Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.27.
Le Pen abban bízik, hogy odahaza lendületet kap a budapesti látogatás nyomán, de egyben közös nemzetközi stratégiában is gondolkodik az európai szélsőjobb számára. A politikus az úttal fel tud mutatni egy fontos kézfogást, valamint némi érdeklődést a világsajtó részéről, miután hazai népszerűsége évek óta nem volt ilyen alacsony. Magyar részről viszont államférfinak kijáró fogadtatásban részesült, a szintén jobboldali-populista Orbán olyan kiemelkedő vezetőként méltatta, aki mindig kiállt Magyarország mellett.
Hasonlóan vélekednek a bevándorlásról és az EU-ról, viszont Le Pen választási hadjáratát beárnyékolja a jobbról előző Zemmour. A tévés műsorvezető a múlt hónapban már felkereste Orbánt, de annak a találkozónak a helyszíne egy könyvtár volt. A Nemzeti Gyűlés vezére ugyanakkor úgy igyekszik javítani pozícióin, hogy felmutatja: külföldi vezetőkkel bratyizik és vannak kapcsolatai a hasonló felfogású politikusokkal, lásd a múlt héten a Morawieckivel és Jansával lezajlott egyeztetést.
A budapesti út, az első megbeszélés Orbánnal egyben felértékelte viszonyát a magyar politikussal, aki két éve még kijelentette, hogy Le Pen számára vörös vonalat képez. Utóbbi most úgy állítja be, hogy íme: egyre elfogadottabbá válik a világban. A célja ezen felül, hogy euroszkeptikus szuperfrakció alakuljon az EP-ben. Egyik tanácsadója elárulta: nagy változás készülődik, mert a Fidesz el van szigetelődve Strasbourgban és ki akar lépni ebből a cipőből. És nem részesültek volna állami vezetőknek kijáró elbánásban tegnap, ha Orbán nem a szoros együttműködésen törné a fejét.
Ám sokan még a táboron belül is úgy ítélik meg, hogy itt csupán vágyálomról van szó. Merthogy a lengyelek nem fogják feladni kulcsszerepüket a saját csoportjukon belül és a Fidesz is jól érzi magát a függetlenek között. A Nemzeti Gyűlés egyik EP-képviselője pedig úgy látja, hogy a magyar pártot túlságosan is leköti a közelgő választás. De ettől még lehetséges Strasbourgban az informális egyeztetés, a stratégiák összehangolása.
FAZ
Vetélkednek a francia szélsőjobb vezetői, hogy közülük ki a jobb barátja Orbánnak. Le Pen ennek érdekében bedobott apait-anyait Budapesten. Olyan volt, mintha zarándoklaton vett volna részt. Az üdvözlő kézfogás magyar és francia zászlók előtt zajlott, az európai lobogó azonban hiányzott. A vendég láthatóan roppant mód élvezte az államfőket megillető fogadtatást. Volt ott rendőrmotoros kíséret, vörös szőnyeg, közös ebéd. De kép készült a Hősek terén, a Parlamentben és s Duna-parti cipő emlékműnél is. Meg amikor rózsákat helyezett el a kommunizmus áldozatainak emlékművénél.
Valóságos küzdelem zajlik Orbán kegyeiért Le Pen, az unokahúga és a felmérések szerint a francia szélsőjobb híveinek körében favoritnak számító Zemmour között. A pártvezér ezért igyekezett úgy beállítani, hogy ő a miniszterelnök legjobb barátja. Hogy a magyar politikus elutasítja a kvótákat, ugyanakkor lezárja a határokat, az nagyon tetszik a francia radikális közvéleménynek. De a két politikust összeköti az Oroszországhoz fűződő jó kapcsolat is. Le Pen tudja, hogy pártja rá van utalva a moszkvai hitelekre.
