Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2018.12.01.
Jó, jó, de hát így működik a természet, a kicsi eleinte nem nagyon képes egyedül semmire, de pár hónap alatt már egészen összeszedni magát – gondolhatnánk. Csakhogy egyáltalán nem törvényszerű ez a helyzet, hiszen más főemlősökkel összehasonlítva az emberi utód kifejezetten fejletlenül érkezik: a mi agyunk a felnőttkori méretének csak 30 százalékát éri el a születésig, míg legközelebbi rokonainknál, a csimpánzoknál ez az arány 40 százalék. Ahhoz, hogy mi is elérjük ezt a szintet, 9 helyett 18-21 hónapot kellene az anyaméhben töltenünk.
A legelterjedtebb magyarázat erre az, hogy ha még odabent nagyobbra nőne a baba feje, egyszerűen nem férne át az anya medencéjén. Ezt hívják szülészeti dilemmának: míg az emberek agya egyre nagyobbra nőtt, a két lábon járáshoz-futáshoz kisebb medencére volt szükség. Az evolúció ezért azt a kompromisszumot hozta, hogy a babák az ideálisnál korábban születnek meg.
Egy másik elmélet szerint viszont ha nemcsak a fej, hanem a test méretét is számításba vesszük, valójában nem is születünk idejekorán. Ez alapján ugyanis arányaiban a miénk a második leghosszabb terhesség az orangutánok után, a gorillákat és a csimpánzokat pedig 37 nappal verjük. Ráadásul az emberi anyák az anyagot se sajnálják az utódból: az emberi baba agya 47 százalékkal nagyobb, mint a méretben őt követő bébigorilláé, az újszülöttjeink pedig összességében kétszer akkorák...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.