Szerző: RADÓ NÓRA
2023.07.19.
A fiatalok szerint mintha nyomtalanul múlt volna el a covid – mondta a Qubitnek Nagy Ádám társadalomkutató, az Excenter Kutatóközpont kutatási igazgatója az MTA Nagykockázatú poszt-COVID kiemelt programja keretében finanszírozott, 16-29 évesek koronavírusjárványról és a körülöttük lévő világról alkotott véleményét többféle módszertani eszközzel felmérő kutatásról, amelynek első részét 2023 májusában, második részét júniusban, további két részét pedig a következő hetekben teszi közzé a Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Nem is olyan régen még úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány generációformáló erővel hatott a fiatalok körében: Nagy Ádám és Fekete Mariann 202 végén azt írta, hogy Qlímákra és Qaranténokra hasadhat a legújabb generáció, és a járvány a fiatalok egész szociokulturális környezetét újraformálhatja – nem csupán a covid időszakában, hanem azt követően is. Csakhogy a friss kutatásokból úgy tűnik, hogy a járvány saját bevallásuk szerint nem alakította át a fiatalok életét, sőt a pandémia hatásaiból sok minden egyszerűen elmúlt, ami Nagy szerint kutatói szemmel kifejezetten furcsa.
A fiatalokról szóló posztcovidos kutatásokban szintén részt vevő Szabó Andrea szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének munkatársa szerint át kell gondolni a covidgenerációról szóló hipotézist: „Valószínűleg arról van szó, hogy az elmúlt 10-15 évben rengeteg válsághelyzet alakult ki. Bár a fiatalokat nagyon megviselte a covid két éve, aztán jött egy háború, ami szintén nem volt Európában 50 éve, előtte volt egy gazdasági válság, párhuzamosan zajlik a klímaválság, tehát annyira összezilálódott az egész világ a környezetükben, hogy esetükben nem egy eseménynek lehet generációképző hatása, mint ahogy azt Mannheim Károly és társai elképzelték, hanem valamiféle válságoknak van egy új nemzedéke, ami folyamatosan egyik válságból a másikba esik, és ezért lassan már észre
Nem is olyan régen még úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány generációformáló erővel hatott a fiatalok körében: Nagy Ádám és Fekete Mariann 202 végén azt írta, hogy Qlímákra és Qaranténokra hasadhat a legújabb generáció, és a járvány a fiatalok egész szociokulturális környezetét újraformálhatja – nem csupán a covid időszakában, hanem azt követően is. Csakhogy a friss kutatásokból úgy tűnik, hogy a járvány saját bevallásuk szerint nem alakította át a fiatalok életét, sőt a pandémia hatásaiból sok minden egyszerűen elmúlt, ami Nagy szerint kutatói szemmel kifejezetten furcsa.
A fiatalokról szóló posztcovidos kutatásokban szintén részt vevő Szabó Andrea szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének munkatársa szerint át kell gondolni a covidgenerációról szóló hipotézist: „Valószínűleg arról van szó, hogy az elmúlt 10-15 évben rengeteg válsághelyzet alakult ki. Bár a fiatalokat nagyon megviselte a covid két éve, aztán jött egy háború, ami szintén nem volt Európában 50 éve, előtte volt egy gazdasági válság, párhuzamosan zajlik a klímaválság, tehát annyira összezilálódott az egész világ a környezetükben, hogy esetükben nem egy eseménynek lehet generációképző hatása, mint ahogy azt Mannheim Károly és társai elképzelték, hanem valamiféle válságoknak van egy új nemzedéke, ami folyamatosan egyik válságból a másikba esik, és ezért lassan már észre
sem veszi, hogy még rosszabb és még annál is rosszabb jött”.
Nagy adathalmazok, reprezentatív felmérés, fókuszcsoportok, interjúk
A kutatócsoport többféle módszert használt a fiatalok covid alatti élményeinek feldolgozására. Egyrészt 2023 májusában készítettek egy ezerfős online reprezentatív felmérést a 16-29 éves fiatalok körében, másrészt 2022-ben végeztek egy fókuszcsoportokat és online interjúkat magába foglaló vizsgálatot, harmadrészt bevetették az úgynevezett social listening eszközét, vagyis azt a piackutatásból ismert módszert, amikor a közösségi médiában, online fórumokon és más platformokon terjedő véleményeket gyűjtik össze és dolgozzák fel a beszélgetésekbe történő „társadalmi belehallgatásként”.
