Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.04.11.
A harmadik nap, fektetéskor a nyolcéves kislánya felült az ágyban, nagy, komoly szemekkel ránézett, és azt mondta:
“Apa, azonnal menjünk haza, mert itt háború lesz.”
Mióta mesélem ezt a történetet a barátaimnak, rendre azt válaszolják, hogy az ismeretségi körükben is van gyerek, aki ráparázott a háborúra. Hallottam olyan kislányról, akinek az óvónők pszichológust javasoltak, mert annyira szorongott.
Ez az iszonyú göbbelsi gonoszság hatással van mindannyiunkra. Mérgez bennünket a propaganda, a hazugságok, az összeesküvés-elméletek, a paranoia, a háborús pszichózis, a polgárháborús logika.
Felmérhetetlen, hogy milyen roncsolást okozott a NER a magyarok lelkében. Minket, az influenszer-tüntetés szervezőit azért kergettek szorongásba, álmatlan éjszakákba, valakit majdnem a halálba, mert YouTube-videókat készítettünk, és politikusi ambíció nélkül felszólaltunk valami ellen, ami baszta a csőrünket. Másokat még kevesebbért próbáltak megnyomorítani.
Egy generáció felnőtt a gyűlöletpropagandát bámulva, ha akarta, ha nem. Ha kormánypárti volt, ha ellenzéki. A mai huszonéveseknek még emlékük sincs arról, hogy milyen az az ország, ahol nem bámul minden utcasarkról valami gyilkos fenyegetés. Ahol van miniszterelnök-jelölti vita. Ahol van jelentősége, hogy mi történik a Parlamentben, ahol a politikai hatalom nem korlátlan, és valamelyest ellenőrizhető. Ahol a miniszterelnök nem meri poloskázni az ellenzéki magyarokat, és nem mer ezermilliárdokat lenyúlni a közösből. Egy generációnak az az élménye, hogy ez a politika. Hogy ezek a gengszterek politikusok.
A legrosszabb, hogy magyar gyűlöl magyart, mert mást gondol a politikáról, mást gondol a világról. Ezt a pusztítást több időbe telik majd helyrehozni, mint a gazdasági sáskajárást, pedig az sem piskóta.
Most itt a lehetőség véget vetni az őrületnek. Hajrá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.