MUNKAJOGI KÉRDÉSEK A GYERMEKVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATBAN

TABUNYITOGATÓ BLOG
Szerző: Dr. Halmos Szilvia
2016.11.30.

A munkaidő mennyiségét a munkaszerződés vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályok állapítják meg. A családos ember házasságának vagy párkapcsolatának minőségi fenntartása, a gyermekgondozás, -nevelés, a családi otthonért végzett munka is mind-mind időigényes tevékenység. Ha a munkaidő és a családra fordítandó idő összege meghaladná az egyén ébrenléti idejét, akkor valamelyiknek elsőbbséget kell adni a másik kárára. A munkára és a családra fordítandó idő nemcsak mennyiség, hanem az időbeosztás szempontjából is konkurálhat egymással. A munkajog a munkáltatónak főszabály szerint igen széles teret biztosít a munkavállalók munkaidő-beosztásának meghatározására.

A gyermekneveléssel kapcsolatos feladatok azonban gyakorta szintén meghatározott időponthoz kötöttek, így olyan helyzetekre is megoldást kell találni, amikor az egyént munkahelyi és családi kötelezettségei egyszerre két helyre parancsolnák. Az idődimenzióban jelentkező konfliktusokon túl egyéb téren is interferenciába kerülhetnek a munkahelyi és a magánéleti kötöttségek. Nehézségekhez vezethet a térbeli távolság, vagyis ha a munkavégzés helyszíne(i) túl távol van(nak) a családi kötelezettségek teljesítésének helyszíneitől (pl. óvoda, iskola, otthon, orvosi rendelő stb.).

Az egyén anyagi helyzetét, életszínvonalát, létbiztonságát meghatározó két fő tényező szintén a munkahely – mint a jövedelemtermelés színtere – és a család – mint a jövedelemfogyasztás színtere. Továbbá az személyt a munkahelyén és az otthon érő élmények nyomán kialakuló pszichés és szomatikus állapotokat (elégedettség, elégedetlenség, stressz, szorongás, sikerélmény, izgalom, levertség, betegség, fáradtság, kipihentség, feltöltöttség stb.) sem teszi le az ember a küszöbön, hanem átviszi egyik helyszínről a másikra.

A munka és a magánélet közti tényleges és lehetséges konfliktusok akkor nem okoznak káoszt, ha az egyén képes a munkavállalói és a szülői életszerepeit nem egymást kizáró, hanem egymással egyensúlyba hozható szerepekként megélni.

A gyermekvállalással a szülő évtizedekre elkötelezi magát, hogy gyermeke testi, lelki jólétét, fejlődését garantálja egy előre kiszámíthatatlanul változó külső világ körülményei között is. A család anyagi és időbeosztási keretének fontos meghatározója a munkaviszony. Annak a szülőnek, aki bízni akar abban, hogy a család biztonságának alapot adó munkaviszonya fenn fog állni, mégpedig tartósan olyan keretek között, amelyek a gyermeknevelést lehetővé teszik, érdeke fűződik ahhoz, hogy a munkajog a foglalkoztatás szabályait minél pontosabban, részletesebben adja meg. A családos munkavállaló két életszerepe közötti szerepkonfliktusból adódó szorongást jelentősen csökkenti, ha lehetőleg mindkét szerephez adottak a világos, kiszámítható játékszabályok...

ITT OLVASHATÓ