MIKOR JÖNNEK A FIDESZES NAGYHALAK? ELINDULT AZ ELMÚLT TIZENHAT ÉV FELSZÁMOLÁSA

NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? PODCAST
Szerző: NÉPSZAVA / BATKA ZOLTÁN
2026.06.06.

A rendszerváltás utáni politikai elitnek szóló hadüzenet, hogy együtt vezetik el láncon a fideszes és baloldali politikusokat, akiket most korrupcióval vádolnak. De a tényleges lenyúlások feltárásán túl hogyan viszonyuljon a múltjához az ország, ahol a társadalom többsége így vagy úgy, de kénytelen volt együtt élni a kleptokratikus NER-rel? Hol húzódott az egyén felelőssége egy alapvetően gazdasági bűnözésre épülő, maffiokratikus rendszerben? A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető próbálta megfejteni – részben a Népszava sorsán keresztül is –, hogy kinek hol húzódik a felelőssége a NER létében.

ITT NÉZHETŐ MEG

MERRE VISZ A VÉGZET? – POLITIKAI HARAPÓFOGÓBA KERÜLT AZ RMDSZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.06.05.

Göröngyös úton botorkál a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Szinte egyszerre veszítette el a vele természetellenesen összenőtt Fideszt és esett szét a romániai magyar érdekképviseletet is magában foglaló bukaresti koalíció. Tegnap új miniszterelnököt jelentett be Nicușor Dan államfő, de ez a lépés várhatóan sem a belpolitikai válságot nem rendezi, sem az RMDSZ ingataggá vált pozícióját nem erősíti meg. Egyre közelebb kerül a hatalomhoz a szélsőjobboldali AUR, amelynek politikája a kisebbségi érdekkijárás sok sebből vérző, de az RMDSZ 1996-os első kormányra jutása óta működő rendszerét veszélyezteti. Közben már az erdélyi magyar érdekképviseletben is úgy gondolják, hogy a Fidesznek vége, s ideje újragombolni a lajbit.

A szokásosnál is nagyobb politikai káoszba süllyedt Románia, miután megbukott az Ilie Bolojan vezette négypárti román kormány. A politikust karaktere alapján egy Bokros Lajosba öltött Bajnai Gordonhoz hasonlíthatjuk: igaz, tőlük eltérően neki legalább van sikeres helyi politikai karrierje. Három cikluson keresztül vezette Nagyváradot, s a bihari nagyváros látványosan fejlődött polgármestersége idején. A történelmi városközpontot meglepően jó ízléssel újították fel, sok vállalkozás is megtelepedett, ennek köszönhetően 2016-ban már 71 százalékos többséggel választották újra. Bolojan 2020-tól a Bihar megyei tanács elnöke volt, s sikeres helyi menedzseri képességei miatt emelkedett egyre magasabbra a nemzeti liberálisok hierarchiájában. Így lett 2024 végén a román Szenátus elnöke, végül 2025 májusától egy Európa-pártinak nevezett koalíció miniszterelnöke. Ügyességét bizonyítja, hogy sokáig képes volt egyensúlyozni kormánya ellentétes érdekei között: egy évig vezette az egymást legszívesebben egy kanál vízben megfojtó ősellenség, a jobbközép nemzeti liberálisok (PNL) és a baloldali PSD, illetve az USR (a román Momentum) meg az RMDSZ koalícióját. Igaz, még támogatói sem sorolják Bolojan erényei közé a kompromisszumkézséget.

A tavaly júniusban megalakult koalíció élén húsvágó bárddal esett a majd’ 10 százalékos államháztartási hiány csökkentésének.

