„AZ OROSZOK FÉLNEK A HADSEREGÜNKKEL SZEMBESZÁLLNI, INKÁBB A GYEREKEINKKEL ÉS NAGYMAMÁINKKAL HARCOLNAK”

HVG
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2022.05.04.

Három kijevi színész kisétált a pályaudvarra, és vett egy-egy retúr buszjegyet Budapestre, hogy a háború kitörése óta először végre újra színpadon játszhassanak. Amikor arról beszélnek a hvg.hu-nak, hogy megtanulták, bármelyik pillanatban meghalhatnak, egyszerre szólal meg mindhármuk telefonján a légiriadó: amíg mi beszélgetünk, az összes rokonuk elindul az óvóhelyre.

"Néha meg kell kérdeznünk valakit, hogy milyen nap is van ma, április van, vagy már május? Már nem követjük a dátumokat, csak azt tudjuk, hogy ez a háború hatvankilencedik napja"

– mondja Julija Sapoval bábszínész, a kijevi THREE’Co Színház egyik tagja. Hatvankilenc nap: ennyi telt el azóta, hogy utoljára színpadon állhatott, szinkronizálhatott vagy taníthatott a kijevi színiegyetemen: „Február huszonharmadikán még színpadon játszottunk, és tele voltunk nagy tervekkel a jövőre. De február huszonnegyedikén hajnali ötkor, amikor a bombázás hangjaira ébredtünk, ez az életünk megszűnt.”

A három színésznő, Julija Sapoval, Marina But és Viktorija Ohorodnya viszont játszani akartak, így amikor egy Düsseldorfban dolgozó kollégájuk összekötötte őket az Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete (ESZME) épp Budapesten zajló gyerek-, ifjúsági és felnőtt színházi fesztiváljának szervezőivel, igent mondtak a meghívásra, összepakoltak, kisétáltak a kijevi buszpályaudvarra, vettek egy-egy retúrjegyet, és huszonnégy óra utazás után, kedden hajnalban már Budapesten voltak. Noha korábban a társulat sokat utazott, a háború kitörése óta ez az első alkalom, hogy külföldön járnak – de eszük ágában sincs maradni, a szerdai előadás után mennek is vissza Kijevbe...

ITT OLVASHATÓ