Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.02.23.
Az Oroszország ellen elfogadott uniós szankciókat és az esetleges további lépéseket bonyolíthatja az a körülmény, hogy nem mind a 27 országnak egyforma a viszonya Oroszországgal, illetve eltérő mértékű az orosz gáztól való függésük, írja a Reuters. Uniós tisztségviselők és diplomaták arról tájékoztatták a hírügynökséget, hogy néhány tagállam, köztük Ausztria, Magyarország és Olaszország, amelyek Moszkva legszorosabb szövetségesei a tömbön belül, korlátozottabb szankciókat szeretne. Mario Draghi olasz miniszterelnök római sajtóértekezletén azt mondta, a szankcióknak nem kellene vonatkozniuk az energiaimportra.
Melyik oldalon áll Szerbia és Magyarország az Ukrajna-konfliktusban? - teszi fel a kérdést Thomas Roser a Frankfurter Rundschau című lap által közölt cikkében. A Rundschauról tudni kell, hogy többnyire inkább szociáldemokrata nézeteket tükröz, szemben a másik nagy frankfurti lappal, a konzervatív Allgemeine Zeitunggal. Roser felhívja a figyelmet arra, hogy Belgrád és Budapest egyaránt jó viszonyt ápol Moszkvával, most azonban, az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán mindinkább arra kényszerülnek, hogy színt valljanak.
Aleksandar Vucic szerb elnök, miután a párizsi Elysée-palotában fogadta őt Emmanuel Macron francia államfő, nem kertelt, hanem arról beszélt újságíróknak, hogy nincs könnyű helyzetben, és aggódik, mert egyre nagyobb a Szerbiára nehezedő nyomás Vlagymir Putyin döntései miatt. Szerbia - írja a Frankfurter Rundschau szerzője - egyfelől európai uniós tagságra törekszik, másfelől nagyon szoros kötelékek fűzik Oroszországhoz és Kínához. Amit azonban Moszkva a nemzetközileg elismert módon Ukrajnához tartozó Donbasz-vidéken művel, az aligha hozható összhangba a Koszovó elszakadását el nem ismerő szerb érveléssel. Belgrád mindeddig elkerülte, hogy kénytelen legyen követni az EU Oroszország elleni szankcióit, de Nyugaton most már eltűnőben van a megértés a szerb különutasság iránt - fogalmaz a német lap. Thomas Roser idézi a Blic című belgrádi újságot, amelynek egyik cikkében Boris Varga politológus szintén úgy véli: az Ukrajna-válság miatt Szerbia arra kényszerülhet, hogy foglaljon állást, és nem ülhet meg többé egy fenékkel két lovat, mármint Brüsszelt és Moszkvát.
Ami Magyarországot illeti, a Frankfurter Rundschau azt emeli ki, hogy a Putyin EU-n belüli ügyvédjének hírében álló Orbán Viktor, miközben bírálja az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politikát, ezeket az intézkedéseket sohasem vétózza meg. Szembeállítva a Moszkvához fűződő harmonikus viszonnyal, a magyar-ukrán szomszédsági kapcsolat meglehetősen ingatag, az Ukrajnában élő magyar kisebbség ügyének betudhatóan.
Thomas Roser szerint az, hogy Orbán e hónap elején Moszkvába utazott, és ott gázszállításról tárgyalt, nem csupán Kijevben váltott ki haragot: a magyar miniszterelnök hallgatásba burkolózott Putyin azon követelését illetően, hogy a NATO vonuljon ki a korábban a Varsói Szerződéshez tartozó országokból, és ezt a hallgatást megütközéssel fogadták a visegrádi csoport többi országában.
A frankfurti lap kitér arra: bár Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten még kategorikusan kizárta, hogy további NATO-katonák jöjjenek az országba, most úgy van, hogy kétszáz amerikai katona érkezik közös hadgyakorlatra. A német szerző szerint Budapest a jelek szerint átmenetileg nem akarja tovább terhelni az EU-val és a visegrádiakkal való viszonyát, mert ez utóbbiak részéről elfogyott a türelem a Moszkva iránti simulékonyság láttán. Magyarország mindig segített Ukrajnának, amikor nehézségei voltak - hangoztatta Szijjártó a hét elején, abból az alkalomból, hogy küldtek 120 lélegeztető gépet. „Az EU notórius békebontója, Orbán számára a választási kampányidőszak nem alkalmas arra, hogy az Ukrajna-konfliktus miatt elszigetelődjék” - fogalmaz a cikkíró, és hozzáteszi: a miniszterelnök Putyin beszéde után azt tette közzé a Facebookon, hogy Magyarország osztja az EU álláspontját.
A Der Spiegel német hírmagazin csokorba gyűjtött számos nemzetközi reagálást arra, hogy Putyin elismerte a szakadár donyecki és luhanszki térség függetlenségét. Az összeállításból kitűnik, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök őrültnek nevezte az orosz államfőt, Andrzej Duda lengyel elnök pedig NATO-csapaterősítést követelt a szövetség keleti szárnyára. Orbán Viktor telefonon is megerősítette Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének az uniós álláspont melletti magyar támogatást, ám a szakadárok orosz elismerését mindeddig nem ítélte el. Recep Tayyin Erdogan török elnök ugyanakkor, aki maga is különösen szoros viszonyt ápol Putyinnal, elfogadhatlannnak minősítette az orosz államfő döntését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.