2026. június 8., hétfő

MAGYAR PÉTER FELSZÓLALÁSÁVAL KEZDŐDIK A MAI PARLAMENTI ÜLÉS – ÉLŐ KÖZVETÍTÉS

TELEX
Szerző: TELEX
2026.06.08.



Csökkentik a képviselők fizetését, felfüggesztik a devizahiteles-pereket és végrehajtásokat, megszavazzák a vizsgálóbizottságokat, Magyar Péter pedig ismét felszólal – mozgalmas nap várható ma is az Országgyűlésben. Élő közvetítés és elemzés Cseke Balázzsal, a Telex politikai újságírójával.

2026. JÚNIUS 8. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.08.



Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

ÉLŐ: MEGALAKULNAK A PARLAMENTI VIZSGÁLÓBIZOTTSÁGOK

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.06.08.



Közvetítés az Országgyűlés plenáris üléséről, ahol a napirend előtti felszólalások után megszavazzák a parlamenti vizsgálóbizottságok tagjait, megtárgyalják a képviselői juttatások csökkentésére vonatkozó javaslatot, valamint elhangzanak a szokásos interpellációk, a kérdések és az azonnali kérdések, illetve az azokra adott kormányzati válaszok. Az ülés kezdete előtt élőben közvetítjük a Tisza Párt frakcióvezetésének sajtótájékoztatóját is.

NÉGY ÉV ALATT, KÖZEL NÉGYMILLIÁRD FORINTOS ÁLLAMI TÁMOGATÁSBÓL SEM ÚJULT MEG A TIBORCZ-KÖZELI HOTEL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2026.06.08.


Négy éve felújítás miatt zárva tart a galyatetői Grandhotel Galya. Hogy a 3,9 milliárdos állami támogatás ellenére miért nem sikerült befejezni a beruházást, nem tudni. Megkeresésünkre ugyanis a Tiborcz-közeli tulajdonosok és a támogatást odaítélő Magyar Turisztikai Ügynökség sem reagált, a kivitelezők pedig nem nyilatkozhatnak. A munka mindenesetre áll, a környékbeli szolgáltatók pedig megszenvedik a kieső forgalmat.

Gyönyörű környezetben, pocsék úton lehet megközelíteni Galyatetőt, ahol nemcsak egy kilátó, de pár jobb sorsa érdemes szolgáltató is található, valamint a Grandhotel Galya, ami évek óta zárva tart felújítás miatt. A Mészároséktól Tiborcz-közelbe került ingatlan már legalább a harmadik kivitelezőt fogyasztja el, de hiába: nem akar elkészülni. A legutóbbi ismert befejezési határidő április 30-a lett volna, de június 2-án, amikor ott jártunk, csak kordonokat, építőanyagokat és biztonsági őröket találtunk a helyszínen.

Milliárdos turisztikai támogatás

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. 2021 nyarán jelentette be, hogy a közvetett tulajdonában álló HUNGUEST Hotels Szállodaipari Zrt. eladta a galyatetői Hunguest Grandhotelt. Ezt azzal indokolták, hogy az ingatlan nem illik a portfóliójukba. Egyúttal azt is közölték, hogy a korábban a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció keretében kapott támogatástól elállnak (hiszen azt a hotel fejlesztésére kellett volna fordítaniuk), és a már folyósított előleget is visszafizetik. A támogatás összege 1 milliárd forint volt.

A hotel új tulajdonosa a Galya Top Property Kft. lett.

A cég – ahogy azt a TI Magyarország annak idején kiderítette – Mészárosékhoz hasonlóan szintén kapott Kisfaludy támogatást a hotel felújítására: 3,9 milliárd forintot 2022-ben. Ez nem volt meglepő annak fényében, hogy a cég végső tulajdonosa (az Atlantis Property Zrt.-n keresztül), Komonczi Zsolt több szálon kötődött/kötődik Tiborcz István szállodaüzleteihez...

TÉNYLEG AKKORA SIKER A 16,4 MILLIÁRD EURÓ MEGSZERZÉSE?

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.06.08.


„Minden eurócentért megküzdöttünk, keményen tárgyaltunk még ma éjszaka is, és sikerrel jártunk, ez Magyarország és az EU-s intézmények közös sikere” – így kommentálta Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben az Európai Bizottsággal a befagyasztott uniós források ügyében kötött politikai megállapodást. Magyar azt is elmondta, hogy 16,4 milliárd eurónyi uniós pénz válik elérhetővé ősztől a feltételek teljesítése esetén.


