2022. július 20., szerda

A CÉLDÁTUM: AUGUSZTUS VÉGE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.07.20.


Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkár szerint Magyarország már augusztus végéig megállapodásra kíván jutni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy felszabadítsák az uniós támogatási alapok Magyarországnak szánt, jelenleg befagyasztott eurómilliárdjait. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

A bécsi központú Nemzetközi Sajtóintézet - a médiaszabadság mellett elkötelezett további olyan szervezetekkel együtt, mint például az Európai Újságíró Szövetség, illetve a Riporterek Határok nélkül -, nyilatkozatban üdvözölte a Klubrádió frekvenciája ügyében indított uniós bírósági beadványt.

Az Európai Bizottság lépése megkésett, de fontos jelzés arra, hogy készek jogi eszközöket is felhasználni a független média védelmében – olvasható a közös állásfoglalásban, amellyel arra reagálnak, hogy az Unió végrehajtó intézménye úgy döntött: Magyarországnak az Európai Unió luxembourgi székhelyű Bírósága előtt kell felelnie azért, mert a Médiatanács 2021 februárjában megfosztotta a Klubrádió független műsorszolgáltató rádiót a frekvenciájától.

Az állásfoglalás kibocsátói szerint a brüsszeli Bizottság döntése, hogy beperli Magyarországot a Klubrádió frekvenciaengedélyével kapcsolatban az uniós távközlési szabályok vélhető megsértése miatt, azt jelzi: a testület egyre inkább kész fellépni a független média, a szólásszabadság és a médiapluralizmus védelme érdekében ott, ahol azok a legnagyobb veszélyben vannak. "Úgy véljük, hogy ez a jogi lépés a demokratikus normák és az uniós értékek lényegét érinti: a sajtó szabadságát, hogy bírálhassa a kormányt, és független módon tudósíthasson, a kormány vagy az állami szabályozó szervek indokolatlan beavatkozása nélkül” – fogalmaznak a közös nyilatkozatban.

Az Európai Bizottság a múlt pénteken jelentette be a kötelezettségszegési eljárás folytatásáról szóló döntését, arra hivatkozva, hogy a Médiatanács "erősen megkérdőjelezhető indokokkal” utasította el a Klubrádiónak a Budapest 92,9 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó kérelmét, valamint "aránytalan és diszkriminatív módon” alkalmazta a szabályokat. Hozzátette, hogy a rádió elhallgattatása "sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített szólásszabadságot”.

Bár a Klubrádió továbbra is működik az online térben, az a körülmény, hogy nincs frekvenciája, a Nemzetközi Sajtóintézet és a vele együtt közös állásfoglalást kiadó szervezetek szerint jelentősen korlátozza hatókörét és befolyását. A nyilatkozatban reményüket fejezik ki, hogy az Európai Unió Bírósága alaposan kivizsgálja ezt az ügyet, és megállapítja, hogy Magyarország megsértette az uniós távközlési jogszabályokat a rádiófrekvenciák tisztességes és megkülönböztetés nélküli elosztását illetően.

Végső soron ez az ügy túlmutat egyetlen rádióállomás helyzetén – áll a nyilatkozatban, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a függetlenség hiányában a Médiatanács központi szerepet játszott a médiapluralizmus jól dokumentált és szisztematikus eróziójában Magyarországon. A Klubrádió egyike azon eseteknek, amikor a frekvenciamegújítási eljárást szelektíven alkalmazták a kormánykritikus műsorszolgáltatók kárára.

Más téma. A Reuters ismerteti Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkár nyilatkozatát, miszerint Magyarország már augusztus végéig megállapodásra kíván jutni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy felszabadítsák az uniós támogatási alapok Magyarországnak szánt, jelenleg befagyasztott eurómilliárdjait. A hírügynökségi beszámoló kitér arra, hogy a brüsszeli uniós végrehajtó testület szerint a médiapluralizmus és a bírói függetlenség mellett a korrupció is gondot jelent, és hogy ennek nyomán fennáll az EU-pénzek elköltésével való visszaélések kockázata – nem csupán az úgynevezett helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós támogatási keretét, hanem a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési keret egész magyar vonatkozású részét illetően.

Bóka államtitkár most a Reuters jelentése szerint úgy nyilatkozott, hogy a brüsszeli Bizottsággal folytatott tárgyalások új szakaszba jutottak, és hogy Magyarország célja az összes még nyitott kérdés lezárása augusztus végéig. Szerinte nincs olyan kérdéskör, amiben ne lehetne megegyezni. Az egyik témával, a mindössze egyetlen pályázóval lebonyolított közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban megerősítette, hogy az ilyen ügyek arányát Budapest kész 15 százalékig leszorítani. Nullára azért nehéz lemenni, mert bizonyos területeken csak egyetlen komoly pályázó akad – magyarázta Bóka János.

A hírügynökség megkérdezte minderről az Európai Bizottságot is, de onnan nem kapott reagálást.

Végül röviden felhívom a figyelmet a Die Zeit német magazin honlapján megjelent vendégkommentárra, amelyben Markus Beeko, az Amnesty International nemzetközi emberi jogvédő szervezet németországi részlegének a főtitkára ír arról, hogy a kémszoftverek iparága az autokrata kormányzatok nagyhatalmú szövetségesévé vált, az ilyen szoftverekkel való üzletelés fölött képtelenség ellenőrzést gyakorolni. Egy évvel a Pegasus-leleplezések után az ügynek nincs szinte semmilyen következménye – állapítja meg. Mint írja, annyit már tudni, hogy a Pegasust több mint húsz állam vásárolta meg – ezek közt megemlíti Magyarországot is -, ám hozzáteszi, hogy a Pegasus csak a jéghegy láthatóvá vált csúcsa, és vannak más kémszoftverek is, mint például a Cytrox észak-macedón cég Predator nevű terméke, amit legutóbb egy görög újságíró mobiltelefonján észleltek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.