Az egész látogatást meghatározta azonban, hogy Le Pen nem lehet biztos abban: a tavaszi választáson bejut a 2. fordulóba, mert Zemmour megverheti, bár még be sem jelentette az indulását. Viszont utóbbi teljes mértékben beállt Orbán tézise mögé, mármint hogy civilizációs küzdelem megy végbe a földrészen. A vendég tegnap némileg visszafogottabban csupán a meleg lobbi zsarnokságát ostorozta. De nem ért egyet a nagy lakosságcsere elméletével sem.
Le Monde
Amióta csak megindult a francia választási hadjárat, az ottani szélsőjobb számára kihagyhatatlan állomás Budapest. A tegnapi sajtótájékoztatón közös célpont volt az EU. Mindketten kifogásolták, hogy Brüsszel központosítja a hatalmat, Le Pen szerint az unió mámorba zuhant létezése, hatalma és mindenhatósága láttán, és arra törekszik, hogy rabszolgasorba döntse a tagokat. Egyben elítélte az elvet, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti szabályokkal szemben.
Azt ígérte, hogy népszavazás útján átalakítják a francia Alkotmányt, ha ő lesz az elnök. A változás magában foglalná a bevándorlás teljes újraszabályozását. Szerinte az EU migránsokkal kívánja elárasztani a földrészt, aminek katasztrofális következményei volnának minden tekintetben.
Ugyanakkor nem volt hajlandó bírálni az LMBT-ellenes magyar törvényt. Viszont kilátásba helyezte, hogy választási győzelme esetén Franciaország új utat szorgalmazna az EU számára, mivel annak ideológiai brutalitása aláássa a szuverenitás elvét.
Le Figaro
Budapesten Le Pen megpróbálta az utolsó simításokat elvégezni saját elnökségének szobrán. Az utat annyira fontosnak tartotta, hogy telenyomta a közösségi hálót a magyar fővárosból küldött képekkel, amelyek a program különböző stációit örökítették meg. Így a feneke alá nyomott kormányzati kocsikat. Bizonyítani igyekezett egyúttal, hogy nem vágyálom az általa támogatott nemzetek szövetsége – az EU utódjaként.
A vendéglátó felsorolta az unió kudarcait, a migrációtól az energiaárak emelkedéséig, majd állást foglalt az „európai szuperállam” alkotmánya ellen. A fogadtatás nem csupán a hagyományos magyar vendégszeretet tükrözte, de azt is hivatott volt elfedni, hogy egy hónapja már Pesten járt és felkereste Orbánt Zemmour, valamint Le Pen unokahúga is. De esetükben az apropó egy nemzetközi demográfiai konferencia volt és értelmiségiként kezelték őket. Le Pen azonban nem egy könyvtárban, hanem a dolgozószobájában találkozhatott a házigazdával.
Le Figaro
A lap másik jelentése úgy értékeli, hogy az Orbán-Le Pen-találkozó a szuverenizmus védelmét szolgálta. A vendég már régóta várt rá a látogatásra, főként, hogy nagy vetélytársa, Zemmour már járt a magyar kormányfőnél, meg Budapest egyébként is kötelező megálló a francia szélsőjobb vezérei számára. De a tárgyalás alkalmat kínált mindkettejük számára, hogy hat hónappal a választás előtt kihangsúlyozzák mondandójukat a nemzetállamok fontosságáról.
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő emlékeztet arra, hogy Orbán sokáig gondosan ügyelt arra: ne mutatkozzon együtt a francia szélsőségesek elnökével, ám ez megváltozott, amióta a Fidesz kénytelen volt búcsút inteni az Európai Néppártnak. Azóta a jelszó az, hogy új szövetséget kell létrehozni, a jobboldaltól jobbra. Csak éppen nehezen alakulnak a tárgyalások a lengyelekkel és az olaszokkal. Orbánnak viszont Le Pen kapóra jön, mert újra visszaveheti a kommunikációs teret, amelyet az ellenzék elfoglalt előle az előválasztással.
