerkezet a kormány javára tolódik el az Országgyűlés ellenében. Külön is gondot jelent, hogy az egyik pont értelmében Orbán ülésszünetet kényszeríthetne ki. Hivatalos magyarázat nincs a szöveghez. A lap a cikkhez mellékeli a svájci Tages-Anzeiger volt budapesti tudósítójának megjegyzését, amely azt kérdezi, hogy miért hallgat az EU, amikor Orbán arra használja ki a ragályt, hogy meghonosítsa a diktatúrát.

Kelet-Európa nem sok mindent tud felsorakoztatni a koronavírus ellen. Ezek az országok nem állnak jól a fertőzés elleni harcban, úgyhogy a térség a bezárkózásban keres menedéket. A következmény az, hogy a Balkántól a Baltikumig leállt az élet. Elsőként Lengyelország zárta le a határokat, amivel iskolát teremtett a térségben. Viszont az igazságügyi miniszter nap mint nap kiáll a nyilvánosság elé és bár nem éppen egy néptribun, elmondja a legújabb adatokat, hozzátéve, hogy a helyzet csak rosszabb lesz. Nem szépít semmit, de ezt a javára írják. Még az ellenzék is dicséri, ami kivételesnek számít a teljesen megosztott országban. Ezek az államok kénytelenek voltak beutazási tilalmat elrendelni, mert egészségügyi ellátórendszerük nemigen terhelhető. Az orvosok és ápolók jelentős része kivándorolt, ezrével. Ráadásul a kormányok jó ideje alig-alig költöttek az ágazat fejlesztésére. Magyarországon, amely a menekültválság idején elsőként eresztette le a határsorompókat a nemzeti-populista Orbán Viktor alatt, az operatív törzs vezetője kénytelen volt beismerni, hogy ez olyan járvány, amely nem ismer határokat. A lengyeleknél viszont elemükben vannak a közelgő elnökválasztás előtt a nemzeti konzervatívok, hiszen a nép védelmezőiként jelenhetnek meg a válságban. Ennek megfelelően a konzervatív Rzeczpospolita elemzője döbbenten állapította meg, hogy Duda államfő a vírusra építi a kampányát.

„Hadigazdálkodás Orbán-módra”. Így konferálja be az újság, hogy a katonaság veszi át az ellenőrzést 140 kulcsfontosságú magyar vállalatnál. Megjegyzi, hogy ilyen radikális húzáshoz még egyetlen más EU-állam sem folyamodott. Ez az első lépés, hogy az ország a koronavírus okozta válságban átálljon a haditermelésre. Ott azonban még nem tartunk, hogy a katonák átvegyék ezeknél a cégeknél az operatív irányítást. De mostantól kezdve bármikor megtehetik, ha a kormány úgy látja helyénvalónak. Az intézkedés célja, hogy ezek az egységek minden körülmények közepette működőképesek maradjanak, még akkor is, ha netán elvben csődbe is mennek a ragály miatt. Ezért embereket kellene elbocsátaniuk, vagy többé nem tudnának eszközöket beszerezni a piacon a gyártáshoz. Fontos tovább, hogy ily módon szavatolják ezeknek a cégeknek a „fizikai biztonságát”, ami alighanem azt jelenti, hogy senki ne lopjon vagy fosztogasson. A lista arról tanúskodik, hogy a legtöbb vállalatot egyébként is az állam tartja kézben. Az illetékes államtitkársághoz tartozó 150 gazdasági egység a GDP jó felét állítja elő. De ami fura, hogy a jegyzékbe belekerült a közmédia is. Gulyás Gergely azt is bejelentette, hogy péntektől a hadsereg járőrözik az utcákon, ám aznap délután még nem lehetett katonákat látni a budapesti utcákon.

Magyarországon a külföldieket teszik felelőssé a járványért. Ehhez elég volt annyi, hogy a fertőzést először két iráni diáknál mutatták ki. Onnantól kezdve Orbán Viktor összekapcsolta a migrációt és a betegséget, a Covid-19-et külföldi vírusnak nyilvánította. A baj csak ráerősített a hatalom által gondosan karbantartott idegengyűlöletre. A kormányfő azonnal kettős harcot hirdetett a kórokozó és a bevándorlás ellen, hozzátéve, hogy a vírust idegenek hurcolták be és az közöttük terjed. Időközben már leállították a menedékkérelmet átvételét a tranzitövezetben, éspedig arra hivatkozva, hogy kétségtelen összefüggés van a ragály és az illegális migráció között. Azóta csak még inkább bűnbaknak számítanak az idegenek. Ám hogy ujjal mutogatnak rájuk, az időnként ellentmond az elemi logikának. Így pl. az a pakisztáni diák, akit vírushordozóként keresnek, még azelőtt tűnt el, hogy az országban felütötte volna a fejét a betegség. Ezért hiába állítják a kormány hívei, bizonyosan nem az vezérelte, hogy megússza a karantént, akármi is történt vele. Ugyanakkor akik elhagyják az országot, hiába van tartózkodási engedélyük, nemigen tudnak újra belépni. Orbán a koronavírus és a bevándorlás összekapcsolásával ismételten igazolja migránsellenes politikáját, egyben eltereli vele a közvélemény figyelmét az egészségügy állapotáról. Az ország a GDP-nek csupán 4,6 %-át költi az ágazatra (A franciáknál ez az adat: 8,6 %), miközben a lakosság egyre öregszik és több ezer orvos települt át nyugatra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.