2026. június 2., kedd

SZABAD SZÜLÉSZVÁLASZTÁST? – EZÉRT MENEKÜLNEK A FIZETŐS EGÉSZSÉGÜGYBE A KISMAMÁK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.06.02.


Az egyik miniszter szerint engedélyezni kellene a szabad szülészorvos-választást, a másik szerint nem olyan egyszerű ez a kérdés. Egyetlen számmal mutatjuk meg, miért nem: 280 millió forint ráfizetés. Ennyi hiány termelődött csak Mosonmagyaróvár szülészetén 2025-ben. Mi köze van ennek a szabad szülészválasztásról újra fellángoló vitához? Nagyon is sok, mert miközben az állam százmilliárdokat költött a születésszám növelésére, maga a szülés veszteséget és feszültséget okoz az egészségügyben, és a nők tömegesen menekülnek a magánellátásba. 2025-ben a top 10 fővárosi szülészet közül kettő is fizetős volt. Létezhet szabad orvosválasztás a hálapénz visszavezetése nélkül? Ki fizetne ezért: a családok vagy az állam? És a szabad szülészválasztás után jönne a szabad sebészválasztás is? A Válasz Online nagy szülészeti tablója a társadalmi egyeztetés elindulása előtt.

„Visszaállítjuk a szülészorvos-választást” – ezt ígérte Kapitány István egy hónappal ezelőtti Facebook-bejegyzésében. A gazdasági és energetikai miniszter – akkor még csak jelölt – rövidesen választ kapott Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölttől, aki nem lelkesedett annyira az ötletért. Szerinte azt kell elérni, hogy „minden nő pénztől, kapcsolattól és lakóhelytől függetlenül biztonságos, emberséges és kiszámítható szülészeti ellátást kapjon”.

Ma nem ez a helyzet...

ROMSICS & ALINDA EDITH-ED

ALINDA EDITH-ED
Szerző: VEISZER ALINDA
2026.06.02.



Látva a jogállamért pont a 2026-os választások után aggódni kezdő köztársasági elnök beszédét a Parlament alakulóülésén, kifejezetten aktuálisra sikerült a beszélgetésem Romsics Ignáccal. Arról beszélgettünk, kellene-e erősebb jogkörökkel felruházni az elnöki hivatalt, ami Romsics szerint mára teljesen jelentéktelen, egy karizma nélküli emberrel a hivatalban. Milyen tapasztalataink vannak a huszadik századból? És hogyan lehet nemzeti egységet képviselni egy olyan országban, ahol a nagy történelmi fordulópontokon rendre újraírták a múltat.

Amúgy meg egy néha mosolygó Romsics Ignác lenne tökéletes a posztra, csak mondom:-)))

ITT DŐLNEK EL A DOLGOK? BETEKINTÉS A BERLINI MAGYAR NAGYKÖVETSÉGRE

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.02.




Magyar Péter Berlinből jelentkezett, a magyar nagykövetség különleges épületéből. A videóban néhány érdekességet mutat be a diplomáciai helyszínről, amely Berlin egyik kiemelt pontján található. 

A magyar nagykövetség épülete nemcsak diplomáciai szempontból fontos, hanem szimbolikus helyszín is: Magyarország jelenlétét képviseli Németország fővárosában, Európa egyik legfontosabb politikai és gazdasági központjában. 

A berlini látogatás része annak a diplomáciai útnak, amely során Magyar Péter a német kancellárral is találkozik, majd Párizsba indul tovább a francia elnökhöz. A videó bepillantást ad abba, milyen kulisszák között zajlik egy ilyen európai diplomáciai látogatás. 

Nézd meg a Magyar News Online videóját, és kövesd velünk Magyar Péter berlini és párizsi útjának legfontosabb pillanatait!

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ NOBEL-DÍJAS ÍRÓ MAROSVÁSÁRHELYEN

ERDÉLY TV
Beszélgetőtárs: SZEGŐ JÁNOS
2026.06.02.



Krasznahorkai László Nobel-díjas író Marosvásárhelyen.

BAYER JUDIT – CSERES KATI – SIMON ÉVA: MÉDIASZABADSÁG NÉLKÜL NINCS JOGÁLLAMI FORDULAT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerzők: BAYER JUDIT – CSERES KATI – SIMON ÉVA
2026.05.29.


Az új magyar kormány egyik első feladata a médiaszabadság és a médiapluralizmus feltételeinek helyreállítása, valamint az intézményi garanciáinak megteremtése lesz. Ez nem pusztán szakmai és politikai kérdés, hanem a jogállamiság egyik alapfeltétele: nincs demokratikus nyilvánosság független és sokszínű média nélkül. Ezen túl a médiaszabadság helyreállítása és garantálása feltétele az uniós források lehívásának, valamint a jogtalanul kifizetett állami támogatások és politikailag torzított reklámköltések visszakövetelésének is.

A független média feladata a közvélemény tájékoztatása annak érdekében, hogy informált véleményt alkothassunk közéleti, társadalmi, kulturális és gazdasági eseményekről. A médiának szerepe van a hatalom ellenőrzésében és a demokratikus nyilvánosság fenntartásában. Láthattuk a 2026-os választási kampány során, hogy a független média milyen jelentősen hozzájárult a Fidesz korrupciós és antidemokratikus működésének leleplezéséhez. Szabó Bence és Pálinkás Szilveszter interjúi, a közpénzek felhasználásáról és a korrupciós ügyekről való tájékoztatás, valamint a magyar külpolitika orosz befolyásának feltárása nélkül ma talán nem a kétharmados Tisza-kormány beiktatásáról beszélnénk.