Ez utóbbi úgy történt, hogy 2020. január 1. és 2022. december 31. között a Facebookról és más internetes felületekről összegyűjtötték az összes olyan nyilvános posztot és hozzászólást, ami a járvány témájához kapcsolódott. Összesen 132 coviddal, 80 fiatalokkal és 388 fiatalok életterével, világával kapcsolatos kulcsszót használtak a posztok és hozzászólások kereséséhez, és végül több mint 3 millió találatot gereblyéztek össze. Ezeket a találatokat igyekeznek feldolgozni többféle módon. Jelenleg is zajlik például egy olyan kutatás, ami azt vizsgálja, hogyan jelennek meg az emojik a fiatalok kommunikációjában.
Nagy szerint ez azért jó, mert a kérdőíves felméréseknek megvannak a maguk korlátai – csökken a válaszadási hajlandóság, a fiatal arra válaszol, amit a kutató tudni akar, és nem feltétlenül arról beszél, ami az ő világában történik, míg a nagy adatbázisok használata olyan közegben térképezi fel a fiatalok véleményét, ahol valóban jelen vannak, és így meg lehet vizsgálni, hogy valójában mi érdekli, mi motiválja, mi foglalkoztatja őket. Szabó hozzátette, ezzel a módszerrel nem csak néhány év elteltével kérdezik meg, hogy a fiatalok hogy érezték magukat a covid időszaka alatt, hiszen a visszaemlékezések során rengeteg elbeszélés, narratíva, élmény rakódik rá a történésekre, hanem azt is látják, hogy az adott pillanatban hogyan gondolkoztak – igaz, ez a módszer nem reprezentatív...
A kutatócsoport többféle módszert használt a fiatalok covid alatti élményeinek feldolgozására. Egyrészt 2023 májusában készítettek egy ezerfős online reprezentatív felmérést a 16-29 éves fiatalok körében, másrészt 2022-ben végeztek egy fókuszcsoportokat és online interjúkat magába foglaló vizsgálatot, harmadrészt bevetették az úgynevezett social listening eszközét, vagyis azt a piackutatásból ismert módszert, amikor a közösségi médiában, online fórumokon és más platformokon terjedő véleményeket gyűjtik össze és dolgozzák fel a beszélgetésekbe történő „társadalmi belehallgatásként”.
Ez utóbbi úgy történt, hogy 2020. január 1. és 2022. december 31. között a Facebookról és más internetes felületekről összegyűjtötték az összes olyan nyilvános posztot és hozzászólást, ami a járvány témájához kapcsolódott. Összesen 132 coviddal, 80 fiatalokkal és 388 fiatalok életterével, világával kapcsolatos kulcsszót használtak a posztok és hozzászólások kereséséhez, és végül több mint 3 millió találatot gereblyéztek össze. Ezeket a találatokat igyekeznek feldolgozni többféle módon. Jelenleg is zajlik például egy olyan kutatás, ami azt vizsgálja, hogyan jelennek meg az emojik a fiatalok kommunikációjában.
Nagy szerint ez azért jó, mert a kérdőíves felméréseknek megvannak a maguk korlátai – csökken a válaszadási hajlandóság, a fiatal arra válaszol, amit a kutató tudni akar, és nem feltétlenül arról beszél, ami az ő világában történik, míg a nagy adatbázisok használata olyan közegben térképezi fel a fiatalok véleményét, ahol valóban jelen vannak, és így meg lehet vizsgálni, hogy valójában mi érdekli, mi motiválja, mi foglalkoztatja őket. Szabó hozzátette, ezzel a módszerrel nem csak néhány év elteltével kérdezik meg, hogy a fiatalok hogy érezték magukat a covid időszaka alatt, hiszen a visszaemlékezések során rengeteg elbeszélés, narratíva, élmény rakódik rá a történésekre, hanem azt is látják, hogy az adott pillanatban hogyan gondolkoztak – igaz, ez a módszer nem reprezentatív...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.