Le Pen szóvivője viszont úgy nyilatkozott, hogy nem azért jöttek, mert piros vagy fekete pontokat akarnak osztogatni a házigazdának. Inkább az érdekli őket, hogy Magyarország miként áll ellen az EU-nak a migráció kapcsán. Egy francia történész szerint ugyanakkor Le Pen, akit odahaza szorongat a még szélsőségesebb Zemmour, a látogatással meg akarta mutatni, hogy a tekintélyelvűség dolgában egy s mást azért ő is fel tud mutatni.
Yahoo/AP
Orbán és Le Pen úgy értékelte, hogy a budapesti egyeztetésen sikerült előbbre vonni a nacionalista szövetség tervét. A francia politikus a sajtótájékoztatón is az összefogást szorgalmazta, egyben ostorozta az EU „ideológiai hegemóniáját”. Szerinte pont azért kell összeállni, hogy az unió ne gyakorolhasson akkora befolyást a tagállamok fölött.
A jelentés hozzáteszi, hogy a két politikus mind inkább igyekszik megszilárdítani az európai jobboldalt, amely osztja bevándorlás-ellenes nézeteiket és ellenzi, hogy Brüsszelnek bizonyos kérdésekben joghatósága legyen a 27-ek felett. Le Pen pont a nemzeti jog elsődlegességét hangsúlyozta Budapesten is. Orbán szuverenistának nevezte tárgyalópartnerét. Mindkét vezetőre kemény választási megmérettetés vár tavasszal, a Fidesz elnöke 2010 óta nem nézett szembe ekkora kihívással.
Süddeutsche Zeitung
Sorba kell állni Orbánnál, miközben a politikus Európa nagy részén immár minden, csak nem kedvelt tárgyalópartner, a nacionalista jobboldal képviselői viszont áhítoznak arra, hogy a társaságában mutatkozzanak. Most már Le Pen is szépen beállt a tömegbe, miután időpontot szerzett a tárgyalásra, illetve a fényképeszkedésre. Az esemény egyben illusztrálja, hogy Magyarország még tovább radikalizálódik.
Hiszen Orbán idáig kifejezetten kerülte a Nemzeti Gyűlés elnök asszonyát, mert tudta, hogy az vörös posztó az Európai Néppárt pártjai szemében. Ám tavasszal a Fidesz kivált a pártcsaládból és most a hasonszőrűek összefogásán dolgozik, hogy érvényesíthesse befolyását.
A két szélsőséges frakcióból igyekszik ütőképes erőt formálni az Európai Parlamentben, noha idáig mindig kudarcba fulladtak a próbálkozások, hogy igazi hatalmi tényezőt alkossanak. De lehet, hogy most összejön, éspedig lehetőleg az év vége előtt, mert januárban osztják el az EP több bizottságában a helyeket, és arra beneveznének Orbán és a cimborái.
FAZ
„Fotóterminus Orbánnál” címmel a konzervatív lap kommentárja megállapítja, hogy az európai nacionalisták szívesen keresik fel Budapestet, sőt, Le Pen egyenesen muszáj volt, ám kérdéses, hogy az út befolyásolja-e a francia választókat. A kommentár megjegyzi, hogy évek óta eredménytelen a próbálkozás, mármint hogy ütőképes jobboldali-populista szövetség jöjjön létre az EU-ban. Sok oka van ennek, a többi közt az Oroszországhoz fűződő viszony megítélése.
Ám a közös fellépéshez annyi mindenképpen elegendő, hogy a magyar főváros kedvelt úti cél az EU varsói, római és párizsi ellenfelei számára. És mivel Zemmour már Orbán színe elé járulhatott, Le Pennek sem maradt sok más választása. De hogy ennek odahaza milyen hatása lesz, azt nem tudni, mert a nacionalistáknak elvileg harcolniuk kell a külföldi ellenségekkel, a népek barátságának ápolása nem elvárás velük szemben.