A sajtó nem szolgálhat a kormányzat kommunikációs eszközeként, és nem lehet sem a tulajdonosi, sem az állami nyomásnak kiszolgáltatva. Ahhoz, hogy a sajtó függetlenségét és a médiapiac sokszínűségét az ideálishoz közelítsük, garanciális szabályok sorát kell bevezetni. A médiaszabadság és médiapluralizmus visszaállítását célzó legsürgősebb feladatok között öt elengedhetetlenül szükséges területet azonosítottunk.

Új jogszabályi keretrendszer megalkotása

Új médiatörvényt kell alkotni, amely teljesen összhangban van az Európai Unió médiaszabályozásával, a média szabadságáról szóló európai rendelettel, a digitális szolgáltatókról szóló rendelettel, a mesterségesintelligencia-rendelettel, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelvvel, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel, a közérdekű bejelentők védelméről szóló irányelvvel, az átláthatóság és a politikai reklámtevékenységek célzott folytatásáról szóló rendelettel és az európai emberi jogi normákkal. Az átültetendő uniós szabályozás minimumkövetelményeket ír elő, de természetesen minden tagállamnak lehetősége van az uniós jognál szélesebb védelmet biztosítani.

A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelv átültetésekor Magyarországnak nem szabad megelégednie a minimumkövetelmények teljesítésével. Bár az uniós szabályozás elsősorban a határon átnyúló ügyekre vonatkozik, a tagállamok ennél szélesebb védelmet is biztosíthatnak. Magyarországon ezért az átültetésnek ki kell terjednie a tisztán belföldi perekre is, hiszen a sajtót és a civil szervezeteket támadó megfélemlítő eljárások túlnyomó része éppen ilyen hazai pereskedések során jelenik meg. Forrásvédelmi garanciákat kell beépíteni a jogrendszerbe. Teljeskörűen tiltani kell újságírók politikai célú megfigyelését. Biztosítani kell továbbá a médiavállalkozások átláthatóságát, ennek érdekében mindenki számára elérhető, naprakész tulajdonosi adatbázist kell létrehozni. Emellett a média-összefonódások értékelésére olyan összetett vizsgálati keretrendszert kell bevezetni, amely egyszerre veszi figyelembe a médiapluralizmus és a versenyjog gazdasági szempontjait.

A választási kampányok médiakörnyezetét újra kell szabályozni. A közszolgálati médiában való megjelenésre egyenlő hozzáférést kell biztosítani, a politikai reklámköltést nyilvánossá kell tenni, és online hirdetési adatbázist létrehozni. A politikai reklámokat teljesen átláthatóvá kell tenni, alkalmazva a politikai reklámok átláthatóságáról szóló európai rendelet szabályait, és ennek végrehajtására hatóságot kell kijelölni. Az állami hirdetéseket új alapokra kell helyezni: csak valóban közérdeket szolgáló kampányok megengedhetők, átláthatóan és piaci alapon, az unió szabályaival összhangban.

Független szakértő hatóság

A jelenlegi médiahatóság helyett új, független és elszámoltatható médiaszabályozó hatóságot kell létrehozni átlátható és ellenőrizhető szakmai kinevezési rendszerrel.

Újra kell gondolni a hatáskörök elosztását, valamint a különböző szabályozási területek és intézményi keretek közötti együttműködést. A konvergens hatósági modell, amely a hírközlés és a média területét egységes modellben kezeli, költséghatékonyabb és eredményesebb szakmai együttműködést biztosít, szoros együttműködésben a versenyjogi hatósággal.

A versenyjogban már jól működő mintára független panaszmechanizmust kell létrehozni a médiahatóságnál, amelyhez újságírók, szerkesztőségek és állampolgárok fordulhatnak politikai nyomás, kizárás, cenzúra vagy gazdasági diszkrimináció esetén.

Az elmúlt 16 évben született frekvencia- és engedélyezési döntéseket újra meg kell vizsgálni, és mindazokat semmisnek nyilvánítani, amelyekben politikailag motivált vagy diszkriminatív döntések születtek.

A médiapluralizmus helyre­állítása

Új médiakoncentráció-értékelési tesztet kell létrehozni, amely a magyar piacra szabott, érvényesíti az uniós szabályokat, és egyaránt értékeli a médiapiac gazdasági és demokratikus dimenzióit. A szabályozás megkezdése előtt a médiapiac független auditját le kell folytatni, aminek ki kell terjednie az állami reklámokra, tulajdonosi hálózatokra, a közbeszerzésekre, a támogatásokra, a hitelekre és a frekvenciaengedélyekre is. Biztosítani kell, hogy a Gazdasági Versenyhivatal minden összefonódás esetében kötelezően vizsgálja azok piaci hatásait. A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített összefonódásokat és az ilyen típusú állami beavatkozásokat szigorúan kivételes esetekre kell korlátozni, és kizárólag akkor alkalmazni, ha azok világosan meghatározott és szűken értelmezett közérdeket szolgálnak, megfelelő garanciák mellett.

A közszolgálati média

A közszolgálati média feladata a társadalom egészének szolgálata, ennek érdekében hiteles, sokoldalú, pártatlan tájékoztatást kell nyújtania, valamint a társadalom kulturális, politikai, nyelvi és társadalmi sokszínűségét bemutatnia. Kizárólag e feladat betöltése finanszírozható közpénzből.

