2026. május 29., péntek

ORBÁN VIKTOR TÖRÖK BARÁTJA, AZ ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT VEZETŐJE, RÚZSA MAGDI ÉS RÁKAY PHILIP IS KAPOTT DIPLOMATA-ÚTLEVELET

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2026.05.29.


A külügyminisztérium a napokban jelentette be, hogy 776 diplomata- és 167 szolgálati útlevél visszavonását javasolja, mert „politikusi haverok, sportegyesületek, NER-es üzleti körök, külföldi kötődésű személyek egész sora kapott minden indok nélkül diplomata útlevelet az államtól. És évekig használhatták az útleveleket minden magyarázat nélkül”.

A minisztérium szerint rengeteg diplomata-útlevelet adtak ki az Orbán-érában: míg a korábbi ciklusokban jellemzően száz-kétszázat adtak ki, az utóbbi időszakban már majdnem ezerötszázat állítottak ki egyedi kérés alapján miniszteri döntésre. Neveket nem közöltek.

A Telexhez viszont most eljutott néhány név, akik információink szerint rendelkeznek diplomata-útlevéllel.

Ilyen például a friss Kossuth-díjas Rúzsa Magdolna énekes. Megkeresésünkre azt írta, 2024 januárjában igényelt diplomata-útlevelet, ezt pedig a határátkelés megkönnyítésével indokolta: „Kérésünk indoka, hogy a gyerekek születése után a Vajdaságba történő utazás alkalmával a határon a hosszú várakozást lerövidítené a koncertek és médiában történő kulturális megjelenések alkalmával, így az otthonról történő elindulás és a hazaérkezés nem venne igénybe 6-8 óra pluszt. A nyári időszakban akár 8-12 órás torlódások is vannak a szerb-magyar határon.” Rúzsa szerint a diplomata útlevelét csak akkor használta, amikor Szerbiába ment.

Az Elk*rtuk producere is kapott diplomata-útlevelet az előző ciklusban. A filmezéstől frissen visszavonuló Kálomista Gábor a Telexnek azt írta, azt nem ő igényelte, hanem mint a Magyar Sí Szövetség elnöke és mint MOB-tag kapta. És azt állítása szerint egyszer sem használta.

L. Simon László
magának és a feleségének is igényelt diplomata-útlevelet az előző ciklusban. A Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója a megkeresésünkre ezt azzal magyarázta, ez általános gyakorlat állami kulturális intézmények vezetői körében, és „minthogy úgy terveztük, hogy néhány útra a feleségem is elkísér, a jogszabályoknak megfelelően neki is igényeltünk diplomata útlevelet”. Azt írta, miután kirúgták a Nemzeti Múzeum éléről, a Mezőgazdasági Múzeum költöztetésével foglalkozó miniszteri biztos lett, így maradt nála a diplomata-útlevele. Azt nem tudja, hányszor használta utazásokhoz, mivel „pontos statisztikát nem vezettem az útlevél használatáról, nincs is ilyen kötelezettségem. De van turista útlevelem is, szükség esetén azzal utaztam”.

Hozzá hasonlóan a mostanában vele kommentcsatákat vívó Demeter Szilárd is rendelkezik diplomata-útlevéllel. A Petőfi Irodalmi Múzeum egykori főigazgatója információink szerint 2024-ben kapta meg az utazásokat megkönnyítő dokumentumot. Erről a Telexnek azt írta, még a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnökeként, „a feltételezett külföldi utak akadálymentesítése végett igényelte” a diplomata-útlevelet, de azt végül sosem használta...

TÖRTÉNELMI MEGÁLLAPODÁS A SOK EZER MILLIÁRD FORINTOS EURÓPAI FORRÁSOKRÓL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.05.29.



Történelmi megállapodás a sok ezer milliárd forintos európai forrásokról.

BUKÁS HADMŰVELET – A BRIT KATONA-PSZICHOLÓGUS, AKI ELŐRE MEGÍRTA AZ ORBÁNI VERESÉG RECEPTJÉT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.05.29.