De mekkora siker ez valójában? Mivel az uniós pénzek esetében nehéz pontosan követni, hogy milyen pénzek vesztek el, melyek elérhetőek, ezek közül mi hitel és mi támogatás, ebben a cikkben összeszedtük, hogy arányosan mennyire számít sok pénznek a 16,4 milliárd euró ahhoz képest, amennyi összesen járt volna Magyarországnak a 2021-ben kezdődött mostani uniós költségvetési ciklus elején.

Ez a ciklus annyiban is különleges, hogy a 2021 és 2027 közötti költségvetés, ami a szokásos kohéziós és agrárpénzeket tartalmazza, kiegészült az úgynevezett helyreállítási alappal, amelyen belül támogatás és olcsó hitel is elérhető. Ezzel párhuzamosan pedig sokat lehet még olvasni a költségvetéstől független SAFE (Security Action for Europe) hitelről, amelyet az Európai Bizottság tavaly hozott létre a védelmi ipar és katonai készültség erősítésére.

Ezekből a forrásokból támogatások és hitelek formájában összesen csaknem 57 milliárd euró lett volna elérhető Magyarország számára, ha minden forrást gond nélkül megkapott volna.

Tételesen ez úgy néz ki, hogy Magyarországnak ebben a költségvetési ciklusban

- 21,7 milliárd euró kohéziós pénz,
- 8,4 milliárd eurónyi agrártámogatás,
- és 10,4 milliárd euró járt volna a helyreállítási alapból (6,5 milliárd támogatás és 3,9 milliárd kedvezményes hitel),
- a SAFE védelmi hitel pedig 16,2 milliárd euró.

Az alapítványi fenntartású egyetemek számára nem elérhető, főként az Erasmushoz és a Horizonthoz kapcsolódó uniós forrásokkal együtt ennél valójában még valamivel több pénzről van szó, de nehéz megbecsülni, hogy pontosan mennyiről. Az érintettek több millió eurós károkról beszéltek.

Ami már biztosan megvan, és ami meglehet

A 21,7 milliárd eurónyi kohéziós forrásból már megvan vagy gyorsan meglehet összesen 18,9 milliárd euró. Ebből 12,5 milliárd euróhoz jutott hozzá Magyarország az Európai Bizottság 2023. decemberi és 2024-es döntései alapján (az Orbán-kormány igazságügyi reformjaiért cserébe). Az új magyar kormány ehhez még 6,4 milliárd kohéziós forrást tehet hozzá a feltételek teljesítése esetén (ebből 2,2 milliárd euró egyetemi és innovációs forrás, 4,2 pedig főként vasúti és környezetvédelmi fejlesztésekre költhető)...

MOHÁCSI VÉSZ – LÁZÁRÉK MIATT NEM LESZ KÉSZ A KIÁLLÍTÁS AZ 500. ÉVFORDULÓRA

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.06.08.


A sors furcsa fintora: Mohács 500. évfordulójára úgy fest, igaz lesz, amit magára a csatára igaztalanul mondtak évszázadokon át. Noha a legfrissebb kutatások szerint a nemzeti tragédiát fél évezreddel ezelőtt korántsem a magyar széthúzás, egymásnak feszülés és az elit alkalmatlansága okozta, az idei megemlékezés részleges kudarca éppen a fenti okokra vezethető vissza. De leginkább Lázár Jánosék időrabló központosítására. Háttér.


A fő mű, a 2023 óta tervezett nagy kiállítás egészen biztosan nem lesz kész augusztus 29-re, a mohácsi vész 500. évfordulójára. S hogy esetleg jövőre készen lesz-e? Nos, az sem biztos. A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyre tervezett jubileumi kiállításra kiírt közbeszerzést ugyanis eredménytelennek minősítette a beruházást irányító Duna-Dráva Nemzeti Park.

