VALLÁSSZABADSÁG: A REZSIM A SAJÁT POLITIKAI JÁTSZÓTERÉVÉ TETTE EZT IS - MI TÖRTÉNT A SARGENTINI-JELENTÉS ELFOGADÁSA ÓTA? – 8.

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2019,09.13.

Majdnem napra egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, aminek nyomán elindult a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás, naprendre tűzi egy jelenős unió testület a „magyar ügyet”. Szeptember 16-án meghallgatást tart az Általános Ügyek Tanácsa, amely rendre az Európai Tanács ülését készíti elő. A Sargentini-jelentés azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával. 12 pontba gyűjtötte össze, miben és hogyan sérti az Orbán-kormány az EU alapszerződését és veszi semmibe alapértékeit. Eltelt egy év: történt-e előrelépés a bírált területeken? Vagy inkább ellenkezőleg, még tovább súlyosbodott a helyzet? Sorozatunkban szakértők bevonásával erre keressük a választ.

A nevezett 12 pont, és az eddig megjelent cikkek:

1. Az alkotmányos és a választási rendszer működése

2. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai

3. A korrupció és az összeférhetetlenség

4. A magánélet védelme és az adatvédelem

5. A véleménynyilvánítás szabadsága

6. A tudományos élet szabadsága

7. A vallásszabadság

8. Az egyesülési szabadság (azaz civilek)

9. Az egyenlő bánásmódhoz való jog

10. A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

12. Gazdasági és szociális jogok

„Nem hogy nem javult vagy hogy nem változott volna a helyzet az elmúlt egy évben, újabb negatív fejlemények jellemzik a vallásszabadság helyzetében történteket” – mondta portálunknak Gábor György vallásfilozófus. A rezsim nem csak a demokráciákban elfogadhatatlan módon tiporja el a vallás- és lelkiismereti szabadságot, de már a nemzetközi fórumok által meghozott döntéseket is teljesen figyelmen kívül hagyja. „Magyarországon mára a politikai hatalom teljesen maga alá gyűrte a vallás- és lelkiismereti szabadságot” – fogalmazott tömören és velősen.

„Már eleve egy gyalázatos törvény született 2013-ban, amivel a politikai hatalom a saját játszóterévé tette a vallás- és lelkiismereti szabadságot, s lehetőséget teremtett a maga számára arra, hogy kénye-kedve szerint privilegizáljon, dicsérjen, illetve büntessen” – szögezte le Gábor György. Emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel a kétharmados hatalom vindikálta a jogot magának arra, hogy eldöntse, mely közösséget tekinti egyháznak és melyeket nem. Innen fakad az is, ami „a jogalkotás legnagyobb abszurditása”, az, hogy visszamenőleges hatállyal szüntettek meg több komoly múltra visszatekintő egyházat. „Iványi Gáborék Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségét szokták példaként emlegetni, de nem csak a MET-et érintette mélységesen a rezsim lépése, igaz, őket a leglátványosabban” – szögezte le Gábor György...

ITT OLVASHATÓ