A HÁROMMILLIÁRD EURÓS HITELFELVÉTEL NYOMÁBAN: LÉPNI KELLETT, HOGY LEGYEN PÉNZ AZ OSZTOGATÁSRA

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.01.12.

Az év első munkahetében csak úgy záporoztak a fontos bejelentések, devizakötvény-kibocsátások, makrogazdasági adatok és előzetes hiányprognózisok. Írásunkban a következő kérdésekre keressük a választ:

- Milyen likviditási helyzetben kezdte az évet a magyar állam?

- Mennyire volt előnyös és miért volt égetően szükséges 3 milliárd eurónyi devizakötvény kibocsátása?

- Hogyan lehet egyszerre igaz az a brutális hiányadat, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) január 8-án publikált, és mellette az, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról is nyilatkozott, hogy a legutoljára bemondott 5 százalékos hiányadatnál kedvezőbb, csak 4,9 százalék lehet a hiány?

Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) már az év első napjaiban összesen 3 milliárd euró (közel 1200 milliárd forint) értékben bocsátott ki devizakötvényt. Ezzel gyakorlatilag letudta az éves devizakötvény-kibocsátási terv (6,5 milliárd euró) nagyjából felét. Kétféle kötvényről volt szó: egy kétmilliárd eurónyi, 7 éves futamidejű, azaz 2033-ban lejáró, 4,25 százalékos éves kamatozásúról, ami a benchmark felett 160 pontos hozamfelárat jelentett, illetve egy egymilliárd eurónyi, 12 éves, 2038-ban lejáró 4,875 százalékos éves kamatozású, 195 pontos hozamfelárral kibocsátott kötvényről.

Az ÁKK közleménye szerint a kétmilliárd eurós kötvénykibocsátásból befolyó összeget általános finanszírozási célokra költik, a zöld kötvényből befolyt összeget viszont a központi költségvetés zöld kiadásainak finanszírozására és refinanszírozására fogják fordítani.

Az államadósság-kezelő tavaly év végén közölte, hogy 2026-ban nagyságrendileg 16 ezer milliárd forint értékű új hitelt tervez felvenni. Ebből a nagyobb rész az idén lejáró hitelek visszafizetésére kell, a kisebbik pedig az államháztartás tervezett új hiányának kiegyenlítésére (ezt később még részletezzük)...

ITT OLVASHATÓ