Valójában azonban mindkettejükre bizonytalan jövő leselkedik. Orbán kemény választás előtt áll, Le Pen számára nem sok jót árulnak el a közvélemény kutatások. A lengyeleknél a PiS elvesztette a többséget, az olaszoknál a szociáldemokraták előre törtek, a német AfD visszaesett a választáson. De egyik erő sincs a padlón. Ahhoz túlságosan is sok fontos témát hanyagoltak el a politikai fő áramlat pártjai. Így főként a migrációt. Mindazonáltal már nem lehet azt mondani, hogy sétagalopp volna felülkerekedni a szuverenista tábor számára.
ntv-mobile
Az Európai Parlament német alelnöke veszélyforrásnak tekinti Magyarországot és Lengyelországot az EP számára. Barley, aki a német szociáldemokraták színeiben igazságügyi miniszter is volt, kifejtette: az unió vagy szembeszáll az Európa-ellenes irányzattal, vagy egész léte megkérdőjeleződhet. Az első számú fenyegetés a Fidesz, de most már a PiS is felzárkózott mellé. Így azonban széteshet a szervezet, hiszen a lengyel Alkotmánybíróság ítélete nyomán Varsó kivált az európai jogközösségből.
A lavinát a magyar fél indította be, mert ott már olyan viszonyok vannak, hogy a rendszert immár nem lehet demokráciának tekinteni. Kaczynski pedig átvette Orbán autokratikus gondolkodásmódját. A két ország évek óta azon dolgozik, hogy átértelmezze a jogállamiságot. Nem kizárt ugyanakkor, hogy Szlovénia is követi a példát. Ám nem elégednek meg azzal, hogy saját országukban felszámolják az igazságszolgáltatás függetlenségét, törekvéseiket ki akarják terjeszteni az egész EU-ra. A veszély láttan azonban Brüsszelnek végre következetesen közbe kell avatkoznia.
Politico
Az unió tárgyalni igyekszik Lengyelországgal, mert a jogállami viszály azzal fenyeget, hogy bedönti a közösség jogrendjét. Azzal, hogy a varsói Alkotmánybíróság bizonyos kérdésekben kimondta az uniós jog elsőbbségét, olyan folyamatok indulhattak be, amelyek folytán az ország jogilag leválik az EU-ról. Brüsszel ugyan szeretné maga előtt tolni a problémát, ám a következményeket nem söpörheti a szőnyeg alá. És még ott a félelem, hogy az utat mások is követhetik. Az pedig azzal járhat, hogy befellegzett a közösségi jognak.
Egyes tagok mégis igen békülékeny húrokat pengetnek Varsóval szemben, ez azonban cseppet sem csillapította a lengyelek retorikáját. Úgy hogy felvetődik, a szervezet mennyire veszi komolyan a jogállami normákat, illetve hogy lehetséges-e még egyáltalán kompromisszum, amikor a tét az EU egész jogi berendezkedése.
Egy szakértő azt mondja, nagy a veszély, a közösség, valamint az egységes piac szemszögéből. Mert ha egy ország nem fogadja el az európai joghatóságot, akkor az opció az, hogy vegye a kalapját. Ám Varsó azt mondja, nem hagyja magát megfélemlíteni és nem kíván távozni. Viszont a helyzet igen súlyos kihatással lehet mind a gazdaságra, mind az emberek mindennapi életére. Hiszen mi van akkor, hogy ha többé nem lehet bízni abban, hogy a lengyel bíróságok a közös szabályok alapján ítélkeznek? – mondja Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetemről.
Ráadásul az unió Magyarországgal és Szlovéniával is csörtézik, amiért azok nem hajlandóak eleget tenni bizonyos uniós normáknak és kéréseknek.
