KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.06.01.
A kegyelmi botrány továbbra is az elmúlt évek egyik legsúlyosabb politikai ügye Magyarországon. A kérdés pedig ma is ugyanaz: valóban elképzelhető-e, hogy Orbán Viktor nem tudott arról a döntésről, amely végül Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit politikai pályafutásának végét jelentette?
A Klikk TV elemző műsorában Holoda Attila és Szentpéteri Nagy Richard azt vizsgálják, mennyire hihető az a magyarázat, amely szerint a kegyelmi ügy kizárólag Balog Zoltán felelőssége volt. A beszélgetés során szóba kerülnek azok a dokumentumok és körülmények is, amelyek szerint a köztársasági elnöki hivatal, valamint az Igazságügyi Minisztérium szakmai apparátusa sem támogatta a kegyelmi döntést.
A vendégek arra keresik a választ, mi vihette rá Novák Katalint arra, hogy szembemenjen saját hivatala és a szakmai szervezetek álláspontjával. Vajon létezett-e olyan politikai nyomás vagy befolyás, amely felülírta az intézményi véleményeket?
A műsorban szó esik Balog Zoltán szerepéről, a református egyház helyzetéről, valamint arról is, hogyan működik a lojalitás rendszere a magyar politikában. Felmerül Lévai Anikó neve, Orbán Viktor környezetének befolyása, illetve az a kérdés is, hogy egy ilyen horderejű ügyben egyáltalán elképzelhető-e a miniszterelnök tudta nélküli döntéshozatal.
Nem jutottak eredményre a tárgyalások a köztársasági elnökkel, ezért az Alaptörvény módosításával váltják le Sulyok Tamást - nyilatkozta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn délelőtt. A parlamenti ülést ez fogja befolyásolni, a Tisza Párt is frakcióülést tartott a plenáris ülés előtt. Igaz, az Országgyűlés még nem tárgyalja a közjogi méltóságok ügyét, de vita várható. A parlament egyúttal tárgyal képviselők és kormánytagok, valamint a polgármesterek fizetéséről.
KLIKKTV / MIÉRT? Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2026.06.01.
Az interjúban Szabó Tímea és Bolgár György górcső alá veszik az új parlamenti dinamikát, az ellenzéki szerepváltást és a Tisza Párt által ígért elszámoltatás valódi esélyeit.
Időbélyegek és tartalom:
00:00 – Bevezetés: Az új parlament és Magyar Péter „showműsora”. Miért változott meg alapjaiban az országgyűlés hangulata?
01:05 – Káosz vagy stratégia?: Szabó Tímea elemzi a parlamenti „belazulást” és a fegyelmezett fideszes forgatókönyvek összeomlását.
02:40 – A performasz vége?: Mi a különbség a régi ellenzéki figyelemfelhívás és a jelenlegi kormányzati stílus között? Miért nem elég már csak a kiabálás?
04:40 – Valódi munka az országért: Az egészségügy, az oktatás és a szegénység felszámolása – mikor kezdődik el a szakmai törvényalkotás?
05:50 – Az elszámoltatás szomja: Vagyonvisszaszerzés, a Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárása és a 16 évnyi sérelem orvoslása.
07:10 – Tégláról téglára: Unalmas az építkezés? Hogyan lehet fenntartani a választók érdeklődését a szisztematikus munka során?
08:50 – Cirkusz és kenyér: Miért fontos a látványos elszámoltatás (Orbán Balázs, Takács Péter ügyei) a gazdasági intézkedések mellett?
11:20 – Újoncok a mélyvízben: Hogyan tanulnak bele a tiszás képviselők a parlamenti munkába? Szabó Tímea tanácsai az új frakciónak.
13:50 – Fizetéscsökkentés és következmények: Politikai példamutatás vagy a szakértői gárda elüldözése? Az önkormányzati dolgozók félelmei.
18:40 – „Lehet Más a Politika” 2.0?: Visszatérés a demokratikus alapokhoz. Miért bukott el az eredeti ötlet, és miben más Magyar Péter módszere?
22:15 – A közösségi média hatalma: Hogyan változtatta meg a TikTok és a Facebook a politikai kultúrát, és miért akarjuk látni a „szivarszobákat”?
24:50 – Vizsgálóbizottságok és társadalmi gyógyulás: Van esély arra, hogy Balog Zoltán vagy Novák Katalin a nép szemébe nézzen? A traumák kibeszélése mint a nemzeti gyógyulás útja.
Parlamenti színház, a kegyelmi ügy dokumentumainak nyilvánossá tétele, az uniós pénzek hazahozatala, Magyar Péter és Sulyok Tamás párviadala. Sűrűn követik egymást az események a Tisza kormányzásának első heteiben. A stúdióban Lakner Zoltánnal elemezzük a legfontosabb történéseket.
Miután a köztársasági elnök nem mondott le magától a miniszterelnök által megszabott május 31-i határidőig, Magyar Péter és a Tisza-kormány igazságügyi minisztere, Görög Márta hétfőn reggel felkeresi Sulyok Tamást a Sándor-palotában, majd a kormányfő a találkozó után sajtótájékoztatót tart, amit élőben közvetítünk.
Az elmúlt 16 év egyik emblematikus botránya volt, hogy Mészáros Lőrinc cégcsoportja előbb megszerezhette a Mátrai Erőművet, majd a kormány 2019-ben bejelentette, hogy az állami MVM megveszi tőle a céget. Mészáros Lőrinc ekkor jelentős nyereséggel adta el azt a befektetését, ahol már szorult vissza az üzleti tevékenység (a szenes erőmű nem volt túl perspektivikus irány, drága lett a szén-dioxid kvóta, hátra lett volna egy csomó későbbi rekultivációs feladat), az állam pedig nagyot bukott a tranzakción.
