SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: KÉT HÁBORÚ A VESZTESÉGEK TÜKRÉBEN - VLAGYIMIR PUTYIN MEGKAPTA, AMIT AKART, BÁR NEM ÚGY, AHOGYAN SZERETTE VOLNA

NÉPSZAVA
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2026.01.18.

Éppen egy hete, január 11-én, a háború 1418. napján az orosz hadsereg immár annyi ideje harcol(t) Ukrajnában, mint amennyi ideig a Szovjetunió nagy honvédő háborúját vívta. Az orosz elnök, akinek nincsenek közvetlen háborús tapasztalatai – évekkel a II. világháború után született –, úgy próbálta honfitársait meggyőzni az Ukrajna elleni háború indokoltságáról, hogy azt a honvédő háború antifasiszta harcának folytatásaként állította be. Ukrajnát demilitarizálni és nácitlanítani kell! – harsogta. Fel kell szabadítani fasiszta vezetőinek uralma alól! – hajtogatta, egy pillanatig sem törődve azzal, hogy a megtámadott ország lakói nem akartak „felszabadulni”. Azzal azonban nem számolt, hogy az ukránok készek és képesek lesznek a jelentős túlerőben lévő orosz hadseregnek éveken át ellenállni. A 2022. február 24-én megindított nyílt háború négy éve alatt az orosz hadsereg mindössze arra volt képes, hogy az Ukrajnából még 2014-ben kiszakított 7 százaléknyi területhez további 13 százaléknyit szerezzen. Ezt is csak óriási áldozatok árán tudta elérni. A szovjet hadsereg ennyi idő alatt megjárta a visszavonulás több ezer kilométeres poklát, hogy aztán 1941 decemberétől 1945 tavaszáig egészen Berlinig jusson.

A Rigában megjelenő orosz nyelvű portál, a Meduza ebből az alkalomból, hogy tudniillik immár hosszabb ideje tart az Ukrajna elleni háború, mint ameddig a honvédő háború tartott, figyelmet érdemlő összeállítást közölt a két háború összehasonlításáról. Az írás szerzői már dolgozatuk elején jelzik, hogy nem egyszerű feladat a két háború összevetése. Többek között azért sem könnyű ezt megtenni, mert míg a több mint 80 éve befejeződött háborúról ma már szinte mindent tudni lehet, addig a most is folyó összecsapás számos vonatkozása még ismeretlen. Egyelőre legfeljebb megbecsülni lehet a háborúban elesettek számát, ahogy a civil lakosság veszteségeit is. Érthető módon a harcbán álló felek nem szeretnek a veszteségeikről nyilatkozni. Olyannyira nem, hogy egy idő után nem is teszik ezt, és felhagynak azzal, hogy bármit is mondjanak.

Az utolsó, veszteségekre vonatkozó hivatalos orosz nyilatkozatra 2022. szeptember 21-én került sor, amikor is a honvédelmi miniszter, Szergej Sojgu azt állította, hogy az orosz hadsereg addigi vesztesége nem több 5937 főnél – és ez az adat kizárólag a halottakra vonatkozott. Azóta azonban orosz részről semmiféle hivatalos közlés nem történt. Moszkva mélyen hallgat a veszteségeiről. De ugyanezt teszi Ukrajna is. Hivatalos ukrán közlés az elesettekről utoljára 2024. február 25-én, a háború kitörésének második évfordulóján történt. Volodimir Zelenszkij volt az, aki beszédében azt állította, hogy a nyílt háború két éve alatt 31 ezer ukrán katona esett el.

Ahogy Szergej Sojgu korábbi bejelentése, úgy az ukrán elnök nyilatkozata is a ténylegesnél jóval alacsonyabb veszteségekről számolt be.

Ezt azért lehet tudni, mert mindkét oldalon vannak olyan civil aktivisták és független szervezetek, amelyek megbízható hivatalos adatok híján megpróbálják a tényleges helyzetet rekonstruálni. Ukrán oldalon ezt a feladatot az UALosses vette magára. Kutatásaik szerint a háború első két évében 42 ezer ukrán katona esett el, vagyis 11 ezerrel több, mint amit Volodimir Zelenszkij állított. Az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij, aki ma Londonban nagykövetként képviseli Ukrajnát, egy 2025 márciusában tartott nyilvános előadásában arról beszélt, hogy az akkor már harmadik éve tartó háborúban 50 ezer ukrán katona vesztette életét, míg a sebesültek száma 300 ezer körül lehet. Ezzel szemben az UALosses listáján ekkor már 68 ezer elesett ukrán katona neve szerepelt...

ITT OLVASHATÓ