Azok a munkavállalók, akik jogellenes utasításokat adtak vagy közreműködtek a közszolgálati hírszolgáltatás torzításában, felelősséggel tartoznak. Amennyiben megsértették a törvényben vagy a munkaszerződésükben rögzített kötelezettségeiket, ennek munkajogi következményei kell legyenek. A közmédia megújításához átlátható, tisztességes és ellenőrizhető eljárásokra van szükség.

A közszolgálati média vezetőit nyílt pályázatok útján, független és sokszínű társadalmi jelölő- és kinevező testületek révén kell megválasztani: közhatalmat gyakorló tisztségviselők nem vehetnek részt a választási eljárásban. A közszolgálati média finanszírozása akkor jogszerű, ha kiszámítható, átlátható, és konkrét feladatokhoz kötött.

A közmédia méretét, csatornái számát, feladatkörét csökkenteni kell. Teljesen indokolatlan egy évi 155 milliárd forint közpénzt felemésztő közszolgálati médiarendszert fenntartani.

Finanszírozás

A médiafinanszírozást új alapokra kell helyezni. Az állami hirdetések elosztásának piaci logikán, átlátható és ellenőrizhető szabályokon kell alapulnia: nyilvános pályázatokra, objektív mérőszámokra és auditra van szükség annak érdekében, hogy a politikai alapú diszkrimináció hatékonyan kizárható legyen. Ezzel párhuzamosan létre kell hozni egy sajtótámogatási alapot a független, helyi, közösségi és oknyomozó újságírás támogatására. Az alap forrásainak elosztásáról olyan, szakmai és társadalmi képviseletet biztosító döntőbizottságnak kell döntenie, amely mentes a politikai befolyástól. A hazai szabályozásba maradéktalanul át kell ültetni a médiafinanszírozásra vonatkozó uniós követelményeket, különösen az állami reklámköltések átlátható, objektív és diszkriminációmentes elosztásának garanciáit.

Az elmúlt 16 évben kifizetett jogellenes állami támogatások visszafizettetése az uniós jog egyik központi eszköze. Ez nemcsak a piaci torzulások korrekcióját szolgálja, hanem azt is biztosítja, hogy a jogellenesen nyújtott előnyök visszakerüljenek a magyar költségvetésbe.

A Magyar Távirati Iroda piactorzító magatartása és az állami hirdetések nem piaci alapon történő elosztása miatt már számos panasz érkezett az Európai Bizottsághoz. Ezekben az ügyekben mind a magyar kormánynak, mind az Európai Bizottságnak érdemi vizsgálatokat kell lefolytatnia. A jogállamiság helyreállítása érdekében a kormánynak a Bizottsággal együttműködve fel kell tárnia és meg kell szüntetnie a jogellenes állami támogatások rendszerét.

Jogalkotás társadalmi részvétellel

A médiahatóság jelenlegi vezetésével kapcsolatban felmerült aggályok is rámutatnak arra, hogy a szabályozási és felügyeleti intézmények személyi összetétele kulcsfontosságú a függetlenség és az elfogulatlanság szempontjából.

Ebből következően indokolt olyan garanciák kialakítása, amelyek biztosítják, hogy a médiaszabályozási folyamatokban ne vegyenek részt olyan szereplők, akik az elmúlt időszak médiapolitikai döntéseinek formálásában meghatározó szerepet játszottak, és akiknek részvétele a függetlenség és pártatlanság szempontjából kétségeket vethet fel.

Az új médiarendszer nem alakítható ki az érintettek bevonása nélkül. Ezért vissza kell állítani a társadalmi egyeztetés folyamatát. Az újságíró-szervezeteket, médiatulajdonosokat, civil szervezeteket és médiatudományi szakembereket be kell vonni a médiaszabályozási kérdések megvitatásába, és hatástanulmányt kell készíteni a szabályozási tervekről.


(A szerzők: Bayer Judit, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem docense; Cseres Kati, az Amszterdami Egyetem (UvA) docense, EU-jogi szekció vezetője; Simon Éva, a Civil Liberties Union for Europe technológiai és jogi programjának vezetője)

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6945. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? – 15. RÉSZ: FÉKEK ÉS ELLENSULYOK

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.06.02.


Történhet-e a jogállam visszaállítása nem jogállami eszközökkel?

Lejárt a határidő, Sulyok Tibor nem mondott le. Magyar Péter ma reggel felment a Sándor-palotába Görög Márta igazságügyi miniszterrel, és bejelentette, hogy alkotmánymódosítással távolítják el. Nem személyre szabott jogalkotás lesz, mondta, általános szabályt alkotnak, amely alapján a köztársasági elnök elmozdítható. Hogy ez a szabály most, ebben a pillanatban, gyakorlatilag egyetlen embert érint (Sulyok Tivadart), az persze mindenki számára nyilvánvaló.

Ez egy nehéz kérdés: visszaállítható-e a jogállam nem jogállami eszközökkel? A demokratikus paradoxon örök, többször írtam már róla, hogy a fasiszták ellen is demokratikusan kell küzdeni, mert ha nem, akkor a győzelem pillanatában elveszítjük azt, amiért küzdöttünk. De ha a fasiszták már elfoglalták az intézményeket, és a demokratikus eszközöket maguk ellen fordították, akkor a megtisztítás elkerülhetetlenül átlépi a kényelmes határokat.