A nagyközönség még tapsolt, amikor elkezdte a különben a hagyományosan a PSD kifizetőhelyeinek számító állami vállalatok leépítését vagy a bírák és ügyészek 48 évnél (!) meghúzott nyugdíjkorhatárának emelését. A népi éljenzés elhalkult, amikor baltás Bolojan 19 százalékról 21 százalékra növelte az áfát, az önkormányzatokat kötelezte a helyi ingatlanadók felemelésére, és 10 százalékkal csökkentette az állami alkalmazottak fizetését. Koalíciós társai könyörgésére nem hallgatott, s mintha kicsit még élvezte volna is, hogy a közvélemény szemében ő lett a könyörtelen kiadáscsökkentő. Ezt a bázisát féltő PSD nem viselte már el, a párt április végén elhagyta a koalíciót, májusban pedig a szélsőjobboldali AUR-ral megszavazta a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítványt. Igaz, ettől nem lett stabil kormánya az országnak, mert a nemzetközi visszhangtól megrettent PSD nem mert kabinetet alakítani az AUR-ral. Az valóban ugrás lett volna a sötétbe, hiszen a „népnyúzás” ellen harci kürtöket fújó George Simion AUR-elnök focihuligán-csoportnál nagyobb szervezetet soha nem vezetett. A „legyen mindenkinek minden jobb” programját meg a Ceaușescu-korszakból itt maradt vegyi kombinátoknál is jobban rogyadozó román költségvetés nem bírná el...

ITT OLVASHATÓ

BÁRÁNDY PÉTER: A NER TAGJAI EGYMÁSRA FOGNAK VALLANI

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.05.

„Nem állatorvosi ló, hanem törvényszerű következmény”

A volt igazságügyi miniszter szerint a Völner–Schadl-ügy jelentőségét nem pusztán az adja, hogy egy magas rangú politikus és egy kulcsfontosságú igazságügyi szereplő korrupciós ügybe keveredett, hanem az, hogy a történet rávilágít arra, miként alakult át a végrehajtási rendszer az elmúlt évtizedekben.

Bárándy felidézte: a rendszerváltás előtt a bírósági végrehajtók az állami igazságszolgáltatás részeként működtek, fix fizetésért dolgoztak, majd később kvázi privatizált rendszer jött létre. Ezt azonban 2015-ben ismét átalakították: megszüntették a végrehajtói kamarát, és létrehozták a végrehajtói kart, amely ugyan közelebb került az állami struktúrához, de a kinevezések centralizálásával új függőségi rendszer alakult ki.

A volt miniszter szerint a korábbi testületi döntések helyét egy szűkebb, személyhez kötött döntéshozatal vette át. A végrehajtók kinevezéséről gyakorlatilag a kar vezetője döntött minisztériumi egyetértéssel, miközben az új szabályok jelentősen leszűkítették, kik maradhatnak a pályán. Bár első látásra szakmai előrelépésnek tűnhetett, hogy csak jogi végzettséggel lehetett valaki végrehajtó, a változás következtében sok korábbi szereplő kiszorult, helyükre pedig új kinevezettek kerültek.

„Egy ilyen szerveződésben törvényszerű, hogy a korrupció fölüsse a fejét, hacsak nem szent az a vezető, aki ezt irányítja” – fogalmazott Bárándy, aki szerint éppen a rendszer felépítése teremtette meg a korrupció melegágyát. A vádirat szerint Schadl György és Völner Pál között olyan konstrukció működött, amelyben a végrehajtói kinevezésekért cserébe rendszeres visszaosztás történhetett.

A beszélgetésben hangsúlyozta: bár az ügy konkrét büntetőjogi részleteit csak a bíróság állapíthatja meg, társadalmi és intézményi szempontból már most látható, hogyan épült bele a korrupció lehetősége a rendszerbe. Szerinte a végrehajtásnak nem lenne helye a magánszférában, hiszen állami döntések végrehajtásáról van szó, amelyből nem származhatna magánprofit.

Emberi sorsok a végrehajtási rendszer árnyékában

A műsor egyik legerősebb pontján kilakoltatási felvételeket idéztek fel, amelyek egy család tragikus helyzetét mutatták be: egy kisebb tartozás rövid idő alatt milliós követeléssé duzzadt, majd végrehajtásba fordult. Bárándy szerint a végrehajtási rendszer problémáját nem lehet kizárólag jogtechnikai kérdésként kezelni, mert annak közvetlen társadalmi következményei vannak.

A volt miniszter úgy vélte, bizonyos esetekben szükség lehet végrehajtásra, akár súlyos konfliktusok árán is, de az nem elfogadható, hogy a folyamatban anyagi érdekeltsége legyen annak, aki az állami döntést kikényszeríti. „Nem megengedhető, hogy annak, aki ezt vezérli, abból jutalomként pénz járjon” – mondta, hozzátéve, hogy fix fizetésű állami alkalmazottaknak kellene ellátniuk ezt a feladatot.