Azt tehát újra ki kell majd írni, újra kell pályázniuk, akiknek kedvük szottyan erre, s minthogy a hatalmas kiállítás megvalósítása iparági forrásaink szerint legalább nyolc hónapot, de akár több mint egy évet is igénybe vehet, bőven elképzelhető, hogy csak 2028-ra, az 502. évfordulóra telik meg tartalommal a tízmilliárdos költséggel épülő hatalmas, 1600 négyzetméteres földalatti betonteknő. Ha egyáltalán. Miközben a kiállítás koncepciója évek óta készen van, s azt sem tegnap óta lehet tudni, hogy mikor is lesz az évforduló.

Nézzük hát végig, hogyan és miért dőlt be a jubileumi Mohács-kiállítás projektje!
...

MEGDÖBBENTETT AZ ÓRIÁSI INDULAT A PÁRTVEZETÉS IRÁNYÁBA – A FIDESZ-KAMPÁNY ÖSSZEOMLÁSA BELÜLRŐL

2026 - A TELEX VÁLASZTÁSI MŰSORA
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.06.08.



A fideszesek csak abban látták a veszélyt, hogy Magyar Péter ügyesebben facebookozik, a saját intézeteik méréseit pedig kritika nélkül elhitték. Hogyan csúszott félre a Fidesz kampánya, és milyen tanulságot vontak le a vereségükről? A Direkt36 oknyomozó újságírói, Galavits Patrik és Szabó András mesélik el a Fidesz-kampány összeomlásának belső történetét.
 

ORBÁN ELTŰNT, DE MIT JELENT A HIÁNYA? | ÉLŐ ELEMZÉS LAKNER ZOLTÁNNAL

PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.06.08.



A kormányban és az Országgyűlésben is kevésbé szélsőséges a nemek aránya, mint a korábbiakban. De jelent-e ez bármilyen változást az ország hétköznapjaira nézve a magyar nők életében? Lakner Zoltánnal hétfő reggeli adásunkban emellett aktualitásokról is lesz szó: Lannert Judit első interjúját a Balzacnak adta, de milyen prioritások rajzolódnak ki az oktatásban a miniszter nyilatkozata alapján? A fideszesek továbbra is a vereséget dolgozzák fel, Orbán azonban a háttérben van: kinek és mit üzen a hiánya?

MEGSZÜNTETI A TISZA A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATALT ÉS A VIZUÁLIS KÖRNYEZETSZENNYEZÉST

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: PARLAMENT IGAZSÁGÜGYI ÉS ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG
2026.06.08.



Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága hétfőn tárgyalta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, és a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló törvényjavaslatot.

J. GYŐRI LÁSZLÓ: AZ EMBER VIGYÁZZON, KIVEL FOG KEZET - SCHIFF ANDRÁSSAL BESZÉLGET J. GYŐRI LÁSZLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM / INETRJÚ
Szerző: J. GYŐRI LÁSZLÓ
2026.06.05.


...Ez volt a taktikájuk: a nímandok közé kevertek egy-két olyan művészt is, aki valóban megérdemelte a díjat, ezzel próbálták legitimálni és felértékelni a saját embereik kitüntetését. És aki itt élte le ezt a korszakot, annak valahogy alkalmazkodnia kellett, vagy vállalnia a számkivetettséget és az egzisztenciális nehézségeket. Te ebből a szempontból kivételes helyzetben voltál, hiszen nem függtél a rezsimtől.

– Az íróasztalomon ott hever azoknak a beszédeknek a gyűjteménye, amelyeket Thomas Mann amerikai emigrációja során beolvasott a rádióban, és amelyekben a németeknek üzent. Micsoda emberi tartás volt benne, és milyen fontos volt ez a kiállás. Nézd meg Toscaninit vagy Bartókot, akik nagyon gerincesen viselkedtek. Vagy minden idők legnagyobb zenei előadóművészét, Pablo Casalst. Őt felháborította, hogy Franco felett a nyugati világ gyorsan napirendre tért. Ezért nemcsak hogy Spanyolországba nem volt hajlandó visszatérni, de azokat az országokat is bojkottálta, amelyek elismerték Francót. Nem ment soha többé sem az Egyesült Államokba, sem Nagy-Britanniába. Tisztában volt vele, hogy ettől semmi sem változik, de tartotta magát az elhatározásához. Nekem ők jelentik a mércét. Az alkalmazkodás például Furtwängler esetében súlyos következményekkel járt. Ő aztán végképp nem volt náci, de maradt. Rengeteg zsidót védett meg, soha nem bizonyult opportunistának, mint Karajan, aki ellen eljárás is folyt. De például Karl Böhmnek, aki virtigli náci volt, a haja szála sem görbült a háború után, míg szegény Furtwänglert alaposan meghurcolták. A helyzet most itt is hasonló. Jönnek majd a felelősségre vonások, és nagy kérdés, kit és milyen kritériumok alapján fognak elszámoltatni, és kit nem. Furtwänglernek azért a hírhedt és filmen is megörökített kézfogásért kellett bűnhődnie, amikor Goebbels az első sorból felpattan és kezet nyújt neki. Ezt később soha semmi nem mosta le róla.