A magyar tőzsdén van egy cég, a szintén energetikai Alteo Nyrt., amelyben különböző időszakokban a Wallis-csoport, Jellinek Dániel, Tiborcz István is volt tulajdonos, jelenleg a Mol-csoport a legnagyobb részvényes. Az Alteo sokáig a befektetők egyik kedvence volt, remek megújuló energiás portfólióval, transzparens befektetői kapcsolattartással, de
most a Mátrai Erőmű történetéhez nagyon hasonló sztorit él át, nem is maradt el a tőzsdei árzuhanás.
A cég részvényeinek az árfolyama egy év alatt 33 százalékkal esett, és a kisbefektetők idén, amikor megismerték a társaság adatait, dobtak egy hátast: kiderült ugyanis, hogy a tőzsdei cégnek a Tiborcz-kör eladott egy hulladékos társaságot, majd amikor már az Alteo működtette a céget, ömleni kezdtek kifelé a csontvázak a szekrényből.
A nevezett cég az Alteo Circular Kft. (korábbi nevén Éltex Kft.) nemcsak veszteséges lett, de saját tőkéje döntő részét is elveszítette. A kisbefektetők most a cégvezetést támadják és jogi lépéseket szeretnének kikényszeríteni. Az Alteo Telexnek elküldött válaszaiból úgy tűnik, nem is teljesen reménytelenül...
Szijjártó Péter tizenkét éven át volt külgazdasági és külügyminiszter, kis híján megdöntve Péter János, a püspökből lett kommunista KB-tag történelmi rekordját. Sőt, ha hozzászámítjuk azt a két évet, amikor a Miniszterelnökség nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkáraként afféle párhuzamos külügyminiszter volt a romeltakarításba belefáradó Martonyi János mellett, meg is döntötte. Bőven volt hát ideje, hogy a nemzetet szolgálja esküjéhez híven, ehhez képest számos olyan nagyszabású akciója volt, amelyet sem a közérdek, sem a piaci logika, sem az elemi emberi tisztesség szempontjai szerint nem lehet értelmezni. Feltételezhető tehát, hogy indítékai a közérdek, a piaci logika és az elemi tisztesség határain kívül estek. A magyar gazdaság és külpolitika hozzáláncolása az orosz szénhidrogénekhez, a kínai export (lásd Budapest–Belgrád-vasút) és a kínai járműipar érdekeihez, mindezt az ország Európán kívüli, hosszú távú eladósítása árán, unokáink is nyögni fogják, vagy a kínai lélegeztetőgépek behozatala háromszázmilliárdért, amelyekből aztán egy darabot sem sikerült eladni (próbálták vajon?) – mindez csak úgy magyarázható racionálisan, ha valakinek az érdeke. És az a valaki nem a köz vagy veretesebb szóval a nemzet, hanem feltehetően az, aki ezeket az üzleteket köti, valamint barátai, ismerőse s egyéb ügyfelei.
Most a rövidség kedvéért nem hozom szóba az unió Lavrov nevű moszkovita ellenségével az EU Tanácsa brüsszeli ülésének szüneteiben folytatott, amúgy könnyen lehallgatható beszélgetéseket. A most elbukott rezsimre jellemző az is, hogy diplomáciáját egy olyan ember irányította, akitől minden diplomatikus eljárás és viselkedés olyan idegen volt, mint az átlagmagyartól a nyugat-nílusi láz. De maradjunk csak az üzletnél, illetve az azt helyettesítő tevékenységnél. Ha valami ennyire tartósan és mélyen ellentétben van a közérdekkel, a versenypiac üzleti logikájával és az elemi emberi tisztességgel, akkor az embernek óhatatlanul eszébe jut egy idevágó szakkifejezés: a korrupció...
Újabb kulcsszereplő mondott fel az egyedi gyógyszertámogatásokról döntő szervezetnél, Pozsgay Csilla szakmai igazgató is távozik, a Batthyány-Strattmann László (BSLA) alapítványtól – tudta meg a Népszava.
Lapunk néhány hete írt arról, hogy az öt fős kuratóriumból áprilisban ketten is lemondtak – Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze, Putnoki Kovács Katalin, aki korábban alapítvány elnöke tisztét is betöltötte. S bár a két távozó szakember hatvan napig körülbelül június közepéig ellátja a munkáját, - de úgy tudjuk – betegség miatt újabb kurátor eshet ki a hosszabb időre a döntéshozatalból.
A mostani helyzet azért is kritikus, mert az alapítvány hónapok óta súlyos működési és személyi problémákkal küzd. A korábban már távozó kurátorok után most a döntés előkészítést irányító Pozsgay Csilla távozása is tovább erősíti a válságérzetet.
Úgy tudjuk: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a jövő héten személyesen is találkozik az alapítvány képviselőivel, hogy tájékozódjon, miként maradhat működőképes a szervezet.
Forrásaink szerint a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a Tisza-kormány delegálna újabb kurátorokat a testületbe – ám ettől egyelőre elzárkóznak, és inkább az eredeti kurátorokat bírnák rá arra, hogy maradjanak amíg el nem dől az alapítvány sorsa.
Ez az az alapítvány, amely a drága, sokszor életmentő gyógyszerekre szorulók kérelmeinek támogatásáról dönt. Olyan készítményekről, amelyek még nem kaptak „normál” társadalombiztosítási támogatást, ezért az orvosnak és a betegnek méltányossági kérelmet kell benyújtania. Ebben a rendszerben évente több tízmilliárd forintról döntenek. A BSLA felhasználásra 2025-ben 45 milliárd, 2026-ban már 47,2 milliárd forintot szánt a költségvetés. Úgy tudjuk az idei évben eddig mintegy 10-15 milliárd forintnyi támogatást osztottak szét...