A Schadl-ügy egyik legtöbbet vitatott eleme, hogy a korrupciós eljárás ellenére Schadl György végrehajtói irodája továbbra is jelentős bevételeket termelhetett. Bárándy ezt elsősorban a tulajdonosi viszonyokkal magyarázta, ugyanakkor hangsúlyozta: éppen az ilyen helyzetek mutatják meg, mennyire hibás konstrukció a jelenlegi modell.

A beszélgetésben kitért arra is, hogy egy másik vádlott továbbra is ügyvédként dolgozhatott, amit szerinte problematikus jogi szabályozás tesz lehetővé. Úgy látja, a jelenlegi keretek nem biztosítják megfelelően az ügyfelek érdekeinek védelmét, és túlzottan formalista módon kezelik a szakmai alkalmasság kérdését büntetőeljárás alatt álló szereplők esetében.

Meddig érhetnek a szálak?

A műsor egyik központi kérdése az volt, hogy egy ilyen volumenű korrupciós ügy meddig vezethet politikai értelemben. Bárándy többször hangsúlyozta: jelenleg vádirati állításokról beszélünk, nem jogerős ítéletekről, ugyanakkor szerinte egy minisztériumi struktúrában nehezen elképzelhető, hogy a vezető ne szerezzen tudomást egy magas rangú államtitkár életmódjáról vagy működéséről.

Úgy fogalmazott: vagy tudnia kellett a miniszternek arról, mi történik a tárcán belül, vagy ha nem tudott róla, az még nagyobb problémát jelez az irányításban. Szerinte egy minisztériumban az informális csatornákon keresztül gyorsan terjednek az ilyen jellegű hírek, ezért egy vezetőnek kötelessége figyelni azokra a jelekre, amelyek visszaélésre utalhatnak.

A volt igazságügyi miniszter az ügyészség szerepéről is beszélt. Miközben elismerően nyilatkozott az ügyészi és bírói kar jelentős részének szakmai integritásáról, úgy vélte: az elmúlt másfél évtizedben politikai elvárások torzíthatták a rendszer működését. Szerinte az ügyészek többsége „alig várja”, hogy politikai befolyástól mentesen dolgozhasson, ugyanakkor a szervezet csúcsán olyan döntések születhettek, amelyek nem a társadalom büntetőigényét, hanem politikai szempontokat szolgáltak.

Bárándy az elszámoltatás kérdésében óvatosságra intett. Szerinte a büntetőjog területén szigorúan ragaszkodni kell a jogállami normákhoz, az elévülés szabályaihoz és a visszamenőleges hatály tilalmához, mert ellenkező esetben „mi is bűnöző állammá válunk”. Ugyanakkor úgy véli, a vagyonvisszaszerzés és a büntetőjogi felelősségre vonás párhuzamosan is működhet: az előbbit polgári jogi és pénzügyi eszközökkel gyorsabban lehet kezelni, míg a büntetőeljárások hosszabb folyamatot igényelnek.

A volt miniszter szerint a rendszer gyors szétesése azt mutatja, hogy az erkölcsi alapok hiánya nem képes tartós kohéziót teremteni. Úgy fogalmazott: „amíg van ellopható szajré, addig van összetartás”, de amikor ez megszűnik, az érdekviszonyok gyorsan felbomlanak. Emiatt arra számít, hogy a jövőben sok szereplő együttműködhet a hatóságokkal, mert „mindenki mindenkire vallani fog”, és még a „betyárbecsületet” sem feltételezi az érintettekről.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

KEZDŐDIK A FELELŐSSÉGREVONÁS A FIDESZBEN? - FERENCZ ORSOLYA MEGSZÓLAL

KLIKKTV
Műsorvezető: TRENCSÉNI GÁBOR
2026.06.05.

Mi történt valójában a Fidesz történelmi választási veresége után? Mi hangzott el azon a zárt fórumon, ahol Orbán Viktor, Orbán Balázs, Kubatov Gábor és a választókerületi politikusok próbálták értékelni a kudarc okait?

A Direkt36 oknyomozó cikke után most személyesen is megszólal Ferenc Orsolya, egykori űrkutatásért felelős miniszteri biztos, volt országgyűlési képviselő, aki ott volt a választások utáni belső egyeztetésen. A beszélgetésben megerősíti, hogy valóban kemény kritikát fogalmazott meg a pártvezetés felé, és szerinte nem azoknak kellene értékelniük a vereséget, akik maguk is felelősek annak bekövetkeztéért.