A fidesz tizenhat éven át úgy módosította az Alaptörvényt, ahogy nem szégyellte (és nem voltak szégyenlősek), a saját embereivel töltötte fel az Alkotmánybíróságot, a Kúriát, a köztársasági elnöki széket és a legfőbb ügyészi posztot. Hogy milyen minőségben, azt is láttuk, két köztársasági elnökük is lemondani kényszerült.

Ezek az emberek formálisan törvényesen kerültek a helyükre, de egy olyan rendszerben, ahol a törvényeket egyetlen párt írta a saját igényeire. Sulyok Teodornak formailag igaza van, az Alaptörvény szerint ő törvényesen megválasztott köztársasági elnök. De az az Alaptörvény, amelyre hivatkozik, maga is egy párt terméke.

A kérdés tehát az, ha a jogállam intézményeit nem jogállami úton töltötték fel, akkor jogállami úton lehet-e őket megtisztítani? Ráadásul újra egypárti alkotmánnyal.

Az egyik válasz, hogy nem szabad hozzányúlni. A jogállam lényege, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak, és nem változtatjuk meg őket utólag azért, mert nem tetszik az eredmény. Ha ma alkotmánymódosítással lehet eltávolítani egy köztársasági elnököt, hívják akár Sulyok Tóbiásnak, holnap bárki mást is el lehet. Ez precedenst teremt, és pontosan azt a logikát követi, amelyet a fidesztől tanultunk, ha van kétharmad, bármit megtehetünk.

A másik válasz szerint a formális jogszerűség nem ugyanaz, mint a legitimáció. A fidesz pontosan ezt a trükköt alkalmazta tizenhat évig, formálisan minden törvényes volt, csak éppen a demokrácia üres héjjá vált. Ha most a Tisza nem nyúl hozzá ezekhez a pozíciókhoz, akkor a ner intézményrendszere évekig tovább él, és évekig akadályozza a változást, amelyre az ország kétharmada szavazott.

Ez nem ugyanaz, mint amit a fidesz csinált. A fidesz a kétharmadot arra használta, hogy saját hatalmát betonozza be, visszavonhatatlanul, az utódok kezét megkötve. A Tisza (ha a szándékait komolyan vesszük) arra használná, hogy lebontsa ezeket a betonfalakat, majd önmagát is korlátozza. Ez már megtörtént a miniszterelnöki ciklusok maximálásával, megtörténhet az új alkotmány népszavazásos megerősítésével, az intézmények valódi függetlenségének helyreállításával. A különbség nem a módszerben van (mindkettő alkotmánymódosítás), hanem az irányban. Az egyik koncentrál, a másik korlátoz.

De éppen ezért kell nagyon vigyázni. A módszer hitelességét az dönti el, ami utána jön. Ha a Sulyok Tádé-eltávolítás után valóban független, pártok feletti köztársasági elnök jön (nem Magyar Péter sógora, nem a Tisza pártkatonája, és az első egy hónap kormányzását látva biztosan nem is), akkor a lépés utólag igazolódik. Ha viszont a régi bábokat újakra cserélik, akkor ez csak színeváltozás.

Sulyok Taksony a Velencei Bizottsághoz fordult. Ez ironikus, a fidesz tizenhat évig semmibe vette a Velencei Bizottság minden ajánlását. Most az általuk kinevezett köztársasági elnök hivatkozik rá, mint végső menedékre. A jogállam szelektív alkalmazása nem jogállam, és ez mindkét irányban igaz.

Az egyetlen garancia, hogy nem jön vissza a ner, és nem is válunk ner2-vé, ha a Tisza nemcsak lebontja a régi rendszert, hanem olyan újat épít, amelyet a következő kétharmad sem tud ilyen könnyen kisajátítani. Ez az igazi teszt. Nem az, hogyan távolítják el Sulyok Tituszt, hanem az, amit utána építenek (építünk) a helyére.


Korábbi részek:





Mateklecke 6899. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 10. rész: Szembenézés









GERŐ TAMÁS: BÜNTETŐJOGI ÉRTELEMBEN IS EL LEHET JUTNI ORBÁN VIKTORIG

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.06.02.



Rengeteg ügy van, amiben a szálak elérhetnek a volt miniszterelnökig, hiszen az egész rendszert ő irányította, a kérdés az, hogy ezt sikerül-e bizonyítani, ahogy az is, hogy akik neki dolgoztak, terhelni fogják-e – mondta Gerő Tamás a Reggeli személyben. A büntetőügyvéd szerint a kulcs egy-egy ügy kiemelése lehet, példákat is mondott: Orbánnál Hatvanpuszta, Rogánnál a letelepedési kötvények, Szijjártónál a lélegeztetőgép-beszerzés.

ENNYI PÉNZT KERESETT AZ ORBÁN CSALÁD ÉS A NER TAVALY!

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?! / Norbi
2026.06.02.



00:00
A MAI ADÁSBAN, INTRO 
00:55 FELVEZETŐ! 
01:43 ORBÁN ANYJA! 
03:32 ORBÁN APJA! 
04:48 ORBÁN ÁRON! 
07:14 TIBORCZ ÉS RASI! 
10:15 KAMINSKY FANNY! 
12:57 ROGÁN A FELTALÁLÓ! 
14:14 SZIJJÁRTÓ FELESÉGE! 
17:05 A VÉGREHAJTÓI KAR ELNÖKE ÉS SCHADL! 
19:12 KÖSZÖNET,OUTRO!

DÖMSÖDI GÁBOR: KI LESZ AZ ÚJ LEGFŐBB ÜGYÉSZ?

DÖMSÖDI GÁBOR VIDEÓ
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.06.02.



