2026. április 17., péntek

STUMPF ANDRÁS: EZ MOST RENDSZERVÁLTÁS, UGYE? AKKOR VISELKEDJÜNK IS ÚGY!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.04.17.


Nem mindig értjük, amit a Telex és a Partizán tesz. Talán észre sem veszik, de ők maguk oszlatják illúzióvá a rendszerváltás vasárnap éjjel még kirobbanóan egyértelmű valóságát. Erre játszik épp Orbán Viktor is. Laptársaink persze tegyék a dolgukat úgy, ahogy jónak látják. Mi viszont nem fogunk ahhoz asszisztálni, hogy a tettesek, az elkövetők, akik eddig ki akartak minket tiltani a hazánkból, akik eddig kiirtandó poloskaként beszéltek rólunk, akik idegen ügynöknek hazudtak minket, a mi kis kitinpáncélunkon másszanak vissza a komolyan vehető emberek sorába. Hogy kik a tettesek és kik az áldozatok, kikkel mi célból és milyen feltételekkel vagyunk hajlandók szóba állni, arról szól ez az írás.


Két nappal a választás után elkezdte visszavonni a katonákat a Magyar Honvédség a kritikus infrastruktúrák őrzésétől.

Ez két dolgot jelenthet.

1. Orbán Viktor maga jelentette a veszélyt. Most, hogy megbukott, a veszély hopp, ripsz-ropsz el is illant, mintha itt se lett volna.

2. Nem is volt itt. Nem volt veszély.

Harmadik lehetőség nincs.

A helyes megfejtés egyébként a második. Mindazok az állami vezetők, akik részt vettek a honvédség pártpolitikai célú mozgatásában, csak pártállamban megtehető kampányelemmé züllesztésében, elkövetők, tettesek. Azok pedig, akik nemlétező veszéllyel riogattak milliókat, tudatosan hazudozva ennek a közösségnek a pénzéből ennek a közösségnek az arcába, rettegést, félelmet keltve, pszichés gondokat okozva gyerekeknek is: tettestársak.

A fenti példa cseppecske csupán a hazugságtengerben, csak azért épp ez a felütése ennek a cikknek, mert friss önleleplezés. Valójában a bukott rendszer egészéről kell szólnunk.

Arról, hogy nemcsak az állampárti vezetőknek kell viselniük a felelősséget, hanem kitartott propagandistáiknak is. És nemcsak a háborús rettegtetésért. Minden ocsmány, tudatos, szervezett hazugságért, amelyet ilyen vagy olyan álcájukban, de mindig az országtól ellopott temérdek pénzből végeztek éveken át, egyetlen ember hatalomban tartásának érdekében. Egy emberében, aki tegnap este bizonyította, hogy képtelen lejönni a cuccról. 2002-ben van megint, mint szegény papa a Don-kanyarnál, most is, kisebbségben is magát és a Fideszt hazudja hazafinak, mindenki mást, a kétharmados többséget globalista galádnak, s miközben a lánya a leggazdagabb magyarok egyike lett uralkodása alatt, földije pedig a leggazdagabb, olyanokat hazudik, hogy ő sosem tűrte a korrupciót. A felelősséget sem az ország kirablásáért, sem pártja vereségéért nem akarja viselni tehát.

És persze nem akarják viselni azt az állampárti vezetők és propagandistáik sem.

A hét első napjaiban legalábbis bedugult a damaszkuszi út. A tettesek elkezdték áldozati pózba vágni magukat. Ők bizony sosem értettek egyet Bayer Zsolt durvaságaival. Az állami média szerkesztési elveivel. Választás utáni megvilágosodásukban rádöbbentek, hogy Matolcsyt nehéz vasban szeretnék látni. Netán az derült ki róluk most, nagy hirtelen, hogy hát a módszertanuk nem volt megfelelő, tévedtek, majd a jövőben odafigyelnek, hogy ez ne fordulhasson elő, bocsi.

Szóval hazudnak most is, tovább, töretlenül, és azt hiszik, hogy hallgatunk a hazug szóra. Azt hiszik, hogy mindig, mindent megbocsátunk. Azt hiszik, hogy megtagadjuk minden álmunk.

Nos, nem.

Nincs bocsi.

A bűnösöknek bűnhődniük kell...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.