Több mint 1300 diplomata útlevelet osztott ki nem diplomatáknak az Orbán-kormány, ennek 70 százalékát visszavonja az új külügyi vezetés – jelentették be a kormány sajtótájékoztatóján. A tájékoztatón téma volt az uniós pénzek hazahozatalának akadályai, a magántőkealapok sorsa, valamint a Kontroll az oktatási átalakításokról is kérdezett.
ÚJBUDA TELEVÍZIÓ / TIZENEGYES Műsorvezető: TÖRÖK DÁNIEL 2026.05.27.
Magyarország divatba jött, amit ki kell használni – állítja Bod Péter Ákos közgazdász. A Corvinus egyetem professzor emeritusa, az MNB volt elnöke a 11-es podcastban euróbevezetésről, fájdalmas intézkedésekről, árstopról és az ideális kormányzati kommunikációról beszélt, útmutatót adva, hogyan lehet egy leharcolt országot fejlődési pályára állítani. Nemzeti fogyókúrát ajánl, de a koplalás mellett kondizást is javasol.
Nem kellett sok időnek eltelnie a kormányváltás után, hogy előkerüljön a 35 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László NER-es milliárdosok érdekeltségeinek koncesszióba adott gyorsforgalmi úthálózat ügye. Pedig közvetlenül nem is a kormány vette elő a témát, a választás után a tagjai inkább óvatosan fogalmaztak erről, mondván, más koncessziókkal együtt ezt is meg kell vizsgálni, újra kell tárgyalni. (A kormány mozgásteréről itt írtunk részletesen.)
Közben azonban kiderült, hogy 286 milliárd forint kiadás kimaradt az idei költségvetésből, és ennek több mint felét a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja teszi ki, ami a koncesszió költségeit takarja. Olyan szempontból ez nem meglepő, hogy már tavaly is látszott az erre ez évre betervezett 210 milliárd forint komolytalansága. Ha ehhez hozzáadjuk a kimaradt 175,6 milliárd forintot, akkor az már reális összegnek tűnik.*
Más kérdés, hogy elég lesz-e. A Magyar Államkincstár adatai szerint tavaly végül nemcsak azzal a 40 milliárd forinttal lépte túl a tervezettet az állam gyorsforgalmi utakhoz kapcsolódó kiadása, amiről kormányhatározat született, hanem 69 milliárddal. Így közel 439 milliárd forintot fizetett tavaly a Mészáros–Szíjj-koncesszióra az állam...
Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor Élvonal alapítványa 262 milliárd forintos állami támogatásban részesült még Hankó Balázs minisztersége idején. Magyar Péter azt mondta, a kormány fel fogja bontani ezt a szerződést, sőt az eddig odaítélt 22 milliárd forintot is vissza kell fizetniük. Ez a vita hatalmas hullámokat vetett tudományos berkekben, erről beszélgettünk a Nemzeti Tudósképző Akadémia programigazgatójával Hegyi Péter professzorral.
Magyar Péter rendesen kiosztotta a Fideszt és a Mi Hazánkat a parlamentben, Hont András pedig megpróbálta megmagyarázni az 500 millió forintos támogatást az Ötben. De sikerült? Magyar Péter napirend előtti felszólalása, Kocsis mentelmi joga, Bujdosó sajtótájékoztatója
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.05.28.
Ez a videó az egyik legkeményebb gazdasági és politikai elemzés, ami az utóbbi időben a KlikkTV-ben elhangzott. Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség korábbi elnöke nem köntörfalaz: a Magyar Nemzeti Bank körüli eseményeket egyszerűen „fehérgalléros bűnözésnek” nevezi, és rávilágít arra, miért nem úszhatja meg a felelősségre vonást Matolcsy György.
Íme a videó részletes leirata és az időbélyegek a legfontosabb témákhoz:
Időbélyegek és témák:
00:00 – Tényleg vége van a Fidesznek? Felcsuti Péter válaszol a nagy port kavart posztjára. 04:30 – Kell-e új szociáldemokrata párt, vagy a Tisza Párt elvégzi a „takarítást”?
08:20 – Az orbáni leltár cáfolata: Miért nem igaz a „fantasztikus állapotban lévő ország” képe?