Ki lesz az új legfőbb ügyész?

OSZKÓ PÉTER: „NEM A BAJNAI-KORMÁNY OKOZTA A FIDESZ KÉTHARMADÁT” I BUSINESS KLUB

KLUBRÁDIÓ / BUSINESS KLUB
Műsorvezető: NAGY IVÁN ZSOLT
2026.06.02.



Oszkó Péter a Business Klubban pályafutásáról, a 2009–2010-es válságkezelés tapasztalatairól és a jelenlegi magyar gazdasági helyzetről beszél. A volt pénzügyminiszter értékeli Magyar Péter és Bajnai Gordon politikai szerepét, valamint kifejti véleményét a kormányzati cikluskorlátozásról. Szó esik a NER-gazdaság átalakulásáról, a befektetői piac várható átrendeződéséről és a startup-ökoszisztéma jövőjéről is. A beszélgetésben Oszkó reagál a korábbi „strómanozási” vádakra, és részletesen elmagyarázza a vitatott befektetési ügyletek hátterét. Emellett személyes oldaláról is mesél: sport, kultúra, közéleti szerepvállalás és a Z-generációhoz való viszonya is terítékre kerül.

00:00 Oszkó Péter: hogyan került a politika közelébe? 
04:33 Magyar Péter vagy Bajnai Gordon? – Villámkérdések 
08:26 Az ÁFA-emelés és a 2009-es válság valódi története 
12:11 Blogok, podcastok és a Z-generáció 
16:16 Strómanvádak, NER-vagyon és üzleti kockázatok 
23:23 Mi jön a NER után? Kik lehetnek a nyertesek? 
26:05 Startupok: Budapest, Bécs vagy Berlin? 
32:24 Sport, kultúra és közéleti szerepvállalás 
37:35 A Deloitte-tól a pénzügyminiszteri székig 
42:05 Csődben volt Magyarország? Oszkó Péter vitatja a közkeletű narratívát

MEGHARAGUDOTT AZ UEFA-RA A FŐPOLGÁRMESTER | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.06.02.



Átverték a polgármestereket? Karácsony Gergelyt kérdeztük a Tisza-kormány önkormányzatokat érintő ígéretei és döntései közötti szakadékról.

00:00:00 Adáskezdés 
00:02:01 Ez egy nagyon béna helyzet 
00:07:46 Miért nem ment el a BL-döntőre? 
00:10:12 Átverték az önkormányzatokat? 
00:17:47 Senkiháziak kezében a polgármesteri szakma? 
00:27:17 „Kormányzati beavatkozás nélkül ezt az évet nem bírjuk ki” 
00:38:21 Rákosrendezőre lesz pénz? 
00:42:44 Kire vár a sors, hogy bilincsben vigyék el?

VASÚTBOTRÁNY VAGY SZAKMAI HIBA? A BUDAPEST-BELGRÁD PROJEKT SÖTÉT OLDALA

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: PARLAMENT / MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.02.



A parlamenti felszólalásban egy nagy közlekedési beruházás került elő, amelynél a feliratok alapján szó volt Szabadka érintéséről, a nyomvonalról, a 200 km/órás sebességről, a pályázatról, a kifizetésekről és a hosszú időre titkosított információkról is.

Vitézy Dávid a felszólalásban több ponton is arra utalt, hogy a korábbi döntéseket, szerződéseket és üzleti titkokat át kell világítani ahhoz, hogy tisztán lehessen látni, milyen beruházásról, milyen feltételekről és milyen közpénzügyi következményekről van szó.

A videó egyik legfontosabb üzenete: a nagy közlekedési projektek nem működhetnek átláthatóság nélkül. Ha egy beruházás hosszú évekre meghatározza Magyarország közlekedését és közpénzügyi mozgásterét, akkor a nyilvánosságnak is joga van tudni, milyen döntések születtek a háttérben.

Nézd meg a parlamenti felszólalást, és írd meg kommentben: szerinted nyilvánosságra kellene hozni a nagy vasúti beruházások titkosított részleteit?

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A NÉMET KANCELLÁRRAL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS / ÁRAD A TISZA
2026.06.02.



Sajtótájékoztató a német kancellárral.

HELMECZY: ÖRÜLHET A KORÁBBI TEK-VEZETŐ, HA ENNYIVEL MEGÚSSZA - MEGSZŰNHET ORBÁN MAGÁNSEREGE

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.02.



00:00
00:39: Bevezetés és köszöntés A műsorvezető köszönti a nézőket a KlikkTV Mélyvíz című műsorában, bemutatja a vendéget, Helmeczy László ügyvédet, és támogatást kér a csatorna független működéséhez. 

00:4001:56: A TEK vezetőségének váltása A beszélgetés indításaként Helmeczy László reagál Hajdú János tábornok, a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetőjének felfüggesztésére. Az ügyvéd szerint a döntés szakmailag indokolt, és megemlíti, hogy konkrét esetekben felmerül a vezetői és az ügyészségi felelősség is.

01:5703:20: A 2023-as esztergomi robbantás háttere Visszatekintés a 2023. szeptemberi esztergomi (Búbánatvölgyi) tragédiára. Az ügyvéd felvázolja a politikai kontextust: a közelben tartott kihelyezett Fidesz-frakcióülést és a miniszterelnök jelenléte miatti fokozott rendőri készültséget.

03:2105:25: A túsztárgyalás és a fenyegetés Részletek az elkövetőről, aki devizahitel-problémái miatt tiltakozott. A TEK körülzárta a házat, ahol nem volt túsz. Bár négy órán át tárgyaltak vele, az elkövető végig azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja magát és a házat, ha megrohamozzák.

