Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2024.01.27.
A közelmúltban már számos olyan felmérés látott napvilágot, amely a jobboldali radikális, populista és euroszkeptikus politikai erők megerősödését jósolta a június 6. és 9. között esedékes európai választásokon. Az European Council on Foreign Relations (ECFR) nevű agytröszt héten bemutatott jelentése nemcsak ebbe a sorba illeszkedik, de még túl is tesz a korábbi prognózisokon: a statisztikai modellezéssel készült tanulmány már-már drámai mértékű jobbra tolódást jelez előre a következő Európai Parlamentben, ami komoly hatással lehet az európai zöldmegállapodásra, az Ukrajna minden eszközzel való támogatását célzó politikára, de a jogállamisági elvek érvényesítésére is – többek között Magyarországon.
A Fidesz dobogóst csinálhat az EP-ben a konzervatívokból
A Simon Hix és Kevin Cunningham szerzőpáros által készített tanulmány nagyon is reális forgatókönyvnek tartja, hogy a szélsőjobboldali pártokat tömörítő Identitás és Demokrácia (ID) vagy a Fidesz csatlakozása esetén az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (CER) a harmadik-negyedik legerősebb politikai formációvá válik a következő parlamentben, együtt akár a képviselői helyek 25 százalékát is megszerezve.
A két politológus arra számít, hogy „az Európa-ellenes, populista” pártok kilenc uniós tagállamban (Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban és Szlovákiában) az első helyen végeznek majd a június eleji voksoláson, további kilenc tagországban (Bulgáriában, Észtországban, Finnországban, Németországban, Lettországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Svédországban) pedig a második vagy a harmadik helyet szerzik meg.
A szélsőjobboldali ID várakozások szerint több mint harminccal növelheti mandátumainak számát, és 98 képviselői hellyel a harmadik legerősebb politikai pártcsoporttá válhat a következő európai törvényhozásban. Hix és Cunningham úgy látja, hogy a Fidesznek – amelyet 14 mandátum megszerzésére taksálnak – kulcsfontosságú szerepe lesz, mert ha az ECR-hez csatlakozik, a konzervatívok nem csak megelőzhetik a jobbközép-liberális Renewt és az Identitás és Demokráciát, és ezzel a harmadik legerősebb frakcióvá válnak az EP-ben, de az ID-vel együtt a képviselői mandátumok majdnem 25 százalékát jegyeznék, azaz együtt első ízben rendelkeznének több képviselővel, mint az Európai Néppárt és a szociáldemokraták.
Először lehet többsége a populista jobboldalnak
A jelentés szerzői úgy vélik, hogy a kereszténydemokraták, a konzervatívok és a radikális jobboldal – ahogy ők nevezik, a populista jobboldal – először lehet többségben a képviselő-testületben. Egy ilyen, az EPP, az ECR és az ID alkotta koalíció a jelenlegi 43 százalékról 49 százalékra növelhetné jelenlétét a következő parlamentben. Ehhez képest a képzeletbeli jobbközép az EPP-vel, a Renew-val és az ECR-ral együtt 48 százalékot tenne ki a mostani 49 százalék helyett. Ezzel párhuzamosan a balközép pártok koalíciója (szocialisták és demokraták, a zöldek és a szélsőbaloldaliak) a mandátumok 36 százalékáról visszaesne 33 százalékra.
Magyarán – legalábbis a mandátumok számát és arányát illetően – valóra válhatna Orbán Viktor álma az EP radikális jobbra tolódásáról. A valóságban természetesen nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen az Európai Néppárt (EPP) nem valószínű, hogy hivatalosan összeállna a szélsőjobboldallal, amelyben a német kereszténydemokraták legnagyobb riválisa, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) is benne van. Azt ugyanakkor már a jelenlegi EP-ben is láthattuk, hogy az EPP kész volt néhány ügyben taktikai szövetséget kötni a jobboldali radikálisokkal, nyilvánvalóan azért, hogy megpróbáljon szavazókat elcsábítani a szélsőjobbról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.