A kritika büntetése és a lojalitás túljutalmazása, az alsóbb szintekről érkező figyelmeztetések elnyomása, a vezetők elszigetelődése, korrekció nélkül hagyott rossz döntések, bűnbakképzés, irreális optimizmus, az ellenfél lebecsülése közben a saját képességek túlértékelése – főként ezek a tényezők vezettek nagy vereséghez Norman Dixon pszichológus szerint. Úgy hangzik, mint a Fidesz 2026-os bukásának elemzése? Pedig nem az: a brit teoretikus 1976-ban vetette papírra mindezt, nem is politikai, hanem katonai összefüggésben, és még csak alkalma sem lehet reflektálni a válságba jutott orbánizmusra, hiszen 2013-ban elhunyt. Mégis, az idehaza szinte ismeretlen A katonai alkalmatlanság pszichológiájáról című könyve kísértetiesen passzol a magyar helyzetre. Nemcsak a közelmúltat segít megértetni, de figyelmeztetés a jelen és a jövő erős vezetőinek is.

Az első világháború híres csatáját, a gallipoli ütközetet a szakirodalom gyakran értékeli világtörténelmi jelentőségűnek. Az 1915–1916-os hadjáratban a támadó britek és franciák terve az Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros megszerzése és Konstantinápoly elfoglalása volt, végeredményben pedig az Oszmán Birodalom kiütése a háborúból. Végül egyik sem sikerült. Az offenzívát megállították a tengerszoros aknái, a part menti török tüzérség, valamint a Gallipoli-félsziget meredek, sziklás és a nyugatiak által amúgy is rosszul feltérképezett terepe. A több mint nyolc hónapig tartó hadjárat katasztrofális, több százezres véres veszteséget okozott az evakuációra kényszerült briteknek. Gallipoli következményei messze túlmutattak magán az ütközeten: meghosszabbították az első világháborút, és több értelmezés szerint hozzájárultak Európa későbbi destabilizációjához. Az, hogy a Dardanellák zárva maradtak, növelte a cári rendszer összeomlásának esélyét, mivel Oroszország nehezebben jutott fegyverhez és utánpótláshoz.

De miért buktak ekkorát az évszázados tengeri hadi tapasztalattal büszkélkedő britek? (Főleg ők vettek részt a hadműveletben, a franciák inkább gyarmati csapatokat küldtek. A stratégiai kezdeményezés és az irányítás is brit volt.) A kérdésre az elmúlt bő évszázadban rengeteg harcászati, haditechnikai válasz született a tudományban és a népszerűsítő irodalomban is. Egy katonából lett pszichológiaprofesszor, bizonyos

Norman F. Dixon volt az első, aki merőben új megközelítéssel, a viselkedéstudomány felől nézett rá a katasztrófára.

Dixon szerint Gallipoli nemcsak taktikai kudarc volt, hanem egyenesen a katonai inkompetencia klasszikus példája. Annak demonstrációja, hogyan vezet a túlzott elbizakodottság és a valóság figyelmen kívül hagyása tömegek pusztulásához. A csata elégtelen előkészítése a politikai és katonai vezetés irreális optimizmusából fakadt: a britek lenézték az oszmánokat, és akkor is ragaszkodtak rossz terveikhez, amikor már nyilvánvaló volt, hogy komoly bajok vannak a harctéren.

A Dardanellák ostroma csak egy esemény a sok közül, amellyel Norman Dixon foglalkozik. Az On the Psychology of Military Incompetence (A katonai alkalmatlanság pszichológiájáról) című 1976-os munkája magyarul nem jelent meg, a honi sajtóban még sosem tárgyalták, elvétve akad egy-két folyóiratos említés róla. Pedig a maga idejében Dixon a tudományos megfejtések gyakran idézett figurája volt az angolszász világban, aminek oka, hogy elég gyorsan kiderült: katonai pszichológiai fejtegetései a civil igazgatás és a politika világában is megdöbbentően érvényesek. Rájött erre mások mellett Niall Ferguson történész is, aki egy egész fejezetet szentel a Dixonból kiinduló gondolatainak a Végzet – A katasztrófa politikája című könyvében. (Mi ott olvastunk róla, teljesen véletlenül épp az április 12-i választás után.)...

MAGYAR PÉTER MEGÉRKEZETT URSULA VON DER LEYENHEZ, HOGY MEGEGYEZZENEK AZ UNIÓS PÉNZEKRŐL

TELEX
Szerző: SZÁNTÓ-NAGY BÁLINT, MÁRTON BALÁZS
2026.05.29.



Magyar Péter péntek kora délután megérkezett az Európai Bizottság brüsszeli központjába, hogy a testület elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyaljon a befagyasztott uniós forrásokról szóló politikai egyezségről.

