2022. május 4., szerda

A JOBB ÉLET REMÉNYÉBEN... HOGYAN LEHET NYUGATON TOVÁBBTANULNI?

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2022.05.03.


Milyen lehetőségei vannak egy magyar diáknak, ha külföldi egyetemen szeretne továbbtanulni? Mi motiválja őket és egyáltalán mely országok jöhetnek szóba? Kende Ágnes oktatáskutató, szociológus beszélt erről a Reggeli gyorsban.

"Annak, hogy miért megy valaki az érettségi után nyugati egyetemre tanulni, a kalandvágyon, a külföldi diploma csillogásán, a feltehetően jobb elhelyezkedési lehetőségeken, a magasabb fizetésen és nagyobb presztízsen kívül mélyebb okai is vannak, különösen Közép-Kelet Európában, így Magyarországon is" – írja a qubit-on megjelent cikkében Kende Ágnes oktatáskutató, szociológus.

Becslések szerint az egyetemre jelentkező – jellemzően a magasabb státuszú családból származó – magyarok hat százaléka próbál külföldi iskolába bekerülni (pár évvel ezelőtt 10-15 ezerre becsülték a számukat). A motivációjukat tekintve egy értékesebb diplomáért, a jobb élet reményében hagynák el a hazai felsőoktatást. Ezen kívül a döntésben valószínűleg benne van az a fajta remény, amit a szüleiktől örököltek ezek a fiatalok, hogy nyugaton egy fejlettebb társadalom, egy jobb világ van. Ez a szülőknek a szocializmusból visszamaradt frusztrációjuk, amikor nem is lehetett külföldre utazni, pláne nem lehetett álmodozni külföldi egyetemről. És valóban egy jobb külföldi egyetem jobb diplomája valószínűleg többet is ér a munkaerőpiacon. Ehhez azért kell egy olyanfajta mobilitási vágy, bátorság vagy kalandvágy, hogy az ember itt merje hagyni a biztonságot és elmenjen egy ismeretlen világba – mondta a szociológus.

Az oktatáskutató szerint ez mindenkinek jót tesz: A fogadó országok is szeretik, ha sok külföldi diákjuk van, illetve ha egy diák elmegy és utána visszajön, Magyarországot gazdagítja azzal a tudással, amit kint szerzett meg. Nyilvánvalóan azok is jól járnak, akik kint maradnak, és az ottani munkahelyeken építik a karrierjüket.

A Brexit óta szabadesésbe kezdett a kelet-közép-európai diákok száma, mert nemcsak a tandíj vált megfizethetetlenné, hanem elestek a nagyon kedvezményes tandíjhitel felvételének lehetőségtől is. Hollandia örökölte meg ezt a tömeget. Dánia volt még a másik ilyen potenciális "örökös" (ahol ráadásul az EU-tagoknak is ingyenes a felsőoktatás), de ott visszavágták az angol nyelvű képzések számát pont azért, mert már nem bírtak ezzel a nagy tömeggel – mondta Kende Ágnes. A holland viszonyok kapcsán hozzátette azt is, hogy ha már valakinek sikerült is felvételt nyernie egy ottani külföldi egyetemre, azzal a szinte megoldhatatlan problémával találja magát szemben, hogy nagyon nehéz lakhatáshoz jutni (már kempingekben, menekültszállásokon húzzák meg magukat), egyszerűen nem győzik a holland egyetemek sem azt az ütemet, amilyen mértékben nő a külföldről érkező diákok száma.

ITT HALLGATHTAÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.