11:30 – A béremelések csapdája: Miért veszélyes a növekedés nélküli bérrobbanás?
13:10 – Erősödik a forint, de meddig? A külföldi befektetők megelőlegezett bizalma.
16:50 – A jegybanki botrány: Miért nevezi Felcsuti fehérgalléros bűnözésnek a történteket?
19:20 – Matolcsy és a börtönbüntetés: Szakmai hiba vagy büntetőjogi kategória a közpénzszórás?
21:15 – A „pénzügyi zseni” mítosza: A magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása és következményei.
23:20 – Varga Mihály felelőssége: Mit tudott a pénzügyminiszter az MNB ügyeiről?
A beszélgetés rövid összefoglalója:
A legfontosabb rész a jegybank függetlensége mögé bújtatott pénzszórás elemzése. Felcsuti szerint a jegybanki alapítványok és az ingatlanpiaci befektetések olyan mértékű visszaéléssorozatot jelentenek, amelyre nem volt példa a modern magyar pénzügytörténetben. Úgy véli, az elszámoltatás nem maradhat el, még akkor sem, ha a fehérgalléros bűnügyek feltárása akár éveket is igénybe vehet.
Még mindig nem rendezett a javítóintézetekben élő fiatalok oktatása, nevelése, a bezárt Szőlő utcai intézményben lakókon kívül január óta eddig 70 főnek kellett költöznie. A Hintalovon Alapítvány friss jelentése szerint egyre több a bántalmazott és elhanyagolt gyerek.
- Áthelyezgetik a javítóintézetben élő gyerekeket, „megállás nélkül ide-oda, hozzák, viszik őket, hiába tart még a tanév” - ezt mondta lapunknak az aszódi javítóintézet egyik dolgozója, aki megjegyezte, kollégáival együtt nem érti, mi ennek az oka, pedagógiai alapja. Azt is kijelentette, nem látják, ők hova fognak majd tartozni, ki irányítja majd a munkájukat, ezt a bizonytalanságot a gyerekek és a felnőttek is nehezen viselik.
A tavaly decemberben bezárt Szőlő utcai javítóintézet dolgozóival összefüggésben pedig megjegyezte: szeretnének elhelyezkedni, de nem lehet őket felvenni a javítóintézetekbe. „Papír erről nincs”, de ha elküldik a pályázatukat, a büntetés-végrehajtás elutasítja őket. Ezt megerősítette lapunknak egy volt Szőlő utcai dolgozó is.
„Szeretnék elhelyezkedni az egyik javítóintézetben, de olyan, mintha billog lenne rajtam. Az első pályázatomat február utolsó hetében adtam be, azóta még hármat küldtem, de választ sem kapok. Tizenhárom év alatt körülbelül ezer mentoráltam volt, ehhez értek, ezt szeretem csinálni. Azt hiszem, engem is szerettek a gyerekek, soha nem bántottam őket.”
Mint ismert, a Szőlő utcai botrány hatására Pintér Sándor akkori belügyminiszter 2026. március 14-i határnappal jogutód nélkül megszüntette az intézmény működését. Ezt megelőzően, 2025 decemberében pedig kormányrendelet született arról, hogy a javítóintézetek irányítása és a fenntartása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BVOP) kerül...
A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok dolgozói azt állítják, korábbi jelzéseikre választ sem kaptak felettes szervüktől, a választás másnapján azonban hirtelen érdekelni kezdte az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (OGYSZ), milyen nehézségekkel küzdenek a munkatársak, sőt, végre megoldási javaslatokat is kért saját területi egységeitől a szervezet. Eljutott lapunkhoz az a kizárólag zártkörű szakmai felhasználásra készített belső munkaanyag, amelyben hosszú évek óta először néz szembe a gyermekvédelem valódi helyzetével az országos szakszolgálat. Az a szerv, amelynek az elmúlt években közvetítenie kellett volna a döntéshozók felé a terepen dolgozók jelzéseit. A jelentések országszerte súlyos munkaerőhiányról, kritikus mentális állapotú gyerekekről, kilátástalan szociális körülményekről és a gyermekvédelmi intézmények túlzsúfoltságáról adnak hírt. Rávilágítanak egy-két olyan megdöbbentő összefüggésre is, amelyekről eddig nem beszélt senki.
Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat április 13-án (!) levelet küldött az ország összes területi gyermekvédelmi szakszolgálatához (TEGYESZ-ek), amelyben szakmai visszajelzéseket kért azok vezetőitől a klasszikus szakszolgálati feladatellátás öt területére vonatkozóan. Az érdeklődés meglepte a terepen dolgozókat, hiszen mindarra, amit most a szakszolgálat felhívására papírra kellett vetniük, az elmúlt években többször, több formában próbálták felhívni az OGYSZ és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) figyelmét, csakhogy jelzéseik rendre visszhang nélkül maradtak. Az OGYSZ vezetése az örökbefogadás, a gyermekvédelmi gyámság, a szakértői bizottság, az elhelyezés és a befogadó gyermekotthoni ellátás működési nehézségeire volt kíváncsi, sőt, nemcsak a problémák, de azok mélyebb – társadalmi, jogi, strukturális – okai és a megoldási javaslatok is érdekelni kezdték a választások másnapján.
A szakemberek tehát klaviatúrát ragadtak és összeírták a legfontosabb problémákat, amelyekből az OGYSZ vezetője, Csipkés Attila – AI segítségével – egy 90 oldalas helyzetértékelést készített. Ebben már nyíltan megjelennek azok a problémák, amelyekről az elmúlt években csak a független média adott hírt. Mindaz, amit az ország egyik fele – beleértve a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt, Fülöp Attilát is – egyszerűen hazugságnak, ferdítésnek, túlzásnak tekintett. A helyzetértékelés az országos igazgatóságot, a központi osztályvezetőket és a területi igazgatókat tömörítő Operatív Tanács áprilisi ülésének előkészítő anyagául szolgált.
„A dokumentumot az elkészülte után haladéktalanul a fenntartónk rendelkezésére bocsátottuk” – írta kérdésünkre az OGYSZ igazgatója, Csipkés Attila. Az Operatív Tanács ülését követően a résztvevő vezetők közös álláspontként fogalmazták meg a levont tanulságokat, aminek lehet olyan optikája, mintha a szakszolgálattól szokatlan erőfeszítésnek egyszersmind a határok és felelősség elmosása (is) célja lenne. Csipkés Attila szerint ez nem így van: „A tapasztalatok és a nehézségek gyűjtése nem egy most induló, elszigetelt akció, hanem a szervezet 2021-es megalakulása óta folyamatos gyakorlat. A területi igazgatók minden évben készítenek átfogó helyzetértékelést, emellett pedig napi, heti és havi szintű fórumokon tartjuk a kapcsolatot. A mostani, tavaszi adatgyűjtés újdonsága abban állt, hogy vezetői elvárásként fogalmaztam meg: a megyei vezetők – a helyi szakmai közösségek bevonásával – az Operatív Tanács ülésére immár ne csupán a kihívásokat összegezzék, hanem konkrét megoldási javaslatokat is dolgozzanak ki.”
Hiába indítottak eljárást az egykori NER-kedvenc vállalkozóhoz, Balásy Gyulához köthető cégcsoport ellen, a két éve húzódó nyomozás alatt is nyugodtan dolgozhattak a piaci ár többszöröséért, és kiszámlázhattak milliókat egy-egy csoportfotózásért. 2024-ben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt kezdett nyomozni. És két éve megállás nélkül nyomoz. Balásy a Kontrollnak adott bűnbánó interjúban azt állította, hogy az NNI a cégeitől még senkit nem hallgatott ki az ügyben. Akkor mi is rákérdeztünk a rendőrségnél, hogy áll a nyomozás, de csak annyit válaszoltak, hogy hűtlen kezelés miatt, ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás.
Egy év nyomozás után az MNB-ügyben sem hallgattak ki gyanúsítottként senkit, pedig április közepén „a nyomozás szakszerűsége és időszerűsége miatt” az eljárást ügyészségi hatáskörbe is vonták.
