Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.03.03.
- Ám ezek a piacok olyanok, mint a közlekedőedények: ha Kína kevesebb olajat és dízelt tud venni a most „elbarikádozott” térségből, akkor máshonnan kell beszereznie az anyagokat, és ez akár sokkal távolabb is hiányjelenségekhez vezethet.
- A nemzetközi folyamatok a magyar üzemanyagpiacon is drágulást okozhatnak, ráadásul pont akkor, amikor a Dunai Finomító még mindig alacsonyabb kapacitással termel, és amikor a Barátság-vezetéken nem érkezik orosz olaj.
- Az viszont enyhíti a problémákat, hogy február és március eleje off-season időszaknak számít a hazai üzemanyagpiacon, ilyenkor visszafogottabb a hazai kereslet.
- Ebben a cikkben megnézzük, mit hozhat magával az iráni háború a nemzetközi és a magyar piacon.
Hirtelen jött események
Izrael és az Egyesült Államok közösen megelőző csapást mértek Iránra szombaton, miután az USA korábban többször jelezte, nem elégedett azzal, ahogy az iráni nukleáris program felszámolásáról folyó tárgyalások zajlanak. Irán olyan válaszlépésekkel próbálkozott, amelyek elérték Izraelt és az amerikai támaszpontokat is befogadó államokat, vagyis Ciprust, Bahreint, Katart, Kuvaitot, Szaúd-Arábiát, illetve az Egyesült Arab Emírségeket. Ahogy a BBC írta, utóbbiak mind olyan államok, amelyek ugyan próbálták bizonygatni, hogy a konkrét támadásban nem vettek részt, de az utóbbi évtizedekben hosszabb távon is az USA katonai partnerei voltak.
A háborúnak azonnal lettek olajipari áldozatai is: dróntámadás érte a szaúdi Saudi Aramco hatalmas finomítóját, a Ras Tanura finomítót. De Iraki Kurdisztán is leállította napi 200 ezer hordós kitermelését, míg Izraelben a Leviathan gázmező függesztette fel a termelését.
Iráni oldalról mindez azért kockázatos, mert a Kharg-szigeten rendkívül koncentráltan elhelyezkedő iráni olajinfrastruktúra egy megtorló akció keretében elég könnyen kilőhető. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, az események után mindenki az olajpiacra figyel, elsősorban azért, mert azonnal járhatatlanná vált a világ legfontosabb szénhidrogén-kereskedelmi útvonala, a Hormuzi-szoros...
Izrael és az Egyesült Államok közösen megelőző csapást mértek Iránra szombaton, miután az USA korábban többször jelezte, nem elégedett azzal, ahogy az iráni nukleáris program felszámolásáról folyó tárgyalások zajlanak. Irán olyan válaszlépésekkel próbálkozott, amelyek elérték Izraelt és az amerikai támaszpontokat is befogadó államokat, vagyis Ciprust, Bahreint, Katart, Kuvaitot, Szaúd-Arábiát, illetve az Egyesült Arab Emírségeket. Ahogy a BBC írta, utóbbiak mind olyan államok, amelyek ugyan próbálták bizonygatni, hogy a konkrét támadásban nem vettek részt, de az utóbbi évtizedekben hosszabb távon is az USA katonai partnerei voltak.
A háborúnak azonnal lettek olajipari áldozatai is: dróntámadás érte a szaúdi Saudi Aramco hatalmas finomítóját, a Ras Tanura finomítót. De Iraki Kurdisztán is leállította napi 200 ezer hordós kitermelését, míg Izraelben a Leviathan gázmező függesztette fel a termelését.
Iráni oldalról mindez azért kockázatos, mert a Kharg-szigeten rendkívül koncentráltan elhelyezkedő iráni olajinfrastruktúra egy megtorló akció keretében elég könnyen kilőhető. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, az események után mindenki az olajpiacra figyel, elsősorban azért, mert azonnal járhatatlanná vált a világ legfontosabb szénhidrogén-kereskedelmi útvonala, a Hormuzi-szoros...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.