UNIÓS BEFEKTETÉSEK HÍJÁN TŐKÉHEZ ÉS TECHNOLÓGIÁHOZ SEM JUT AZ ELSZEGÉNYEDŐ OROSZ GAZDASÁG

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.03.07.

Oroszország a fejlett EU tagországokhoz képest ugyan szegény, de elképesztő mennyiségű bevételre tett szert a kőolaj és földgáz értékesítéséből. 2021-ben például 120 milliárd dollárnyi bevétele volt ezekből az energiahordozókból, de összehasonlításul: ez a magyar éves GDP kétharmada. Lenne tehát mit befektetni, de mégsem tudják ezt a helyi gazdaság fejlesztésére fordítani.

Az ehhez hasonló nagy nyersanyag-exportáló országok egyik fő problémája az, hogy a jelentős devizabevételeket nem lehet egykönnyen helyi pénznemre váltani, másrészt a fejletlenebb országokban nincs mibe fektetni ezeket az óriási összegeket. A szakirodalomban „petrodollár újrahasznosítás” néven ismert ez a jelenség.

Hazai lehetőségek híján ezek az országok jellemzően külföldön – általában épp a nyersanyagukat megvásárló fejlett országokban – fektetik be a bevételeiket. Ennek tipikus példái az Öböl-menti országok, különösen Szaúd-Arábia, de Oroszország is ebbe a kategóriába tartozik. Ennek oka kettős: egyrészt hiányzik a befektetésekhez a megfelelő gazdasági környezet, a megtérülést biztosító szaktudás, másrészt nincs megfelelő intézményrendszer, ami a befektetéseket hatékonyan kezelné.

Oroszországban ezért nagy szükség lenne külföldi befektetésekre. Egy 2016-os tudományos cikk már az akkori, a maiakhoz képest alig észrevehetőnek tűnő szankciók kapcsán is kiemelte, hogy az ország az atomreaktorok és turbinák kivételével minden területen külföldi technológiára szorul. Ezt vagy importálják, vagy a külföldi cégek közvetlen tőkebefektetéseivel hozzák létre helyben...

ITT OLVASHATÓ