FÉL ÉVIG TITKOLTÁK, KI ÉS MI ALAPJÁN DÖNT AZ ÉV KÖZBENI NYUGDÍJEMELÉSRŐL

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2021.05.01.

Éppen fél éve kérdezgetjük a különböző hivatalos szerveket arról, ki és mi alapján határozza meg, hogy év közben emelik-e a nyugdíjakat. Erre a korrekcióra az eddigi gyakorlat alapján novemberben szoktak sort keríteni, akkor, ha év közben kiderül, hogy a januári nyugdíjemelésnél magasabb éves infláció várható. Tavaly novemberben is ez történt, így visszamenőleges nyugdíjemelést jelentettek be. Ekkor szembesültünk azzal, hogy a vonatkozó törvény nem rögzíti, ki és mi alapján határozza meg a novemberi nyugdíjemelés mértékét. Azóta próbáltuk megtudni, de a hatóságok egészen mostanáig lepöckölték a kérdéseinket.

Novemberi emelés a várható éves infláció alapján

A nyugdíjtörvény rögzíti, hogy a nyugdíjakat januárban annyival kell emelni, amennyi az adott évre a költségvetésben tervezett fogyasztói árnövekedés. Ez a tavalyi évre 2,8 százalék volt. Arról is rendelkezik a jogszabály, hogy ha év közben kiderül, hogy az infláció a betervezettnél valószínűleg nagyobb lesz, a nyugdíjasoknak kiegészítő nyugdíjemelés vagy egyösszegű kifizetés jár novemberben.

- Legalább 1 százalékos eltérés esetén novemberben – januárig visszamenően – kiegészítő nyugdíjemelést kell adni, a január-októberi különbözetet, plusz novemberre már emelt nyugdíjat, és decemberben is az emelt nyugdíjat kell folyósítani.

- Ha az eltérés 1 százaléknál kisebb, akkor novemberben az egész évre szóló különbözetet egyben kell kifizetni, és januártól kell a novemberi pótlólagos emelést is tartalmazó emelt nyugdíjat adni.

A novemberi nyugdíjkorrekciónál „a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét” – áll a törvényben.

Ezek szerint csak a nyugdíjas inflációt kell figyelni, és abból kiderül, lesz-e korrekció. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly szeptember 9-én közölt fogyasztóiár-statisztikájából láthattuk, hogy a költségvetésben belőtt 2,8 százaléknál gyorsabb a pénzromlás: a január-augusztusi fogyasztói árnövekedés 3,5 százalékos volt. Azt azonban nem hozzák nyilvánosságra a gyorsjelentésben, hogy mennyi a január-augusztusi nyugdíjas infláció, ezt az adatot csak egyedi megkeresésre közlik. Miután rákérdeztünk, meg is írták, hogy 4 százalék volt a nyugdíjas infláció. A kormány végül 1,2 százalékos pótlólagos nyugdíjemelést hirdetett ki október 21-én, rendeletileg, ezek szerint 4 százalékos éves becsült nyugdíjas inflációt vettek figyelembe.

De ki készítette a becslést és mi alapján? A KSH biztosan nem, mert jelezték, ez nem feladatuk..

ITT OLVASHATÓ