Szó esik arról, hogyan záródott be a Fidesz vezetése egy politikai buborékba, miért nem működött a belső visszacsatolás, és miért maradtak meghallgatatlanul azok a figyelmeztetések, amelyek évekkel korábban jelezték a problémákat.

Ferenc Orsolya beszél Orbán Balázs szerepéről, a kampány hibáiról, Nagy Márton és Lázár János felelősségéről, valamint arról is, hogy szerinte ugyanazok az emberek nem tudják kivezetni a jobboldalt abból a politikai válságból, amelybe belevezették.

A beszélgetés egyik legérdekesebb része Orbán Viktor szerepének értékelése. Ferenc Orsolya szerint a volt miniszterelnök történelmi súlya és felelőssége külön kategória, ugyanakkor a környezetében működő politikai és kommunikációs gépezet súlyos hibákat követett el.

ITT NÉZHETŐ MEG

„MAGUNKAT VERTÜK ÁT” – A FIDESZ-KAMPÁNY ÖSSZEOMLÁSÁNAK BELSŐ TÖRTÉNETE

DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, GALAVITS PATRIK
2026.06.05.

Borús hangulatú találkozó zajlott április 14-én délelőtt a fővárosi Orczy tér közelében lévő Polgárok Házában. A Fidesz egyéni képviselőjelöltjei gyűltek ott össze mindössze két nappal a párt számára katasztrofális eredménnyel végződött választás után, amely sokuk számára az országgyűlési karrierjük végét is jelentette.

Mivel többeket váratlanul ért, hogy több ciklus után kiestek parlamentből, az épület földszinti, fehérre festett, puritán módon berendezett termében nyugtalanul fészkelődve várták a pártvezetést. Magyarázatot vártak tőlük arra, hogyan történhetett meg mindez.

Hamarosan azonban csalódniuk kellett. Az előttük álló dobogószerű emelvényre felvonult vezetők – Orbán Viktor pártelnök, Orbán Balázs kampányfőnök és Kubatov Gábor pártigazgató – ugyanis teljesen másról kezdtek el beszélni.

Elsőként a pártelnök szólalt meg, és arról beszélt, hogy a vereség miatt újra kell gondolni a Fidesz helyzetét, többek között a frakció összetételét is. „Lehetett érezni, hogy Orbán agya a jövőn járt, hogy majd hogyan lesz” – mondta az egyik jelenlévő, aki szerint a pártelnök ehhez képest a vereség súlyával nem foglalkozott érdemben. „Olyanokat mondott, hogy voltunk már ellenzékben, ő már látott ilyet” – fogalmazott a forrás.

Többen akkor kapták fel a fejüket, amikor Orbán arról kezdett el beszélni, hogy a jelenlévők gondolják át, a jövőben is vállalják-e a választókerületi (vk) elnöki pozíciót. Ez az egyik legfontosabb tisztség a pártban, jellemzően a vk-elnökök szoktak lenni az egyéni jelöltek is a saját választókerületükben. Miután Orbán felvetette ezt a témát, azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéki lét miatt „kevesebb lesz a mozgástér”. Ezért aki úgy dönt, hogy továbbra is vk-elnök marad, annak ezt saját erőforrásból kell megoldania. A politikusok közül erre többen felszisszentek, mert nem értették, hogy 16 év kormányzás után a pártnak miért nincs erre elegendő forrása.

A rossz hangulatot fokozta Orbán Balázs prezentációja, aki két nappal a súlyos vereség után is a pozitívumokra fókuszált. Azt mondta, hogy a Fideszre leadott szavazatszámmal győzhettek is volna, ha nem ilyen magas a választási részvétel. Sokan azon döbbentek meg igazán, hogy a kampányfőnök mindenkit megdicsért, még a kormányközeli közvélemény-kutatókat is. „Ők is jól teljesítettek, csak épp nem találták el az eredményt” – mondta az egyik jelenlévő szerint Orbán Balázs arra utalva, hogy a Fideszhez közeli kutatók végig a párt előnyét mutatták nyilvános méréseikben. Erre többen is gúnyos röhögéssel reagáltak.

