2018. március 26., hétfő

ANDOR LÁSZLÓ: A BÉREMELÉS NEM VÁLASZTÁSI AJÁNDÉK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2018.03.26.


A bérszakadékot nem lehet egycsapásra fölszámolni, de számos olyan uniós program van, amely az egyenlőtlenségek mérséklését célozza. Magyarországon azonban eltérítették ezeket a forrásokat az eredeti céljuktól – mondja Andor László, volt uniós biztos, aki Karácsony Gergely kormányában a foglalkoztatáspolitikáért felelne.

- Januárban, amikor az ön vezetésével megalakult Karácsony Gergely szakértői tanácsadó testülete, cáfolta, hogy árnyékkormányról lenne szó. Pár hete mégis felállt az árnyékkormány, amelynek ön is tagja, pedig korábban még úgy látta: Brüsszelből jobban tudna segíteni. Mi változott?

- Brüsszelben továbbra is részt veszek az unió reformjával, költségvetésével kapcsolatos vitákban. De Karácsony Gergely felkért a tanácsadó testület vezetésére, én pedig ezt komoly feladatnak látom. Ő kezdettől fogva szeretett volna árnyékkormányt, és jól látszik, hogy azokat a tárcákat vonultatja fel, amelyek miniszteri szinten hiányoznak a jelenlegi kormányzatból. Fontos dolog rámutatni, mi az, ami a legtöbb európai országban miniszteri szinten jelenik meg. Kellő hangsúlyt kell adni ezeknek a területeknek nálunk is.

- Ön a foglalkoztatáspolitikáért felelne, aminek most nincs külön minisztériuma. A statisztikák mégis jók: nőtt a foglalkoztatottság, emelkednek a bérek, 4 százalék alá csökkent a munkanélküliség.

- Ha a valóságot föl akarjuk tárni, a statisztikai mutatók mögé kell nézni. Az, hogy Magyarországon az unió átlaga alatt van a munkanélküliségi ráta, nem fejezi ki a magyar munkaerőpiac állapotát. A látszólag jó számok egyrészt a kedvező európai konjunktúrának köszönhetők, másrészt az elvándorlásnak és a közfoglalkoztatásnak. A dolgozói szegénység velünk maradt. Nagy egyensúlytalanságok, jelentős területi különbségek vannak a magyar munkaerő-piacon. Újra kell indítani a szociális párbeszédet a munkáltatók és a munkavállalók között, és új Munka törvénykönyvet kell írni.

- Mi a gond a jelenlegivel?

- Derült égből villámcsapás volt, amikor a kormány 2011-ben előállt egy olyan tervezettel, amelyet nem egyeztetett az érintettekkel, és amely elfogult volt a munkáltatókkal a munkavállalók rovására. A munkaidőre vagy a munkabiztonságra vonatkozó uniós előírásokat sem vették figyelembe, és nagyon nehezen korrigáltak. Az új Munka törvénykönyvének már a megalkotási folyamatában is konzultálni kell a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel. Fel kell készülni azokra az új helyzetekre is, amelyeket a digitalizáció és az automatizáció teremt. Olyan keretet kell megalkotni, ami nem elfojtja, hanem összehangolja az innovációt az európai normák között történő vállalkozással és foglalkoztatással.

- Milyen egységes keretet lehet adni egy olyan munkaerő-piacnak, ahol egyszerre van jelen az alamizsnáért teljes függőségbe taszított közmunkás, a fekete foglalkoztatásra, a túlórákra nemet mondani képtelen munkavállaló, és az az informatikus vagy mérnök is, akinek a kegyeiért versenyeznek a HR-esek.

- Érdemes szétválasztani ennek a problémahalmaznak az elemeit. A közfoglalkoztatás az elmúlt hat évben messze túlterjedt az indokolható kereteken. Ez rendkívül költséges, és olyan zsákutcába zárja az embereket, ahonnan nincs esélyük visszakapaszkodni az elsődleges munkaerőpiacra. Sőt, sokakat a munkaerőpiacról löknek a közmunkába, pusztán azért, hogy kevesebbet kelljen fizetni nekik. Ez elfogadhatatlan. A közmunkásokat fel kell szabadítani: minden munkaügyi szabálynak vonatkoznia kell rájuk, beleértve a minimálbért is. Ez a költségeket tekintve nem jelentene nagyon nagy ugrást, mivel nagyjából kétharmadukat vissza lehet integrálni az elsődleges munkaerő-piacra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése