SZAKÉRTŐ: A NYUGDÍJEMELÉS NEM ELÉG, KORREKCIÓRA VAN SZÜKSÉG

KLUBRÁDIÓ
Szerző: BOHUS PÉTER
2022.05.23.

A Magyar Nemzeti Bank átalakítaná a nyugdíjrendszert. Emelnék a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz igazítva, bónuszt adnának a tovább dolgozóknak. Jó ez a nyugdíjasoknak? Tényleg betegen megyünk majd nyugdíjba, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt? Farkas András nyugdíjguru válaszolt a Reggeli gyorsban.

Miközben az élettartam fokozatosan nő, át kellene alakítani a nyugdíjszámítás módját is. A régebben nyugdíjba menők ugyanis kevesebb pénzt kapnak az újonnan nyugdíjba menőknél, mert az induló nyugdíj mindig a béremelésektől függ, ami pedig az utóbbi időben jelentős volt. Farkas András nyugdíjszakértő a Reggeli gyorsban elmondta, emiatt a korábban nyugdíjba mentek gyakran szoktak panaszkodni. Ezért is "teljesen jogos felvetésnek" gondolja az értékkövetési eljárás módszerének megváltoztatását, amiről az MNB is ír.

A szakértő elmondta, hogy minél később állapítják meg a friss nyugdíjat, annál magasabb értékek jönnek ki, különösen az előző években megállapított nyugdíjakhoz képest. Most van olyan nyugdíjas, akinek ugyanolyan életpálya után a 2014-ben megállapított nyugdíja 70-80 százalékkal alacsonyabb, mint egy friss nyugdíjasnak, mondta.

Az MNB felvetésével egy gond van, mondta Farkas, hogy ha emellett nem nyúlnak hozzá a nyugdíjemelés módszeréhez is, úgy bármilyen módon is változtatnak az új nyugdíjak megállapításának a számításán, akkor az új nyugdíj is "elkezdene lecsúszni a relatíve elszegényedés csúszdáján".

Szerinte sokféle a nemzetközi tapasztalat, és ez a méltányossági lépés végrehajtható a nyugdíjrendszerben, ő is is ezért küzd, hogy megváltoztassák a valorizációt (tehát a nyugdíjszámítást), mondta Farkas András. Szerinte a régebbi nyugdíjakat "pozitív diszkriminatív módon kellene emelni", utólagos korrekciót kell beépíteni. Most a nyugdíjemelés nem elég, hanem az utólagos korrekcióra is szükség van, ami a régi nyugdíjasokat kicsit feljebb emelheti.

A nemzeti bank javaslatai között van az is, hogy ösztönöznék a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, amivel kapcsolatban a szakértő azt mondta, ez is egy nyugdíjnövelési módszer. Jelenleg ugyanis, ha valaki a nyugdíjkorhatár után nem igényli a nyugdíját, hanem tovább dolgozik, akkor 30 naponta fél százalékos nyugdíjemelésre, bónuszra szerez jogosultságot. Az MNB mostani javaslatában évi 6 százalékos nyugdíjbónusz szerepel. Farkas András szerint "ezzel nincs baj": minél jobban ösztönöznek, annál jobb a gazdaságnak, hiszen "akkor hosszabban maradnak a szakképzett, nagy tapasztalatú szakemberek az aktív munkaerőpiacon".

Ugyanakkor ennek is vannak súlyos korlátai, mondta Farkas, aki rámutatott, hogy Magyarországon az egészségben várható további élettartam az EU-ban az egyik legrosszabb. Miközben a normál várható további élettartam, tehát az egészségben és nem egészségben töltött évek száma "nem annyira rövid a nőknél" 18, a férfiaknál 14,5 év. "De ennek sajnos kevesebb mint a fele tölthető el az egészségben a statisztikák szerint".

Ha felnyomnánk a munkavállalás ösztönzésével azt a kort, amikor ténylegesen nyugdíjba mennek az emberek, akkor gyakorlatilag betegen mennének nyugdíjba. Ezért szerinte ez a módszer elfogadható, de de nem szabad túlfeszíteni a húrt, mert akkor beleütközünk az egészséges élettartam korlátba.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