„Elindultunk az utóbbi évek legfontosabb tárgyalására. 6000 milliárd forint uniós támogatás sorsa a tét. A tárgyalás elején

átadom az Európai Bizottság elnökének Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez”

– posztolta a miniszterelnök közvetlenül az indulása előtt Facebookra.

Miről tárgyalnak és miért?

Ahogy arról korábban írtunk, az új kormánynak különösen sietnie kell a rendes uniós költségvetésen felüli helyreállítási alappal. Az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd eurót érő pénzekhez augusztus végéig kellene letudni a feltételeket.

Az Orbán-kormány vállalásai alapján a magyar államnak 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt („szupermérföldkövet”) kellene teljesítenie, hogy egyáltalán kérhessen rendes kifizetéseket, és ne kelljen visszaadni egy egymilliárd eurós potyaelőleget. Az Európai Bizottság szerint már ez a pénz is nagyjából a magyar bruttó nemzeti össztermék öt százaléka. Az egymással részben-egészben átfedő feltételek miatt így a rendes költségvetésből blokkolt nagyjából hétmilliárd euró zöme is felszabadulhatna, és megoldódna az „Erasmus-ügy” (ráadásul a jogállamisági feltételek a 16 milliárd eurót érő SAFE védelmi hitelnél is felmerülhetnek).

Az előfeltételeknél 2023 vége óta hivatalosan semmit sem lépett előre az Orbán-kormány. Bóka János volt EU-ügyi miniszter megfogalmazásában ötnél „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, azaz szerinte az uniós testület ennyi feltétel megvalósítását hiányolta...

„AKÁR GYALOG ELŐBB BEÉRNI PESTRE” – SE SZEMÉLYVONAT, SE HATÁRIDŐ A BUDAPEST-BELGRÁD VASÚTVONALON

24.HU VIDEÓ
Szerző: 24.HU
2026.05.29.



Elbukta a legutóbbi, márciusi határidőt is az ország legdrágább vasúti beruházása, és továbbra sem tudja senki, mikor indulhat el a személyforgalom. A Budapest-Belgrád vasútvonal legalább 850 milliárd forintba kerülő magyarországi szakaszán ma már 160 km/h-s sebességgel kellene közlekedniük a személyvonatoknak. De ehelyett csak jóval lassabb tehervonatok járnak, a fővárosba ingázók pedig, ahogy négy év óta mindig, buszokkal araszolnak a reggeli dugóban. A nagyrészt kínai hitelből és kínai kivitelezésben megvalósult projekt késlekedéséért főként a vasútbiztonságért felelős európai vonatbefolyásoló rendszer (angolul European Train Control System, ETCS) üzembe helyezésének kudarca okolható. Dunavarsányban jártunk, ahol helyi lakosok, egy önkormányzati képviselő, valamint Becsky András közlekedésmérnök-youtuber beszéltek arról, hogy a tervezéssel-kivitelezéssel más területeken is komoly problémák vannak.

LATTMANN: A FIDESZ MIATT NEM TÁVOZIK SULYOK TAMÁS

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.29.



Mi történik akkor, ha egy köztársasági elnök nem hajlandó lemondani egy történelmi választási vereség után? Van-e jogi lehetőség a megfosztására? És milyen következményekkel járhat mindez a magyar alkotmányosságra nézve? A Mélyvíz vendége Lattmann Tamás nemzetközi jogász, akivel Balogh Judit részletesen végigvette a Sulyok Tamás körül kialakult politikai és jogi helyzetet. A beszélgetés középpontjában az áll, hogy a Tisza-kormány milyen alkotmányos lehetőségekkel élhet akkor, ha a köztársasági elnök nem mond le önként.

Lattmann szerint minden jel arra utal, hogy korábban létezhetett egy politikai megállapodás Sulyok Tamás távozásáról, azonban a Fidesz később aktiválta magát, és gyakorlatilag „megüzente”, hogy maradnia kell. A jogász kemény kritikát fogalmaz meg az államfővel szemben, és azt állítja: Sulyok Tamás soha nem volt valóban független sem alkotmánybíróként, sem köztársasági elnökként.

A műsor egyik legizgalmasabb része, amikor részletesen szóba kerül a megfosztási eljárás jogi menete. Hogyan indulhat el? Mi az Alkotmánybíróság szerepe? Mit jelenthet a „szándékos törvénysértés”? És hogyan befolyásolhatja az egész folyamatot az a tény, hogy az Alkotmánybíróság jelenlegi összetétele még a korábbi rendszerhez kötődik?


