AKI HAZUDIK...

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2021.05.01.

„A gyerek azért kezd el hazudni, mert attól fél, ha megmondja az igazat, elfordul tőle a szülő, a tanár vagy a barát. De ha nem fordul is el, alighanem megbünteti. Olyan, mintha arra szocializálnánk egymást otthon és az iskolában is, hogy valamiféle homogén színházat játsszunk. Mindenki játssza meg azt, akinek lennie kellene, de senki se legyen önmaga, még véletlenül se. Aki önmaga, arról megvan a véleményünk” – állítja Feldmár András, a Kanadában élő, ismert magyar származású pszichoterapeuta.

Már gyerekkorom óta zavartak a hazudozások. Egyszerűen nem értettem azokat a korombeliek kiskamaszokat sem, akik képtelenek voltak vállalni a hibáikat. A fiam is csak egyszer próbálta meg négy vagy öt évesen letagadni, hogy az ebéd előtt elcsente a hűtőből a kedvenc csokiját és azonmód be is falta, nehogy észrevegyük. Amikor megkérdeztem, csokit ettél? Ártatlan szemekkel nézett rám. Ugyan papa! – mondta, pedig körbe csokis volt a szája. Emlékszem, jól leteremtettem, volt némi haragszom rád is a hazugsága miatt, de ez legalább arra jó volt, hogy soha többet nem hazudott. Csinált persze galibákat, de becsületére legyen mondva, mindig fel is vállalta. Ma is ilyen, lassan deresedő üstökű felnőttként.

Nincs előttem megállásuk a hazudós embereknek, adhatott tőlem olyan magas hivatalt nekik a sors, amilyet csak akart. Lehet akár koros, pocakos, akit egyszer hazugságon kaptam, legközelebb már azt sem hittem el tőle, amit kérdezett. Így vagyok azokkal, a már cseppet sem ifjú, őszülő politikusokkal is, akik egyszerűen képtelenek igazat mondani. Pedig senki nem venné a fejüket, ha vállalnák a hibáikat, vagy beismernék, hogy hazugság árán akarnak – vagy akartak – politikai tőkét teremteni maguknak. Naiv vagyok, próbált egyszer ilyen ügyekben valaki jobb belátásra bírni, de nem tehetek róla, ez már csak egy kigyógyíthatatlan becsípődés nálam...

ITT OLVASHATÓ