05:2608:35: A végzetes parancs és a robbanás Helmeczy beszél egy állítólagos telefonhívásról, amely után parancsot adtak az épület megrohamozására, annak ellenére, hogy tudták: nincs bent túsz, de van robbanásveszély. A detonáció következtében Kónya Gábor kommandós életét vesztette, és további 11 fő megsérült.

08:3610:30: Az áldozat családjának képviselete Az ügyvéd bemutatja az elhunyt kommandós családjának helyzetét (özvegy, két kisgyermek, idős szülők). Kritizálja a TEK és az ügyészség hozzáállását, amely szerint minden a protokollnak megfelelően történt, és senkit nem terhel felelősség a parancskiadók közül.

10:3113:40: A „törvénytelen parancs” és a parancsmegtagadás kérdése Elemzés a szolgálati törvényről: a kommandósok csak akkor tagadhatták volna meg a parancsot, ha az nyilvánvaló bűncselekményre irányul. Helmeczy szerint a parancsnokoknak látniuk kellett volna, hogy az egységet a biztos halálba küldik.

13:4116:10: Méltatlan kártérítés és kegyeleti problémák Az ügyvéd beszámol az alacsony kártérítési összegekről és a nyíregyházi polgármester korábbi elutasító magatartásáról a díszsírhely kapcsán, amely csak felsőbb közbenjárásra oldódott meg.

16:1118:45: A per állása és nemzetközi párhuzamok A jelenleg zajló kártérítési per részletei. Összehasonlítás amerikai esetekkel (pl. a hableány-tragédia kapcsán), ahol az emberélet értéke és a kártérítési összegek nagyságrendekkel magasabbak.

18:4623:00: Az áldozatvédelem hiányosságai és zárszó Visszatekintés korábbi nagy ügyekre (Marian Cozma, Szögi Lajos, romagyilkosságok). Helmeczy hangsúlyozza, hogy a magyar áldozatvédelmi törvény nem nyújt valódi segítséget, és az állami gesztusok gyakran választási kampányokhoz kötődnek. A beszélgetés az ügyészségi munka kritikai összegzésével zárul.

TANÁCS ZOLTÁN KEMÉNYEN VÁLASZOLT HANKÓ BALÁZSNAK: NEM A TUDOMÁNNYAL, HANEM A KEKVA-MODELLEL VAN BAJ

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: PARLAMENT / MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.02.



Tanács Zoltán a Parlamentben válaszolt Hankó Balázsnak a magyar tudomány, a kutatás-fejlesztés, az uniós pénzek és a KEKVA-modell ügyében.

A felszólalásban elhangzott: nem a tudomány támogatásával és nem az Élvonal Alapítvány céljaival van probléma, hanem azzal az alapítványi modellel, amelyet az előző kormány alakított ki. Tanács Zoltán szerint az a korábbi Országgyűlés fogadta el ezt a konstrukciót, amely több ezer milliárd forintot szervezett ki átláthatatlan alapítványi modellekbe, csorbította az akadémiai szabadságot, szétverte a hazai kutatóhálózatot, és ellehetetlenítette a társadalomtudósokat.

A beszéd egyik legerősebb része, hogy Magyarország jelenleg a GDP 1,3 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, miközben az uniós átlag 2,2 százalék, a fejlettebb országok pedig 3 százalék fölött járnak. Közben a fiatal kutatók 42 százaléka másodállásra kényszerül, hogy meg tudjon élni.

Tanács Zoltán hangsúlyozta: a kormány többet akar költeni a tudományra, támogatja a kiváló tudósok hazahozását, a kiszámítható finanszírozást és a mérhető eredményeket, de ehhez szerinte nincs szükség a KEKVA-modellre.


🔴⚪🟢„TI VAGYTOK A FARIZEUSOK” – BRUTÁLIS VÁLASZ A SZÍVHANGRENDELETRŐL A PARLAMENTBEN

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: PARLAMENT / MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.02.



Erős parlamenti felszólalás hangzott el a szívhangrendeletről, az abortusz körüli politikai vitáról és arról, hogy a korábbi kormány döntése mennyire épült szakmai érvekre.

A felszólaló a Csernobil-sorozatból vett idézettel kezdett: „Mi az ára a hazugságoknak?” Ezután arról beszélt, hogy a szívhangrendelet keletkezésének körülményeit áttekintették, és állítása szerint kiderült: a döntés kezdettől fogva politikai nyomásgyakorlás mellett született.

A beszédben elhangzott, hogy Gulyás Gergely 2022-ben egy kormányinfón azt állította, a kormány a szakmai kollégium állásfoglalását követte. A miniszter szerint ezzel szemben a valóság az, hogy az ajánlás és a rendelet normaszövege párhuzamosan készült, Rétvári Bence politikai nyomásgyakorlása mellett, a szakmai érvek lesöprésével.

A felszólaló szerint a szívhangrendelet nem védte meg a magzatokat, nem csökkentette az abortuszok számát, és nem adott valódi segítséget a krízishelyzetben lévő nőknek. Azt hangsúlyozta: a magzati életek védelméhez nem demagógia, hanem szakmai, morális, etikai és szociálpolitikai konszenzus, valamint valódi segítség kell.

„BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGE TUDATÁBAN NYILATKOZOTT” – REAGÁLT AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK A KÖLTSÉGVETÉSBŐL HIÁNYZÓ 286 MILLIÁRD ÜGYÉRE

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2026.06.02.