AZ ORSZÁGOS ROMA ÖNKORMÁNYZAT ÚJ ELNÖKE SZAKÍT A MÚLTTAL. LEHETŐSÉGET KÉR A BIZONYÍTÁSRA

NYÍLT LEVELEK PODCAST
Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR
2026.05.29.



A mai adásunkban exkluzív interjút láthattok az Országos Roma Önkormányzat új elnökével, Dancs Mihállyal, aki egy új szemléletű, átlátható és valódi munkát végző önkormányzatot ígér. Az új elnök őszintén beszél a a múlt terheiről és a jövő terveiről.

A NER OLIGARCHÁI EGYMÁSNAK ESTEK - ÖSSZEOMLIK A RENDSZER

KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.29.



Miért nem érkeztek meg Magyarországra az uniós források? Valóban csak politikai vita állt a háttérben, vagy ennél jóval egyszerűbb és súlyosabb a válasz? A Fordulópont legújabb adásában Ónody-Molnár Dórával, Ranschburg Zoltánnal és Juhász Ferenccel annak járunk utána, hogyan jutottunk odáig, hogy Magyarország több ezer milliárd forintnyi európai uniós támogatástól esett el.

A beszélgetés egyik központi témája az a kijelentés, amely szerint az uniós pénzek azért maradtak Brüsszelben, mert a rendszeres korrupció és az átláthatatlanság miatt az Európai Unió elveszítette a bizalmát a magyar kormány iránt. A vendégek részletesen elemzik azokat a mérföldköveket és jogállamisági feltételeket, amelyek teljesítése nélkül Magyarország nem juthat hozzá a források jelentős részéhez.

Szó esik az egyetemi alapítványokba kiszervezett állami vagyonról, az akadémiai szabadság kérdéséről, valamint arról is, hogy milyen jogi és politikai lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy az ország újra hozzáférjen a fejlesztési pénzekhez. A vendégek szerint nem csupán pénz veszett el az elmúlt években, hanem a jövő lehetőségeinek egy része is.

A műsor második felében a választások előtti utolsó hetek gigantikus szerződései kerülnek terítékre. Az 1300 milliárdos 4iG-szerződés, Balásy Gyula cégeinek megrendelései, valamint a különböző alapítványoknak és vállalkozásoknak juttatott százmilliárdok kapcsán a résztvevők azt vizsgálják, vajon tudatos vagyonmentés zajlott-e a kormányváltás előtt.

Felmerül az is, hogy a NER gazdasági hátországa mennyire életképes állami támogatás nélkül, és vajon elindulhat-e egy olyan folyamat, amelyben a korábbi szövetségesek egymás ellen fordulnak. A beszélgetés végén pedig az elszámoltatás, a vagyonvisszaszerzés és az esetleges büntetőjogi következmények lehetősége kerül a középpontba.

MEGPRÓBÁLJÁK KIVÉGEZNI A NÉPSZAVÁT?

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.05.29.



A Fidesz holdudvarához sorolt Mediaworks felmondta a Népszava nyomdai és terjesztési szerződését, ugyanis az újság jelentős tartozásokat halmozott fel a Mediaworks felé.

Az ATV Start vendége Németh Péter, a Népszava főszerkesztője.

KEPES ANDRÁS: MOSOLYGÓS MAGYARORSZÁGOT SZERETNÉK

SZINTEN TÚL PODCAST
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.05.29.



A Szinten túl Krug Emíliával című műsorban kiderül, Kepes András nemrég megkapta a Kovalik Márta díjat, a Jó emberek díját. Az író szerint az egyik legnagyobb baj az, hogy nem ugyanazt értjük bizonyos szavakon. Ha még egy dohánybolt is lehet nemzeti, én miért ne lehetnék az? – kérdezi. Jose Ortega y Gasset spanyol írót, filozófust idézve azt mondta, a civilizáció együttműködést jelent. Szerinte aki nem tud együttműködni, az barbár. Az előző kormány is szóba került, szerinte az nem a szakértelemről tanúskodott, hiszen – mint fogalmazott – egy rossz ízlésű gyógyszerész felelt a kultúráért, egy rendőr az egészségügyért és az oktatásért, valamint üzletemberek a honvédelemért és a közlekedésért. És akkor az emberi minőségről még nem is beszéltem – tette hozzá.

Kepes András szerint a választás napján, az örömünnepen mosolyogtak az emberek. És azóta is mintha többet mosolyognának. Elmondása szerint ő egy ilyen, mosolygós Magyarországot szeretne.

Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.

A SZÉTVERT TUDOMÁNYOS VILÁGOT ÚJRA KELL SZERVEZNI // NEKÜNK FONTOS

KONTROLL
Műsorvezető: SIPOS BETTI
2026.05.29.



Mi történik azzal az országgal, amelynek a kormánya nem költ elegendő pénzt tudományra, kutatásra? Lemarad. Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon az elmúlt években kutatás-fejlesztésre csak a GDP 1,3-1,4 százalékát költötték el, ami jelentősen elmaradt a 2 százalékos uniós átlagtól. Az Orbán-kormány ideje alatt a Magyar Tudományos Akadémia szétverése, a kutatóhálózatok elcsatolása és szétzilálása, az Erasmus-program elherdálása, az egyetemek úgynevezett modellváltása, a CEU elüldözése mind-mind a hazai tudományos élet és az autonóm felsőoktatás szisztematikus leépítését, a kritikus gondolkodás elnyomását szolgálták.

A Kontroll riportfilmet forgatott a magyar tudomány elmúlt éveiről és az újjáépítés lehetőségeiről. Sipos Betti szerkesztő-műsorvezető Kiss László csillagászt, Szabó Andrea szociológust, politológust, Barabási Albert-László fizikust, hálózatkutatót, Fekete Andrea nefrológus kutatóorvost, Pléh Csaba pszichológust, nyelvészt és Péter László fizikai kémikust, az Akadémiai Dolgozók Fórumának alelnökét kérdezte.

ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉSBEN

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.05.29.



A választások után először ül össze a Fővárosi Közgyűlés, és a politikai erőviszonyok már most látványosan átalakultak. A változások a Tiszát, a Fideszt és a Podmaniczky Mozgalmat is érintik. A pénteki közgyűlés egyik legfontosabb témája az önkormányzatok finanszírozása lesz.

KÖTÖTTFOGÁS 398. – HA ORBÁN VIKTORT BILINCSBEN VINNÉK EL

KÖTÖTTFOGÁS / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2026.05.29.



Új parlament, új stílus – ezzel kezdődött a hét, ezzel kezdtük műsorunkat. Összegyurcsányoznák Magyar Pétert? Hogy ez mit jelent? Az is kiderül az adásból, amelyben esett szó a védvonalról is. Sikerülhet a vagyonvisszavétel? Ezt is megvitatták vendégeink, ahogyan a bejelentést is, miszerint: lesz Pride. Akik pedig mindezeket átbeszélték Dévényi István műsorvezetése mellett: Csintalan Sándor, Reichert János, Szalma Botond és Tompos Ádám.

A JAVASLATCSOMAG, AMI GATYÁBA RÁZNÁ A MAGYAR GAZDASÁGOT. DE MENNYI IDŐ LESZ MINDEZ?

HVG / KÖZÖS KÖLTSÉG
Műsorvezető: PITTNER GÁBOR
2026.05.25.



Az Egyensúly Intézet májusban tette közzé szakpolitikai javaslatcsomagját, ami egy új magyar növekedési modell megalapozásáról szól. A Közös költség podcast legújabb adásának a vendége Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója és társalapítója arról beszélt a műsorban, hogy bizonyos elemek megvalósításához akár már másfél, két év is elegendő lehet. Hogyan gyorsítsuk fel Magyarország gazdasági növekedését? Ezzel a címmel tette közzé friss szakpolitikai javaslatcsomagját az Egyensúly Intézet. A tanulmány részletesen végig veszi azokat a pontokat, ahol a magyar gazdaságpolitikának sürgős teendői vannak, és olyan kérdésekben tesz javaslatot mint például: Hogy néz ki a növekedést támogató gazdaságpolitika? Milyen a stabil forint politikája? Hogyan kéne működnie a hazai KKV szektor támogatásának? A Gazdasági Verseny Hivatal feladatai Pitner Gábor műsorvezető és Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója a javaslatcsomag megvalósítási lehetőségeiről beszélgetnek a Közös költségben. 

Váltsuk az ígéretes pénzügyi terveket együtt valóra! A műsor támogatója a Raiffeisen Bank.