Ugyanez történt Dohnányival is, aki kénytelen volt kezet fogni Szálasival, ezért kellett aztán emigrálnia…

– Állítólag Zathureczky a kézfogás elől menekülve bezárkózott a vécébe. Dohnányi gyanútlan volt, nem zárkózott be.

Csodálkoznék, ha az Orbán-rezsim veled nem próbálkozott volna. Akit csak tudtak, megvettek. Kertész Imrét például élete végén sikerült megvenniük.

– Hogyne. Több ilyen kísérlet is volt. Én magával a nagyfőnökkel soha nem találkoztam, de igyekeztek. A milánói Scalában például Kurtág operájának ősbemutatóján ott voltam, és megjelent Orbán is. Emlékszem, a Via Manzoni le volt zárva, nem lehetett közlekedni, Orbán pedig a királyi páholyban parádézott a Scala igazgatójával, Pereirával. A szünetben kerestek, de akkor én időztem hosszasan a férfivécében. Gyuri bácsi akkor már nem volt olyan állapotban, hogy személyesen jelen legyen, úgyhogy ő is megúszta a kézfogást. Kertésznek ez annak idején nem sikerült. Én hál’ istennek elkerültem. Az ember vigyázzon, kivel fog kezet. De persze tényleg történtek kísérletek. Prőhle Gergely például, aki különböző magas posztokat töltött be Orbán idején, és amúgy nagyon kedves ember, vitatkozott velem, mondván, hogy szerinte marhaságokat nyilatkozom a sajtóban, és rosszul látom a helyzetet. Ez az egyik fülemen be, a másikon ki...

AZ AI-VILÁG ÚJ KIRÁLYÁT CSAK ÖT ÉVE ALAPÍTOTTÁK, DE MÁRA AZ OPENAI-T IS LEKÖRÖZTE

QUBIT
Szerzők: TÓTH ANDRÁS, BODNÁR ZSOLT, KUN ZSUZSI
2026.06.06.



Sok szó esik mostanában az Anthropicról, amely hiába jóval fiatalabb a versenytársainál (2021-ben alakult), mára bebiztosította magát a generatív AI-jal foglalkozó cégek top 3-ában a Google és az OpenAI mellett: a Claude chatbot egyre népszerűbb, a Claude Code pedig egyenesen piacvezető a kódoló AI-asszisztensek között. De az Anthropicot hívják akkor is, ha a római pápa a mesterséges intelligenciáról értekezne, a Claude-nak pedig még a szkeptikusok császárával, Richard Dawkinsszal is sikerült elhitetnie, hogy nem egyszerű chatbot, hanem erző lény – az evolúcióbiológus el is nevezte beszélgetőtársát Claudiának, a kutatóknak pedig később úgy kellett magyarázkodniuk, hogy nem, a chatbotoknak a mai ismereteink szerint nincs tudatuk.

Az Anthropicot hét olyan kutató alapította, aki az OpenAI-t hagyta ott, különböző etikai aggályok miatt. Többen, köztük a cég vezérigazgatója, Dario Amodei is fontos szerepet játszottak annak a GPT–3 nyelvi modellnek a megalkotásában, amelynek alapjaira később a ChatGPT is épült. Bár az etikus AI-cég imázsa még mindig működik (elég arra gondolni, hogy az AI katonai felhasználása miatt veszett össze a Trump-kormányzattal), a képet némiképp árnyalják az Anthropic pénzügyei. Míg Amodeiék nehezteltek az OpenAI-ra, amikor a Microsofttól elfogadott egymilliárd dollárt, az Anthropic finanszírozásából sok-sok milliárddal kivette a részét az FTX kriptotőzsde egykori vezére, Sam Bankman-Fried is, aki ma 25 éves börtönbüntetését tölti több rendbeli csalás, sikkasztás és pénzmosás miatt.

