Szerző: KATUS ESZTER
2020.04.30.
A becslés szerint egyrészt a személyes érintkezést igénylő szolgáltatásokat nyújtó ágazatok szenvedik meg leginkább a járvány hatásait, másrészt azok az iparágak, ahol a kereslet váratlan visszaesése és/vagy az ellátási láncokban bekövetkezett zavarok jelentik a problémát. A kockázatot ezekben az ágazatokban nemcsak a munkahely elvesztése jelenti, hanem a fertőzés veszélyének nagyobb valószínűsége is. A magyar munkavállalók több mint fele magas vagy közepesen magas kockázatú szektorokban dolgozik.
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének két munkatársa, Csizmadia Péter és Illéssy Miklós rövid tanulmányban ismertette a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatását. A kutatók az ENSZ munkaügyi szervezete, az International Labour Organization (ILO) legfrissebb beszámolóját vették alapul.
A tanulmány szerint a gazdasági sokkhatások munkaerőpiaci következményei általában késleltetetten jelennek meg, azonban a COVID-19 okozta krízis abban is különbözik a korábbi válsághelyzetektől, hogy azonnal éreztette a hatását a munka világában.
“Az ILO becslése szerint 2020 második negyedévében a globális munkaórák száma 6,7%-kal csökken, ami nagyjából 195 millió teljes munkaidejű munkahely elvesztésének felel meg.”
A veszteség ugyanakkor nem egyformán érinti az egyes ágazatokat – mutatnak rá a tanulmány szerzői. A leginkább sújtott szektorok a kereskedelem, a vendéglátás, a feldolgozóipar és az üzleti szolgáltatások (stb.). Ezekben az ágazatokaban jelenleg körülbelül 1,25 milliárd ember, a globális összfoglalkoztatottaknak körülbelül 38 százaléka dolgozik.
Az ILO egy táblázatban foglalta össze, melyek azok a munkák, amelyek jobban ki vannak téve a krízisnek, és melyek azok, amelyek kevésbé. Emellett ezek munkaerőpiaci összefüggéseit is bemutatták...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.