Ezt követően Kubatov Gábor a rá jellemző halk beszédstílusával próbált rendet tenni a teremben. Több jelenlévő némileg fenyegetőnek élte meg, hogy Kubatov arról beszélt, mindenki szálljon magába és gondolja át, miben hibázott. Majd hozzátette: aki vállalja a vk-elnökséget ellenzékben is, annak továbbra is keményen kell dolgoznia, és végre kell hajtania a feladatokat. Arra is kitért, hogy a Tisza-kormány alatt hatósági vizsgálatok várhatnak a fideszesekre, ezért felszólította őket, hogy a kényesebb információkat töröljék az adathordozóikról...

ITT OLVASHATÓ

MEGINDULT A LAVINA? – MENEKÜL A HÍRHAMISÍTÓ PAPP DÁNIEL!

KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.06.

00:00 – Az ukrán „Aranykonvoj” rejtélye A beszélgetés az ún. ukrán aranykonvoj ügyével indul. Miért pont a 2022-es kampány csúcsán csapott le a NAV a szállítmányra? Dezső András tényfeltáró cikke alapján a szálak egyenesen a miniszterelnökig vezethetnek. 

03:52 – A kontrollvesztett hatalom lélektana Kukorelly Endre és a vendégek azt elemzik, hogyan veszíti el a realitásérzékét egy kormányzat, amely 16 éven át kap felhatalmazást. Szóba kerül a „60-pusztai” birtok és a hatalmi gőg szimbólumai. 

10:50 – Jogi következmények és a „börtönkórus” Komlódi Gábor ügyvéd elemzi az Orbán Viktor elleni esetleges hivatali visszaélés bizonyíthatóságát. Elindulhat-e egy dominóelv, ahol a végrehajtók elkezdenek egymásra vallani? „Nem a meteorológus viszi majd el a balhét.” 

16:25 – Az ENSZ-menekülőút és a nemzetközi védettség Reális forgatókönyv-e, hogy Orbán Viktor egy magas szintű nemzetközi pozícióba (ENSZ vagy Argentína) meneküljön a hazai felelősségre vonás elől? Trump szerepe és az immunitás jogi kérdései. 

22:30 – A fordulat számai: Tisza vs. Fidesz A legfrissebb Závecz-mérés döbbenetes adatai: miért omlott be a Fidesz támogatottsága, és hogyan vette át a kezdeményezést Magyar Péter a legfontosabb kampánytémákban? 

26:00 – Breaking: Lemondott a hírhamisító Papp Dániel A beszélgetés végén érkezik a friss hír: távozik az MTVA vezérigazgatója. Mit jelent ez a vasárnapi giga-tüntetés előtt? Az igazságtétel pillanata egy 15 éves korszak után. 

30:30 – Zárszó: Az újságírói szakma becsülete Visszatekintés a 2011-es nagy kirúgási hullámra és a közmédia szétverésére. „Senkik rúgtak ki valakiket” – most érkezett el a pillanat, amikor a rendszer szimbólumai elbuknak.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÁLLAMI KOMMUNIKÁCIÓT BALÁSY GYULÁTÓL? BÚTORT MATOLCSY ÁDÁMTÓL? ENNEK HAMAR VÉGE LESZ A TISZA ALATT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.06.06.

Balásy Gyula, a Lounge-csoport vezetője és cégei éveken át nyújthattak az állami szerveknek kommunikációs szolgáltatásokat, aztán a csoport számláit zárolták, a cégvezető pedig látványosan összeomlott. Egy másik nagy állami „beszerzőnél”, vagyis a Digitális Kormányzati Ügynökségnél (DKÜ) pedig távozni kényszerült Lenkei Mirtill eddigi cégvezető. Egy kevésbé ismert cégcsoport, a p2m – ami korábban kizárólagosan nyújthatott állami cégeknek szervezetfejlesztési, coachingszolgáltatásokat, szintén nincs jó bőrben. A választás után több forrásunk is adott jelzést a cégről, ezek alapján az állami cégek vezetői fellélegeztek, értesítést kaptak, hogy már nem feltétlenül ezzel a csoporttal lehet csak szerződni, ami persze a csoport oldaláról negatív fejlemény, el is indult gyorsan a dolgozók leépítése.