Reuters
A lengyelek túlnyomó része úgy látja, hogy bölcsebb volna, ha a PiS-kormány visszakozna a jogállam körül kialakult botrányban. A legfrissebb felmérés azt hozta ki, hogy a megkérdezettek majdnem háromnegyede szerint el kellene fogadni bizonyos európai követeléseket a bíróságok átalakítása ügyében. Csak 23 % gondolja úgy, hogy nem szabad belemenni semmiféle kompromisszumba, még akkor sem, ha ennek az az ára, hogy az ország milliárdos támogatásokról kénytelen lemondani.
Csakhogy az utóbbi, keményvonalas réteg pont az, amely kulcsfontosságú, ha a Jog és Igazságosság vissza akarja szerezni az abszolút többséget a két év múlva esedékes választáson. A párt támogatottsága jelenleg 36 %-on áll, míg két éve jó 43 %-kal tudott nyerni.
The Times
A jobboldali lap úgy ítéli meg, hogy legalább a járvány csapást mért a populizmusra, mert leleplezte azokat a politikusokat, akit megvetik a tényeket, ugyanakkor hencegnek és terrorizálnak. Úgy kerültek hatalomra, hogy na, ők majd jól megvédik népüket a külső veszélyektől, amibe beleértendő a Kínából kiindult vírus is, de ebből semmi sem lett. Így a választóknak elegük van az egó-vezérelte, zavaros kormányzásból.
Az olyan populista erős fiúk, mint Orbán, Bolsonaro vagy Duterte abban a hiszemben nyomták bele a pénzt a gazdaságban, hogy megéri, mert nagy lesz a fellendülés, ha lecseng a fertőzés. A GDP legalább 16 %-ának megfelelő összeget feccöltek erre a célra, ám csalatkozniuk kellett. A növekedési ütem messze elmarad a várttól, ugyanakkor megugrott az infláció és az államadósság.
A csalódottság kezd megmutatkozni a szavazóurnáknál. Oda a legyőzhetetlenség nimbusza. Ezeket az embereket nem csupán a polgárokkal szemben érzett megvetés, hanem hideg számítás is vezérli. Abból indulnak ki, hogy ha az ellenzék megosztott, akkor nincs szükség ésszerű kormányzásra. Továbbá hogy a mind inkább központosított államban egyre inkább kézbe kell kaparintani a közmédiát, mert ily módon a hatalom felé lehet terelni az intézményeket.
Orbán most Márki-Zay-jal kénytelen farkasszemet nézni és lehet, hogy jövőre alulmarad. De ellenfelének át kell törnie a kormánybarát médiánál a hallgatás falát, amelynek célja, hogy elnyomja a bírálatokat.
Viszont a ragály egyik tanulsága, hogy az állami média kénytelen volt feladni az információs monopóliumot. Az emberek komolyabban veszik az orvosokat, mint a politikusokat. Ugyanez vonatkozik a mindennapi korrupcióra, a bíróságok megbízhatóságára, a rendőrség tisztességére. A közösségi médiára hárul, hogy nagyobb őszinteséget kényszerítsen ki a zárt rendszerekben. Ez elengedhetetlen olyan államokban, amelyek egyszemélyi uralommá torzultak. Viszont senki se gondolja, hogy a populizmus visszaszorulása nyomán nagyobb lesz a bizalom a globalizáció iránt.
Egyes tagok mégis igen békülékeny húrokat pengetnek Varsóval szemben, ez azonban cseppet sem csillapította a lengyelek retorikáját. Úgy hogy felvetődik, a szervezet mennyire veszi komolyan a jogállami normákat, illetve hogy lehetséges-e még egyáltalán kompromisszum, amikor a tét az EU egész jogi berendezkedése.
