Szerző: VIDÁK ANNA
2018.12.01.
A 16 Akciónap idei eseményei, programjai itt találhatóak.
Kajsa Ekis Ekman svéd újságíró, író és aktivista így ír a prostitúcióról: „A prostitúció igen egyszerű dolog. Szex két ember között: az egyik akarja, a másik nem. A vágyat fizetség pótolja.”
Nem is próbálkozom ennél egyszerűbben és találóbban megfogalmazni a prostitúció lényegét. Az egyik legalapvetőbb egyenlőtlenség, amire a prostitúció épül, az, hogy a prostituált nem szexelni akar, hanem arra a pénzre van szüksége, amit a használó szexért fizet neki. A prostitúcióban tehát gazdag férfiak használnak és zsákmányolnak ki kedvükre szegény nőket.
A prostitúció a nők elleni erőszak legszélsőségesebb, szegény nőket, lányokat tömegesen érintő formája. Hogy miért nők elleni erőszak a prostitúció, többek között az a mélységesen elkeserítő tény is bizonyítja, hogy a világon több mint 40 millió nő van elkerítve arra, hogy férfiak szexre használják őket. Egy prostituáltnak átlagosan naponta legalább 5 klienst (a továbbiakban: használó) kell fogadnia azért, hogy ki tudja fizetni a futtatóját, és a hely (legyen az szoba, kirakat vagy utcasarok) bérleti díját, a saját napi bevételét pedig még ezen felül kell megszereznie.
Szeretjük ilyenkor azt gondolni, hogy a prostituált nők abban különböznek a nem prostituált nőktől, hogy ők szeretnek naponta több, mint 5 vadidegennel szexelni. Vegyük észre, hogy mekkora aljasság bárkiről ilyet állítani. Ez az állítás pontosan úgy hangzik, mintha azt állítanánk, hogy vannak nők, akik kifejezetten szeretik, ha a hét minden napján többször megerőszakolják őket.
Ez az elképzelés egyrészt elfedi a prostitúció valóságát, vagyis azt, hogy mélyszegénységben élő nőknek és lányoknak anyagi kényszerből idegen férfiakkal kell szexelniük; másrészt normalizálja a nemi erőszakot, hiszen a prostitúcióban a szexet kényszerhelyzet és nem szexuális vágy szüli.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy amikor a prostituált kettesben van a használójával, mennyi verbális, szexuális és fizikai erőszaknak van kitéve,semmiféle védőháló nincs mögötte, és senki nem avatkozik be, amikor a használó erőszakos vele, és sajnos az sem ritka, hogy az őket fogva tartó, emberkereskedő stricik erőszakosak a prostituáltakkal...
A szexkereskedelemnek – szemben az önmagát az utcán áruló prostituált mítoszával – elkövetői vannak: stricik, madamok és futtatók.
Az egyik oldalról a kínálatot anyagilag kiszolgáltatott, mélyszegénységben élő nők és lányok (a prostitúcióba szervezés átlagos életkora ugyanis 13 év) alkotják. A másik oldalon a kereslet patriarchális: létezzenek nők, akik rendelkezésre állnak a férfiak szexuális igényeinek kielégítésére. A kielégítendő férfiak teljesen tisztában vannak a nők kiszolgáltatott kényszerhelyzetével, pontosan ezt használják ki; hiszen ők azok, akik fizetnek.
Ahogy ez a pénz forog, a stricik, bordélyház tulajdonosok, futtatók, pornóproducerek profitérdekei tartják fent az intézményt – sőt, olykor az állam is beszáll a legális bordélyházaktól beszedett adókon és prostitúcióturizmuson keresztül. Németországban, ahol a prostituálthasználatot és futtatást legalizálták, hatalmasat ugrott a prostituálthasználók száma. Mára a német köztereket nőket árusító bordélyházak reklámjai borítják, de a prostitúció digitális térbe vonulásával, akár még online is megrendelhetik őket a kényelemre vágyó férfiak.
A prostitúció elleni harcnak része kell, hogy legyen azon mechanizmusok és uralkodó ideológiák megnevezése, amelyek legitimálják és fenntartják a prostitúciót...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.