„A p2m Informatika Kft. gazdasági környezetében bekövetkezett és várható további változások, különösen a megrendelések volumenének csökkenése és a jövőbeni üzleti kilátások bizonytalansága, így a várható és üzleti célként megfogalmazott bevételek várható csökkenése miatt a munkáltató racionalizálásra, illetve az ennek okán meghozott döntés alapján a munkavállalói létszám csökkentésére kényszerül” – indokolta a lépést befelé a p2m vezetése.

Az elmúlt hetek eseményeit elnézve az állami megrendelésekből mostanáig szépen megélő cégeknél senki sem lehet nyugodt ebben a körben. Minden ágazatban felmerülhet ugyanis a kérdés, hogy meddig szeretnének az állam új irányítói egykori NER-es köröknek munkát adni, például Matolcsy Ádám Balaton Bútorjától bútorokat venni, a Liwo Grouptól (korábban B+N Referencia) kórházi takarítást vásárolni, vagy a Civil Biztonsági Szolgálatra bízni az állami cégek őrzés-védését.

Az viszont egyelőre nyitott kérdés, hogy csak az eddig kedvezményezett kört teszik-e ki az üzletekből, vagy érdemben hozzányúlnak magához a rendszerhez, és ha az utóbbi történik, akkor minden megy a levesbe, vagy szelektálnak majd az egyes koordinátorok között.

Az állami beszerzések hatalmas rendszere

Honnan is indul ez a történet? A magyar állam – hivatalosan méretgazdaságossági, minőségi, biztonsági szempontokkal magyarázva – rendre központosította az állami vállalatok közbeszerzéseit hatalmas tendereket kiírva és keretszerződéseket kötve kiválasztott cégcsoportokkal...

ITT OLVASHATÓ

UNGVÁRY KRISZTIÁN :: ÜGYNÖKAKTÁK TUTORIAL # 03 // A FIGYELŐ-KARTON

UNGVÁRY KRISZTIÁN
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.06.05.

Ez egy minisorozat része, ami az állambiztonsági források értelmezésében ad segítséget.

ITT NÉZHETŐ MEG

Az előző részek itt nézhetők meg:

- Ungváry Krisztián :: ügynökakták tutorial # 01 // bevezető

- Ungváry Krisztián :: ügynökakták tutorial # 02 // 6-os karton

LAKNER: A FIDESZ A 30 ÉVVEL EZELŐTTI TÁMOGATOTTSÁGÁRA ZUHAN VISSZA | ELEMZŐ BENYÓ RITÁVAL

PARTIZÁN
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.06.05.

A Fidesz 30 éves mélyponton, történelmi Tisza-előny, Sulyok Tamás és a Velencei Bizottság, uniós pénzek, ukrán-magyar megállapodás, képviselői fizetések és a pártokon átívelő parkfenntartási korrupciós ügy – bőven volt miről beszélnie Lakner Zoltánnak és Benyó Ritának az Elemzőben.

Arról is szó volt, mi lehet a Tisza-kormány első nagy jogállamisági tesztje: hogyan lehet helyreállítani a kiüresített intézményeket úgy, hogy abból ne legyen veszélyes precedens. És arról is beszélgettünk, mit jelent, ha az elszámoltatásban egyszerre kell elfogadnunk az ártatlanság vélelmét és azt is, ha a számunkra rokonszenves politikusokról derül ki kellemetlen igazság.

00:00 - Sulyok, jogállamiság, alkotmányozás 

18:22 - EU pénzek hazahozatala 

28:03 - Závecz: történelmi Tisza-előny, 30 éves Fidesz-mélypont 

34:00 - Ukrán-magyar megállapodás: mi változott valójában? 

45:19 - Képviselői fizetések: jelkép vagy valódi spórolás? 

52:59 - A koptált ellenzék és a rendszer anyagi logikája 

59:03 - Őrsi Gergely ügye: hogyan nézzünk a saját kedvenceinkre?

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN KÜLDTE RÁ AZ ARANYKONVOJRA A TEK-ET? // SZABADSAJTÓ KLUB

KONTROLL / SZABADSAJTÓ KLUB
Műsorvezető:
2026.06.05.

Ezen a héten műsorunk témái: 

- Mi lesz a következménye annak, ha bebizonyosodik, hogy személyesen Orbán Viktor utasítására tartóztatta fel a TEK az ukrán pénzszállítmányt még a választás előtt? 

- Mikorra kerülhetnek valóban a Tisza-kormány kasszájába a felszabadított uniós források, és mire lehet majd azokat felhasználni? 

- Eléggé elrettentő büntetés lehet, hogy 2 év börtön jár majd azért, ha egy országgyűlési képviselő elhallgat valamit a vagyonnyilatkozatában? 

- Miért csak most csaptak le a hatóságok azokra a volt és jelenlegi polgármesterekre, akik a gyanú szerint már évek óta részt vettek a fővárosi kerületeket áthálózó korrupciós ügyben? 

- Mivel zsarolhatta meg Orbán Viktor Navracsics Tibort, hogy a volt miniszter mégis vállaljon feladatot a Fidesz újjászervezésében? 

- Csak a frakcióknak járó pénzek megduplázása érdekében alakított a Fidesz mellett a KDNP is külön képviselőcsoportot a Parlamentben?

Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.

ITT NÉZHETŐ MEG

CSUNDERLIK PÉTER: ORBÁN A NYUGAT ALKONYÁBAN HITT, A MAGYAROK NEM – KOMPORSZÁG

MAGYAR HANG / KOMPORSZÁG PODCAST
Szerző: SZERETŐ SZABOLCS
2026.06.05.

Orbán Viktor egyik legnagyobb tévedése az volt, hogy elhitte: a Nyugat hanyatlása megállíthatatlan, ezért Magyarország jövőjét az autoriter nagyhatalmakkal való szövetségre építette – erről beszélt Csunderlik Péter történész. Vendégünk szerint a magyar miniszterelnök nemzetközi jelentősége nagyrészt abból fakadt, hogy az Európai Unió döntéseit lassítani és akadályozni tudta, ám ez végső soron Magyarország tekintélyének romlásához vezetett.

A műsorban szó esett arról is, hogy: 

- Miért romlott Magyarország nemzetközi megítélése az elmúlt másfél évtizedben? 

- Valóban trójai falóként működött-e Orbán Viktor az Európai Unión belül? 

- Hogyan próbálja a Tisza újraértelmezni a nemzeti szimbólumokat? 

- Mit árul el a Fideszről a jogállamisághoz való mostani viszonya? 

- Lesz-e valaha önálló baloldali politikai erő Magyarországon?

ITT NÉZHETŐ MEG

DONÁTH ANNA: NEM A TISZA RADÍROZTA LE AZ ELLENZÉKET, HANEM A VÁLASZTÓK

SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.05.

Nekem nagyon hiányzik a mostani közéletből az árnyaltság – mondja Donáth Anna, a Momentum volt elnöke, aki korábban uniós parlamenti képviselőként is dolgozott. Donáth Anna pártelnöki posztjáról való lemondása után eltűnt a nyilvánosságból, először a Szinten túl Krug Emíliával podcastban törte meg a csendet. Nyíltan beszél arról, hogy a hazai politikai feladatok, és az európai parlamenti, főként a politikai hirdetések szigorúbb szabályozása kapcsán végzett raportőri munka egybeesett az édesanyává válásával, és ez miként vezetett el a kiégéshez. Elmondja azt is, hogyan lelt újra mentális egyensúlyra. Válaszol arra a kérdésre is, hogy személy szerint ő és a pártja milyen stratégiai hibákat vétett, miért nem szakadtak le korábban a hiteltelenné vált ellenzékről. De arról is szó esik, miért nem sikerült nekik az, ami most a Tiszának a politikában sikerült. Elmondja, hogyan tud építkezni a pártja állami támogatás, infrastruktúra nélkül akkor, amikor a Tisza több korábbi momentumos témát beépített a programjába: az ügynökakták nyilvánosságától, a kormányfő két cikluson túli újraválaszthatósági tilalmán át, az európai ügyészséghez való csatlakozásig. (Az adást június 3-án, szerdán rögzítettük.)

Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on.

ITT NÉZHETŐ MEG

3 LÉPÉS, AMIT A TISZA-KORMÁNY MEGTETT A HÉTEN

PARTIZÁN / 3 LÉPÉS PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2026.06.05.

A 3 LÉPÉS című heti műsorban azt összegezzük, milyen társadalompolitikai lépéseket tett a héten az új kormány. Az első adásban szó esik a politikusok fizetéseiről, a vendégmunkásokról és a nyugdíjakról. 

Tartsatok velünk péntekenként 20:30-tól!

ITT NÉZHETŐ MEG