Nyomozás van, gyanúsított még mindig nincs az újdörögdi gyakorlópályán történt súlyos baleset ügyében is. Egy 29 éves nő mindkét kezét elveszítette, és információnk szerint az arcán is súlyos sérüléseket szerzett, amikor tavaly márciusban a kezében robbant fel egy kézigránát.
Márpedig amíg nincs gyanúsított, a nyomozó hatóságok gyakorlatilag addig nyomoznak, ameddig csak akarnak. Legfeljebb az elévülés veszélye nyomaszthatja őket. A gyanúsítást megelőző úgynevezett felderítési szakasznak, vagyis amikor a nyomozók bizonyítékokat gyűjtenek, tanúkat hallgatnak ki, nincs határideje.
„Részben ezzel is összefügg, hogy a nyomozó hatóságok előtt az eljárás felderítési szakasza, összetettebb ügyekben több esetben elhúzódik”
– válaszolta a Telexnek Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője...
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.05.26.
00:00 – Bevezető és a KlikkTV támogatása A műsorvezető köszönti a vendégeket: Korózs Lajost (szociológus, MSZP elnökhelyettes) és Karácsony Mihályt (Országos Nyugdíjas Parlament elnöke). Felhívás a független sajtó támogatására.
00:50 – Miért tart ki az idősek többsége Orbán Viktor mellett? Elemzés a választói bázisról. A vendégek szerint a támogatottság erodálódik, és a kisebb településeken már látható a változás szele (a Tisza Párt előretörése).
01:56 – Beégetett hiedelmek és az „állami gondoskodás” illúziója Miért félnek a nyugdíjasok a változástól? A paternalizmus és a gondoskodó állam iránti igény pszichológiája az idős generáció körében.
04:06 – Az Orbán–nyugdíjas szövetség valósága Hogyan szüntette meg a kormány a valódi érdekképviseletet (Idősügyi Tanács), és hozott létre lojális tagokból álló paraván-testületet? A propaganda és a „Jókor” újság szerepe.
08:09 – Európa sereghajtói: A magyar nyugdíjak mélyrepülése Döbbenetes adatok: Míg az EU-ban a GDP 11%-át, Magyarországon csak 6,3%-át fordítják idősgondozásra. A nyugdíjasok elszegényedése számokban.
09:48 – A kinyíló olló: Nyugdíj vs. Nettó átlagkereset Hogyan csúszott az átlagnyugdíj a keresetek 66%-áról 50% alá? A jövedelmi olló drasztikus kinyílása és annak tarthatatlansága.
11:10 – Svájci indexálás és az igazságtalan rendszer Milyen automatizmusok kellenének a rendszerbe? A nyugdíjemelés típusai (inflációkövető vs. bérindexálás) és a képviselői tiszteletdíjakhoz kötött emelés példája.
Nők és férfiak közötti különbségek. 2. Települések közötti szakadék (Mórahalom vs. XII. kerület). 3. A nyugdíjba vonulás időpontjának igazságtalansága.
15:02 – A 120 ezer forintos minimum ígérete Kálmán András (új pénzügyminiszter) felvetéseinek elemzése. Miért a teljes jövedelmet (és nem csak a nyugdíjat) kellene nézni a méltányossági emelésnél?
17:36 – Összegzés és zárszó Búcsú a nézőktől, a téma folytatásának ígérete.
Magyar Péter a kampányban abból épített politikai erőt, hogy nem hagyta magát, visszaszólt, odament, kikérte magának. De működik-e ugyanez miniszterelnökként, kétharmados többséggel a háta mögött? A Válasz Podcastban Magyari Péterrel és Stumpf Andrással a Tisza első parlamenti napjáról, a Lex Orbánról, az elszámoltatás határairól, az EU-pénzek hazahozataláról, a Pride-ról, a migrációról, az orosz energiáról és a Fidesz végnapjairól is beszélt Benyó Rita.
Fontos mondatok a beszélgetésből:
Magyari Péter: „Két ciklus egy főnökből egy életre elég. Ha ezt szabályként rögzítjük, azzal elkezdhetjük átalakítani a politikai kultúrát – vagy legalább megmutatjuk, miben hisz ez a korszak.”