Egy szakértő azt mondja, nagy a veszély, a közösség, valamint az egységes piac szemszögéből. Mert ha egy ország nem fogadja el az európai joghatóságot, akkor az opció az, hogy vegye a kalapját. Ám Varsó azt mondja, nem hagyja magát megfélemlíteni és nem kíván távozni. Viszont a helyzet igen súlyos kihatással lehet mind a gazdaságra, mind az emberek mindennapi életére. Hiszen mi van akkor, hogy ha többé nem lehet bízni abban, hogy a lengyel bíróságok a közös szabályok alapján ítélkeznek? – mondja Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetemről.
Ráadásul az unió Magyarországgal és Szlovéniával is csörtézik, amiért azok nem hajlandóak eleget tenni bizonyos uniós normáknak és kéréseknek.
Reuters
A lengyelek túlnyomó része úgy látja, hogy bölcsebb volna, ha a PiS-kormány visszakozna a jogállam körül kialakult botrányban. A legfrissebb felmérés azt hozta ki, hogy a megkérdezettek majdnem háromnegyede szerint el kellene fogadni bizonyos európai követeléseket a bíróságok átalakítása ügyében. Csak 23 % gondolja úgy, hogy nem szabad belemenni semmiféle kompromisszumba, még akkor sem, ha ennek az az ára, hogy az ország milliárdos támogatásokról kénytelen lemondani.
Csakhogy az utóbbi, keményvonalas réteg pont az, amely kulcsfontosságú, ha a Jog és Igazságosság vissza akarja szerezni az abszolút többséget a két év múlva esedékes választáson. A párt támogatottsága jelenleg 36 %-on áll, míg két éve jó 43 %-kal tudott nyerni.
The Times
A jobboldali lap úgy ítéli meg, hogy legalább a járvány csapást mért a populizmusra, mert leleplezte azokat a politikusokat, akit megvetik a tényeket, ugyanakkor hencegnek és terrorizálnak. Úgy kerültek hatalomra, hogy na, ők majd jól megvédik népüket a külső veszélyektől, amibe beleértendő a Kínából kiindult vírus is, de ebből semmi sem lett. Így a választóknak elegük van az egó-vezérelte, zavaros kormányzásból.
Az olyan populista erős fiúk, mint Orbán, Bolsonaro vagy Duterte abban a hiszemben nyomták bele a pénzt a gazdaságban, hogy megéri, mert nagy lesz a fellendülés, ha lecseng a fertőzés. A GDP legalább 16 %-ának megfelelő összeget feccöltek erre a célra, ám csalatkozniuk kellett. A növekedési ütem messze elmarad a várttól, ugyanakkor megugrott az infláció és az államadósság.
A csalódottság kezd megmutatkozni a szavazóurnáknál. Oda a legyőzhetetlenség nimbusza. Ezeket az embereket nem csupán a polgárokkal szemben érzett megvetés, hanem hideg számítás is vezérli. Abból indulnak ki, hogy ha az ellenzék megosztott, akkor nincs szükség ésszerű kormányzásra. Továbbá hogy a mind inkább központosított államban egyre inkább kézbe kell kaparintani a közmédiát, mert ily módon a hatalom felé lehet terelni az intézményeket.
Orbán most Márki-Zay-jal kénytelen farkasszemet nézni és lehet, hogy jövőre alulmarad. De ellenfelének át kell törnie a kormánybarát médiánál a hallgatás falát, amelynek célja, hogy elnyomja a bírálatokat.
Viszont a ragály egyik tanulsága, hogy az állami média kénytelen volt feladni az információs monopóliumot. Az emberek komolyabban veszik az orvosokat, mint a politikusokat. Ugyanez vonatkozik a mindennapi korrupcióra, a bíróságok megbízhatóságára, a rendőrség tisztességére. A közösségi médiára hárul, hogy nagyobb őszinteséget kényszerítsen ki a zárt rendszerekben. Ez elengedhetetlen olyan államokban, amelyek egyszemélyi uralommá torzultak. Viszont senki se gondolja, hogy a populizmus visszaszorulása nyomán nagyobb lesz a bizalom a globalizáció iránt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.