Hosszan reagált az Állami Számvevőszék a Telexnek arra a májusban kirobbant ügyre, amelynek lényege, hogy az átadás-átvételkor gazdát cserélt dokumentumok szerint hiányzik 286 milliárd forintnyi, az egykori Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM) tartozó kiadás az idei költségvetésből. Az ÁSZ tájékoztatása szerint

- a költségvetés véleményezésekor a háromból két ügyben külön tájékoztatást kértek az ÉKM-től és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM);

- a minisztériumok a gyorsforgalmi úthálózat esetében egy titkos kormányhatározatra, a Budapest–Belgrád esetében pedig egy új kínai hitelfelvételre hivatkoztak;

- az ÁSZ a gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozó kiadások összegét számításokkal nem megalapozottnak találta, a Budapest–Belgrád költségszámítására azonban részletes és akkor kielégítőnek tűnő választ kaptak;

- a számvevőszék az akkori véleményét a minisztériumoktól kapott tájékoztatás alapján írta meg, és azt nincs jogkörük megítélni, hogy a kormány megtévesztette-e őket;

- a minisztériumok felelős vezetői pedig büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoztak arról, hogy az ÁSZ-nak küldött adatok és dokumentumok teljes körűek, hiánytalanok és hatályosak.

Az Állami Számvevőszék tehát megerősítette a Telex korábbi értesülését, miszerint a gyorsforgalmi úthálózatra szánt kiadások számítását a kormány egy nem nyilvános kormányhatározat alapján végezte. Ezt a titkos kormányhatározatot a minisztériumok még az ÁSZ-nak sem küldték el, így annak tartalmát nem tudták ellenőrizni...

MAGYAR PÉTER A SZÍNHÁZZAL KÖZELEBB VISZI A POLITIKÁT A VÁLASZTÓKHOZ

ÖTPONTBAN
Műsorvezető: DULL SZABOLCS
2026.06.02.



Abszolút filmszínház - hangzott el Magyar Péter szájából, és azóta nap mint nap feltehetjük a kérdést: valóban egy jól megtervezett színházat látunk? Baj ez politikailag? Schultz Nóra politikai elemzőt arról kérdezte Dull Szabolcs, mekkora szerepe van ebben a miniszterelnök körüli színházi és filmes embereknek, mit tart leginkább politikai színházi elemnek.

MIT KEZD AZ ORBÁNI CSAPDÁVAL MAGYAR PÉTER? – CÉLEGYENES

MAGYAR HANG / CÉLEGYENES
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.06.01.



Lejárt a Magyar Péter által a közjogi méltóságoknak, így Sulyok Tamásnak adott határidő a lemondásra, így ezután a kormány lép. A miniszterelnök már járt is Sulyok Tamásnál – ez a téma érdekelte leginkább az olvasóinkat, így ezzel kezdtük a műsort. Hol van itt a csapda? Ez is kiderül. De sok szavazatot kapott a kormányfő által történelminek nevezett megállapodás az uniós források hazahozataláról. Mennyire egyszerű ez? Erről is beszéltek vendégeink, ahogy a Népszava jövőjéről, annak politikai aspektusáról. Akik pedig mindezeket megvitatták: Lampé Ágnes, Egri Viktor és vendégünk: Ember Zoltán Levente.

PALÁNKBONTÁS A LIGETBEN, NEMZETI GALÉRIA A VÁRBAN: ÍGY LEHET ÁTVÁGNI A FÉLKÉSZ BUDAPESTI FEJLESZTÉSEK GORDIUSZI CSOMÓJÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.06.01.


Közel egy évtizede palánkok mögött rejtőzik három nagy építési terület a Városligetben. A Liget projektnek úgyis vége, ideje visszaadni a zöldnek a parkot. A Királyi Palota rekonstrukció alatt álló szárnyát visszakaphatná a Nemzeti Galéria, ahol a Louvre mintájára lehetnének egymás mellett történelmi és modern kiállítóterek. Az Iparművészeti régóta halogatott felújítása mellett az új Közlekedési Múzeum megvalósítása lehet a következő évek nagy kulturális húzófejlesztése. A politikai rendszerváltást követően mindenképpen újra kell gondolni Budapest félkész kulturális fejlesztéseit. Ebből még valami jó is kisülhet.


A NER áprilisi bukása Budapest számára is korszakhatár. Bár azt nem tudni, hogy új aranykor kezdődik-e a kormánnyal együttműködésben, ahogyan Karácsony Gergely reméli, vagy a csatározások folytatódnak más hangszerelésében, az biztos, hogy az új szereplők új preferenciákat jelentenek – miközben számos évtizedek óta húzódó problémára kellene megoldást találni. Ebben valószínűleg kulcsszerepe lesz Vitézy Dávidnak, Karácsony fő politikai ellenfelének és alkalmi szövetségesének, aki a fővárosi városfejlesztési bizottság éléről lépett tovább beruházási és közlekedési miniszternek. Önmagában is óriási változás, hogy a legjelentősebb projektekről mostantól olyan szereplő dönthet, aki nem ellenséges a fővárossal, mint elődje, Lázár János volt. Potenciálisan 16 milliárd euró uniós pénz hazahozatala jelentős forrásokat is megnyithat, igaz, ezek egy részét annyira gyorsan kellene felhasználni, hogy csak a teljesen előkészített projektek rúghatnak labdába.