Stumpf András: „A Fideszben már nemcsak DK-sodást látunk, hanem néhány hét alatt megtörtént az SZDSZ-esedés is: nyílt levelekben, sértettségből, magas erkölcsi pozícióból próbálnak másokat rendreutasítani.” Magyari Péter: „Ha abból indulunk ki, hogy ami eddig volt, az nem demokrácia volt, akkor azt is kimondjuk, hogy ami most kezdődik, az rendszerváltás. Márpedig rendszerváltás után le lehet számolni a múlttal, akár sokkal radikálisabban is. Nem akarok nagyon messzire menni, mert nem hiszem, hogy az jót tenne a magyar társadalomnak és a demokráciának, de amellett is tudnék jogi érveket találni, hogy a Fideszt mint pártot be lehessen tiltani. Mégiscsak egy olyan politikai szervezetről van szó, amely sok szempontból lerombolta és kiüresítette a demokrácia alapjait, nemzetközi szövetségi térben pedig fél-szovjet státuszú területté vitte át az országot.”
Stumpf András: „Ezek az emberek törzsi gondolkodásban élnek: nem elvekhez, nem gondolatokhoz, nem értékekhez kell hűségesnek lenni, hanem Orbán Viktorhoz. Pedig az nem árulás, ha valaki kitart az elvei mellett.”
Magyari Péter: „A Fidesz-brandet és az egész építményt valahogy méltósággal el kell temetni. Orbán Viktor ebben temetési fősegédként akar ott lenni, hogy ellenőrizze, mi nő ki a helyén.”
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: KENESEI ISTVÁN 2026.05.22.
Kiöntött a Tisza, és ezzel párhuzamosan egy csomó folyón, patakon és egyéb vízfolyáson emelkednek a zsilipek, vagyis kezdenek bátorságra kapni az emberek, akik lassan elhiszik, hogy vége annak a korszaknak, amelyben szabadságvesztés ugyan nem járt a nyílt beszédért, de más retorziókra számítani lehetett – nem említve a választások utánra tartogatott intézkedéseket, például az ellehetetlenítési törvényt, amely a barátságtalan autokráciából már a komor diktatúra felé mutatta az utat.
A szabad levegő hatása
Úgy hírlik, rektorok, kancellárok és más vezetők a székükbe kapaszkodva igyekeznek bizonyítani, hogy ők (vagy legalább a családjuk) már régóta támogatták a Tiszát. Hja, kérem, az egzisztenciális gondok felül tudják írni a tényeket. Fontosabb viszont az a folyamat, amely megindult az egyetemeken. Nem várnak kormányzati intézkedésekre, mert még az országgyűlés megalakulása előtt, április 30-án (mintha tudták volna, mit írok az aznapi ÉS-ben),1 lemondott például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem teljes kuratóriuma, az Orbán-kedvenc Böszörményi-Nagy Gergellyel az élen. Most újra napirenden van a rektorválasztás, de ezzel párhuzamosan a MOME szervezeti átalakítása is terítékre kerülhet, hiszen a Tisza-kormány kimondott szándéka a kekvák megszüntetése.2 Az „elrabolt” SZFE hallgatói is lázadoznak.3 A következő jelentkező a Corvinus volt, ahol az oktatói szakszervezet követelte az alapítványi modellről való lemondást, vagyis a kuratórium távozását és az egyetem vezetésének megújítását.4 Erre az egyetem egy pár nappal korábbra datált és nyilvánvalóan már régebben kimunkált programot tett közzé az intézmény átalakítására és fejlesztésére.5 Szegeden egy egyetemi önszerveződő csoport szólítja fel a vezetést lemondásra.6 A BME, vagyis a Műegyetem oktatói csoportja is sürgeti a megújulást, határozott elképzelések mentén.7 Pécsett maga a februárban megválasztott, de még hivatalba nem lépett rektor nyilatkozott arról, hogy a kekvákat meg kell szüntetni (természetesen az ATV-nek, mert valamely okból ez a csatorna bármely egyetemi vagy jogi ügyben Fábián Adriánt kérdezi meg).8 Csatlakozott hozzájuk az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyik doktori iskolája is, mert elégedetlenek a függetlenség mértékével, aminek az érdekében a kekva elől a katolikus egyházhoz menekültek annak idején.9 De nem érdemes sorolni, mert a zsilip nemhogy megnyílt, de valójában átszakadt, és a szabadság levegője egyre újabbakat késztet megmozdulni – tekintet nélkül a lapzárta idejére.
Mindez arra mutat, hogy az erjedés, vagy inkább az áradás visszafordíthatatlan, és akik eddig tűrték a fejük fölött zajló egyetemi átrendezést, azok elérkezettnek látják az időt, hogy a választások eredményét konvertálják a mindennapi környezetük, a sorsukat uraló szervezetek gyökeres transzformálására. Az oktatási kormányzatnak ezek után nem kell aggódnia, hogy elegendő támogatása lesz-e, hogy terveit megvalósítsa. A részletek kidolgozására persze oda kell figyelni, és az egyeztetések nem megúszhatók, hiszen számos megoldás kínálkozik az (európai standardok szerint átalakított) alapítványok megtartásától kezdve az állami tulajdonba visszavett egyetemekig. Nem beszélve a kivételezett Közszolgálati Egyetemről annak agyontámogatott Tanárképző Karától a sajátos oktatói nómenklatúrájáig. Ez azonban csak az egyik, és véleményem szerint külsődleges, kevésbé lényeges oldala az átalakulásnak.
A másik, lényegesebb összetevője az, ami a fejekben fog lezajlani. Amikor ugyanis felfogja az akadémiai közösség, hogy itt valóban lehetőség van a szabad cselekvésre, akkor kell eljönnie az eddigi, ha nem is mindenhol, de a legtöbb intézményben bevezetett parancsuralmi rend felszámolásának. Nem véletlen, hogy az előbb sorolt kezdeményezések mind az eddigi egyetemi vezetések megújítását irányozzák, és az oktatási kormányzatnak ehhez kell majd hathatós segítséget nyújtania, mert ha nem teszi, hamar visszanyeri a momentumot az eddigi „uralkodó osztály”. Új vezetői választásokat kell kiírni, lehetőséget adva a tulajdonképpeni „csendes többségnek”, akiknek eddig el kellett viselniük a „nerencek” irányító szerepét. És persze felismerve azt is, kik voltak azok a vezetőik, akik az intézet, a kar vagy az egyetem érdekeit próbálták a kormányzati önkény ellenében érvényesíteni.
Ha ugyanis a jelenlegi szenátusok tehetnek javaslatot a leváltandó kuratóriumok helyett kinevezendő új tagokra, akkor szélsőséges esetben az a helyzet állhat elő, amit a teljesen gleichschaltolt, vagyis elfideszesített vezetésű Színház- és Filmművészeti Egyetemen várhatunk: akár a jelenlegi tagokat is újrajelölhetik, de legalábbis nekik kedves személyeket fognak ajánlani. És vajon melyik szenátus lesz a saját ellensége, hogy az eddigi tevékenységüket kritikusan vizsgáló tagokat ajánljanak? Hiszen már igyekeznek előre menekülni, nemcsak az oktatási kormányzat által jobbára érinthetetlen egyházi egyetemek, mint például a református Károli, ahol Trócsányi László rektort már most kinevezték jövő januári kezdettel,10 hanem a dunaújvárosi is, ahol az elsők között igyekvő „modellváltó” András István újabb ötéves megbízatást vehetett át Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnöktől. Nem lehet megúszni tehát az egyetemi vezetésnek alulról fölfelé lebonyolítandó újraválasztását, és addig ideiglenes kuratóriumok kijelölését, ahogy ezt legutóbbi írásomban vázoltam (ÉS, április 30.),11 és amint ezt nálam részletesebben a Corvinuson működő kutatócsoport vezetői a Telexben kifejtették.12
Emellett még azt a problématípust is kezelni kell, hogy mit kezdjenek a minisztériumokból, alapítványokból az egyetemekre visszaejtőernyőző káderekkel. Nem kevesen vannak azok, akik egyetemi állásukat függesztették fel, de most visszatérnének korábbi munkahelyükre. Navracsics Tibor exminiszter például egyetemi docensként, Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója adjunktusként az ELTE jogi karára, Hiller István eddigi ellenzéki képviselő pedig a BTK-ra. Jóllehet többen, mind oktatók, mind hallgatók tiltakoznak ez ellen, ám ha tudományos teljesítményük igazolható, akkor nem lehet kifogást emelni. A gond az, hogy Mráznak például minimális a publikációs listája, az MTMT szerint 26 év alatt 15 tudományos műve keletkezett, Hirsch-indexe 2 (kettő),13 Hiller a magyar táblázatba nem vezetett fel hivatkozásokat, de a nemzetközi adatbázis szerint h-indexe 4, Navracsicsé 6. (Egy tudós h-indexe azon publikációinak a száma, amire legalább h-szor hivatkoztak.)...
KLIKKTV / EGYENLEG Szerző: SEBES GYÖRGY 2026.05.27.
Ki az igazi áruló? Az, aki 16 év után kimondja az igazságot a rendszerszintű korrupcióról, vagy azok, akik felépítették és működtették ezt a gépezetet? Holoda Attila és Szentpéteri Nagy Richard a KlikkTV stúdiójában elemzik az Orbán Anita-interjú után kirobbant botrányt és a NER „habarcsának” nevezett lojalitás omlását.
A videó főbb témái:
A korrupció mint rendszer: Miért nem hiba, hanem a NER alapköve a lopás? Maffiamódszerek a politikában: Hogyan kényszerítették ki a lojalitást az elmúlt másfél évtizedben? Az árulás bélyege: Miért támadják azokat, akik ki mernek lépni a rendszerből? A NER omlása: Mi történik, ha elfogy a „kenőpénz” a rendszerből? Időbélyegek a beszélgetéshez:
00:00 – Bevezetés: Ki az áruló? Aki feltárja a bűnöket, vagy aki elkövette őket?
01:00 – Az Orbán Anita-interjú: A külügyminiszter-helyettes, aki kimondta a kimondhatatlant.
01:45 – 16 évnyi tagadás: Hogyan üldözi Orbán Viktor „tűzzel-vassal” a korrupciót papíron?
02:40 – Az eltűnt ezermilliárdok: Magyarország az európai korrupciós lista élén.
03:15 – Maffiaszerű működés: A 1300 milliárdos honvédségi szerződés mint látlelet.
04:00 – Miért szállt ki Holoda Attila? „Három és fél hónap után láttam, mi folyik itt.”
05:50 – A választók becsapása: A polgári kormányzás mint „politikai termék”.
07:05 – Bűnözői módszerek: A legfőbb ügyész lemondatása és a hatalmi gépezet titkai.
09:50 – Autoriter párhuzamok: Miért hasonlít a NER lojalitási rendszere a legsötétebb történelmi korszakokhoz?
12:10 – Belülről nem javítható: Miért bukik el mindenki, aki „reformálni” akarja a rendszert?
13:10 – Omlik a habarcs: Mi történik, ha elfogy a korrupciós pénz és marad a puszta hűség?
15:40 – A vezér tévedhetetlensége: A hitvilág, ami még a józan észt is legyőzi.
17:30 – Összegzés: A korrupció sokrétűsége és a levél, ami mindent elárul.
NÉPSZAVA / ERKÉLY - INGATLANPIACI KITEKINTŐ Műsorvezető: SÁNDOR TÜNDE 2026.05.27.
Eltűntek a 200 ezer forint alatt bérbe vehető lakások Budapest belső részein, ahol sokszor az egymásra licitáló bérlők verik fel az árakat. A hazai lakbérek a régióban nem kimagaslóak, a probléma inkább a fizetésekkel van: már az átlagkereset több mint 40 százalékát viszi el a lakbér. Már lassult a bérleti díjak drágulása, az Otthon Start Program és az Airbnb-korlátozása révén is nőtt a kínálat, de az Erasmus-program újraindítása, a külföldi diákok visszatérése, valamint a rövid távú lakáskiadás újraszabályozása átrendezheti a keresletet és az árakat. A bérleti piac tisztult, de a mérsékelt adóteher mellett sem lett teljesen fehér. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Kétszery Zsuzsával, a Duna House Home Management üzletág igazgatójával.
• Magyar Péter napirend előtti felszólalása,... 
