Szerző: PAPP ZSOLT
2022.12.13.
Nincsenek könnyű helyzetben a megtakarítással rendelkező háztartások, mivel a 20 százalék feletti infláció elégeti a félretett pénzt. A lakosságot lényegében akkor érné a legkisebb veszteség, ha megtakarításait azonnal elköltené, ezzel viszont éppen a hosszú távú takarékosság értelme veszik el. Az államkötvényhozamok ugyan hatalmasat ugrottak év eleje óta: a három hónapos lejárat 2 százalékról 12 százalék közelébe, a három-öt éves hozamok 4 százalék körüli értékről 10 százalékra emelkedtek. A lakosság által elérhető államkötvényeket pedig 12 százalék alatti hozamokkal hirdeti az államkincstár. Ez azonban azt jelenti, hogy aki ilyesmibe fekteti a pénzét, az az idén és jövőre is átlagosan 3-4 százalékot veszít belőle a 15 százalékos éves infláció miatt.
A háztartások többsége azonban nem is kötvényekben, hanem a mindössze 0-1 százalékos éves kamatozású folyószámlákon tartja megtakarítását, ezen pénzek pedig egy év alatt reálértéküknek akár az ötödét is elveszíthetik. A jelenlegi kiugróan magas inflációs környezetben tehát nincs jó döntés, csak rossz és kevésbé rossz megoldások közül választhat, akinek van egyáltalán mit megtakarítania. A CIB Bank felmérése szerint, aki képes félretenni, az leginkább a bankban tartja a pénzét, akinek viszont korlátozottak a lehetőségei, még mindig leginkább otthon őrzi. Az aktív korú hazai lakosság körében végzett felmérés szerint legalább 6 havi jövedelemnek megfelelő megtakarítása a megkérdezettek szűk harmadának van. A devizaszámla egy kedvelt választás - a megtakarítók 44 százaléka említette -, de érezhetően megnőtt a reáliák, vagyis az ingatlan vagy az arany vonzereje is.
Ez is jelzi, hogy az emberek a forintárfolyam változását ítélik az egyik legjelentősebb kockázatnak..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.