Szinte biztos, hogy a Vitézy tárcájához köthető források legnagyobb része a HÉV és a vasút fejlesztésére megy majd, de az Orbán-rendszer által elindított – vagy éppen az Iparművészeti Múzeumhoz hasonlóan elhanyagolt – kulturális projektekkel is foglalkoznia kell az új kormánynak. A Vár-Városliget probléma a 2010-es évek eleje óta meghatározó a város jövője szempontjából. Ezt a kabátot most mindenképpen újra kell gombolni...

KINEK ÉPÜL A BALATON? KISZORULÓ HELYIEK ÉS SZÁZMILLIÁRDOS FEJLESZTÉSEK A NER ÁRNYÉKÁBAN

JELEN HETILAP PODCASTJA
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.06.01.



A felszínen: leborotvált tihanyi hegyoldalak, luxusvillák, térkőbe fojtott jachtkikötők és a NER magánbirodalma. A mélyben: brutális demográfiai válság, elvándorló fiatalok és a saját szülőföldjükről lassan kiszoruló helyiek. Mi történik valójában Magyarország legismertebb szimbólumával?

A Jelen legújabb podcastjában Tóth Ákos vendége Fekete Károly, a Balatoni Integrációs és Fejlesztésügynökség kutatásvezetője. A beszélgetés során az üres politikai szólamok helyett a kőkemény tényekre és adatokra fókuszálunk: 

- Hova tűnt a 2014-2020 közötti, mintegy 600 milliárd forintos uniós fejlesztési forrás?
- Miért landolt a támogatások majdnem kétharmada és az új lakásépítések több mint 90 százaléka a közvetlen parti településeken?
- Hogyan jöttek létre infrastrukturális sivatagok a zártkertekben, ahová már 7-8 ezer ember szorult ki a megfizethetetlen ingatlanárak miatt?
- Valóban bekebelezte a Balatont a budapesti agglomeráció?

Ha a folyamatok nem változnak, a statisztikák szerint 2062-re a tó körüli lakosság majdnem százezer fővel csökkenhet. Fecseg a felszín, hallgat a mély – de mi most feltárjuk, mi zajlik a Balatonnál...

MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA

MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA #24
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
2026.06.02.



Reggeli hírelemzés Horváth Oszkárral, Molnár Áronnal és Rainer-Micsinyei Nórával.

TÖRLEY KATALIN: MÁR SZEPTEMBERTŐL ÉREZHETŐ JAVULÁST HOZHAT NÉHÁNY GYORS OKTATÁSI INTÉZKEDÉS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2026.06.01.



A tankönyvválasztás felszabadítása, a teljesítményértékelési rendszer kivezetése, a továbbképzések monopóliumának megszüntetése, az igazgatók jogköreinek bővítése és a kompetenciamérés-cunamik megszüntetése lennének azok az intézkedések, melyeket az oktatási kormányzat rapid módon megtehet annak érdekében, hogy már szeptembertől lehessen érzékelni változásokat az oktatási rendszerben - mondta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Törley Katalin. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint ugyanakkor az oktatás valódi megújítása hosszú évekig tartó folyamat lesz.

POTTYONDY EDINA: 6000 MILLIÁRDOS MAGYAR SIKER; MAGYAR PÉTER SZEMBESÍT; A FING MARAD(NI AKAR); AMAZON A VÉDVONALON

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.06.02.



6000 milliárdos magyar siker; Magyar Péter szembesít; A Fing marad(ni akar); Amazon a Védvonalon.

A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY EGYELŐRE MÉG EGY KIS FIDESZ

KLUBRÁDIÓ / A BŐRÜNKRE MEGY
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.06.01.



Ha nem értitek meg, hogy ti tartjátok fent ezt a rendszert, akkor maradtok abban, amiben vagytok – üzeni pályatársainak Sándor Mária ápolónő, aki több mint egy évtizede harcol az egészségügyi dolgozók jogaiért. Fekete ruhás nővérként ismerték sokan, volt idő, amikor őt tartották a leghitelesebb embernek az országban. Úgy véli: a női öltözők mélyéről hozta a felszínre a panaszokat, és azt is állítja: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterrel együtt kellene táncolni. Ez nem csak egy jelszó, hanem egy június 1-én induló mozgalom jelszava is.

0:00 - Főcím 
0:12 - Pankotai Lili vendégei Sándor Mária ápolónő és Papp Dávid a Klubrádió munkatársa 
0:36 - Az új mozgalom és annak célja 
6:48 - Külföldi minták alapján 
19:02 - Kamarai tagság 
19:48 - Kik voltak az előző rendszer egészségügyi kudarcainak fő felelősei? 
21:58 - A társadalom felelőssége 
25:14 - Egy a cél, de mégis egymást gáncsolják az emberek 
35:00 - Nyitott-e a társadalom arra, hogy az általános gondolkodása megváltozzon? 
53:23 - Köszönjük, hogy megtekintették videónkat! Kérjük ne felejtsenek el feliratkozni!

HAMAROSAN KEZDŐDHET SULYOK TAMÁS ELMOZDÍTÁSA – NEWSCAST

HVG NEWSCAST
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.06.02.



Alkotmánymódosítás jön, ugyanazzal a módszerrel fogják leszedni a köztársasági elnököt, mint a többi állami vezetőt, akik ellenszegülnek Magyar Péter felszólításának – jelentette be a miniszterelnök. Székesfehérváron összeomlott egy ház, uniós joghézagot használhattak ki azok az osztrák bányák, amelyekből azbeszt kerülhetett Magyarországra. Ez a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpodcastja.