2020. január 8., szerda

AMIKOR A KLEPTOKRÁCIA BUKÁSA UTÁN KIELEMEZTÉK, HOGYAN HATNAK A GAZDASÁGRA A HAVERI CÉGEK

G7.HU
Szerző: TÓTH ISTVÁN JÁNOS
2020.01.08.


Szeptemberben még úgy látszott, hogy teljesen rendben mennek a dolgok. Az országban a gazdasági reformok hatására immár tíz éve komoly gazdasági fejlődés bontakozott ki. Közel megháromszorozódott a dollárban számolt egy főre jutó GDP, hála a kormányzat politikájának, megindult az ipari növekedés, ezzel párhuzamosan – főleg a növekvő turizmusnak köszönhetően – komoly növekedésnek indult a szolgáltató szektor is. Tízéves átlagban 5 százalék fölé nőtt a GDP növekedés üteme, a nemzetközi szervezetek elkezdték az országot „kis tigrisként”, „gazdasági csoda”-ként emlegetni, miközben a szegénységi küszöb alatt élők aránya 15 év alatt a felére, 4 százalék alá csökkent. Szóval minden rendben lévőnek tűnt.

A miniszterelnök, akinek a neve ezt az egész korszakot fémjelezte, bátran nézhetett előre: az utóbbi évek választásain minden esetben kimagasló arányú győzelmet aratott. Ennek megfelelően további tíz, tizenöt, vagy akár húsz év kormányzásban kezdett gondolkozni, egy új gazdasági korszak nyitányáról, az ország új aranykoráról. Nem sokan beszéltek ekkor még az általa létrehozott elnyomó rendszerről, a joguralom hiányáról, az állami intézményeket átitató, átszövő rendszer-szintű korrupcióról, ahol a korrupciós lánc végén szinte minden esetben a miniszterelnök egy-egy közeli barátja, családtagja állt. A kiépített rendszer haszonélvezői nyilvánvalóan ők voltak.

Január 4-e ebben az évben egy keddi napra esett. Minden ekkor lett nyilvánvaló, minden, ami pár napon belül szertefoszlatta a miniszterelnök szépreményű terveit, és senki által sem várt, korábban nem látott eseményeket indítottak el az országban.

Tíz napra rá a miniszterelnök szűk családjával együtt repülőn kényszerült menekülni, menteni a lopott vagyont panamai, dubaj-i, kajmán szigeteki bankok, cégek közbeiktatásán keresztül...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése