Szerző: ELŐD FRUZSINA
2023.02.06.
- Ebben a cikkben – az akkumulátoriparról szóló sorozatunk első részében – bemutatjuk a folyamat világgazdasági mozgatórugóit és az európai helyzetet.
- Körbejárjuk azt is, hogyan illeszkedik az ágazat különutas felfuttatása az Orbán-kormány nagy ívű stratégiai elképzeléseihez, hogyan előztük meg gyártókapacitások terén a lassan ébredő Európai Uniót.
- Végül kiderül, milyen aggasztó tendenciák látszanak Magyarországon: a német függőséget német–ázsiai kettős függésre cseréljük, a magyar járműipar a kelet-ázsiai cégekkel rohamléptekben „foxconnizálódik”, azaz gyártósorosodik.
- A Magyar Akkumulátorszövetség azonban bizakodó, szerintük még a folyamat elején járunk, és minden lehetőség adott, hogy idővel elérjük a magas magyar hozzáadott értéket az ágazatban.
Nincs sok gazdasági mutató vagy ágazat, amelyben Magyarország a globális topligába tartozik, az elmúlt néhány évben azonban az akkumulátortermelés pont ilyenné vált. 2022-re annyi gyártási kapacitás épült ki az országban, hogy az EU hagyományos ipari nagyhatalmait simán lekörözzük, pedig az eddigi legnagyobb ilyen beruházásnak, a debreceni CATL-üzemnek még az alapkövét sem tették le.
Tudatos állami gazdaságpolitikai stratégia vezetett ide, és az eredményeket igyekszik is sikerként tálalni a politika. Ennek ellenére nem volt még olyan eleme a kormány újraiparosítási törekvésének, ami ilyen erős ellenérzést váltott ki az emberekben. Miközben a távol-keleti cégek akkumulátorüzemei egymás után nőnek ki a földből szerte a magyar vidéken, a környékbeli lakosság minden projektet megpróbál megvétózni – eddig úgy fest, teljesen reménytelenül.
A heves tiltakozások miatt eddig főként a konfliktusok szemszögéből tárgyalta a sajtó a témát, cikksorozatunkban most megkíséreljük átfogóbb módon bemutatni az akkumulátoripart. Az első részben a szektor globális és hazai gazdasági jelentőségét tárgyaljuk, a másodikban a környezeti és technológiai oldallal, annak jövőjével foglalkozunk. A harmadik és a negyedik részben pedig a lakossági tiltakozó mozgalmakat, az állami szervek hozzáállását és az iparág felfutásának munkaerőpiaci hozadékait járjuk körül részletesebben...
Nincs sok gazdasági mutató vagy ágazat, amelyben Magyarország a globális topligába tartozik, az elmúlt néhány évben azonban az akkumulátortermelés pont ilyenné vált. 2022-re annyi gyártási kapacitás épült ki az országban, hogy az EU hagyományos ipari nagyhatalmait simán lekörözzük, pedig az eddigi legnagyobb ilyen beruházásnak, a debreceni CATL-üzemnek még az alapkövét sem tették le.
Tudatos állami gazdaságpolitikai stratégia vezetett ide, és az eredményeket igyekszik is sikerként tálalni a politika. Ennek ellenére nem volt még olyan eleme a kormány újraiparosítási törekvésének, ami ilyen erős ellenérzést váltott ki az emberekben. Miközben a távol-keleti cégek akkumulátorüzemei egymás után nőnek ki a földből szerte a magyar vidéken, a környékbeli lakosság minden projektet megpróbál megvétózni – eddig úgy fest, teljesen reménytelenül.
A heves tiltakozások miatt eddig főként a konfliktusok szemszögéből tárgyalta a sajtó a témát, cikksorozatunkban most megkíséreljük átfogóbb módon bemutatni az akkumulátoripart. Az első részben a szektor globális és hazai gazdasági jelentőségét tárgyaljuk, a másodikban a környezeti és technológiai oldallal, annak jövőjével foglalkozunk. A harmadik és a negyedik részben pedig a lakossági tiltakozó mozgalmakat, az állami szervek hozzáállását és az iparág felfutásának munkaerőpiaci hozadékait járjuk körül részletesebben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.