Az AI Híradó 15. adásában Bodnár Zsolt és Tóth András közelebbről is megnézte az Anthropic-sztorit, például hogy mire jó az etikai AI-alkotmány, vagy hogy mit ólálkodik Elon Musk a cég környékén...

KIJEV ÓRIÁSI ENGEDMÉNYT TESZ A MAGYAROKNAK A KERETMEGÁLLAPODÁSSAL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2026.06.08.


A Kiyv Post szerint a megállapodás nem szünteti meg, csak elhalasztja a potenciális magyar vétót az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban. Nemzetközi lapszemle.


Beata Balogova, az Európai Sajtódíj igazgatótanácsának szlovák tagja a brit Guardianben a most lezajlott díjkiosztó kapcsán írta meg, hogy ismét megerősítést nyert: a köz érdekét szolgáló újságírás a demokrácia védőpajzsa. Véleménycikkének címében Orbántól indul el: az Orbán-féle médiaszenny még Magyarország határain túl is megmérgezett, de szerencsére a félelem nélküli, tényeken alapú újságírás ennek ellenére nem szűnt meg. S nemcsak arról ír, miként öntött a magyar médiába és agytrösztökbe Orbán több millió eurónyi állami forrást, hogy illiberális propagandáját szolgálják, de azt is, hogy keze és hatalma egészen Szlovákiáig elért, ahol ugyanezt a gyakorlatot folytatta, mert a pénz nem számított. S ezek a birodalmak, most – pénz híján – Orbán szeme láttára dőlnek össze. Balogova meggyőződése, hogy a független sajtó pályázatok, támogatók nélkül nem tud fennmaradni, s ebben nem mellesleg az újságolvasóknak is óriási szerepe van. S a független sajtó csak akkor tud fennmaradni, ha a támogatók felismerik, hogy befektetésük a társadalom józanságát garantálja. A szakember felveti a kérdést, vajon 10 év múlva is több forrásból fognak-e dolgozni az újságírók? Vagy megtanulják egy-egy Instagram posztra redukálni a tartalmat? Esetleg a promptolás mestereivé válnak és az AI egy kaptafára írja majd a színtelen-szagtalan cikkeket? Ezek a kérdések most dőlnek el, a támogatások függvényében.

A CNN vasárnapi, GPS című műsorában Fareed Zakaria műsorvezető az orosz-ukrán háború kapcsán Európa szerepének megerősödéséről beszélt, amiben szerinte része volt Orbán Viktornak is, aki a választások elvesztésével lehetővé tette az Európai Unió számára, hogy ismét 90 milliárd eurós programmal támogassa a háborúban álló országot. Ahogy fogalmazott, az Európai Unió megszabadult Orbán obstrukcióitól azzal, hogy utóbbi elbukta a választást. Egyébként pedig véleményét arra a gondolatmenetre fűzte fel, hogy ugyan Oroszország továbbra is jelentős katonai erő, az elmúlt hónapokban Ukrajna több területen javított a helyzetén, különösen a drónok háborújában, az orosz logisztikai célpontok elleni támadásokban előnyt szerzett. A háború dinamikája most Ukrajna számára lett kedvezőbb. Zakaria élesen bírálta Donald Trumpot eddigi Ukrajna diplomáciája miatt, aki az oroszok felé hajlott és inkább Putyinnak tett engedményeket, mint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Viszont a jelenlegi helyzetben Trump számára lehetőség nyílna Ukrajnát győzelemhez segíteni, ami az ő számára is győzelmet jelentene – éppen akkor, amikor Iránnal nem tud zöldágra vergődni – véli Zakaria, akinek gondolatai megjelentek a Washington Postban is.

Újabb haladékot adott az amerikai kormány a Molnak a szerb NIS olajcégben szerezhető tulajdonrész megvásárlására – számolt be a Reuters hírügynökség. A még tavaly novemberben amerikai szankció alá került cég orosz tulajdonhányadnak, az 56,15 százalékos részvénypakettnek a megvásárlásáról van szó. A kitolt határidő bő egy hét mindössze, az ügyletet június 16-ig kellene tető alá hozni az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonelemeket kontrolláló hivatala szerint. Állítólag a tranzakció végleges dokumentálására kell várni. A Mol egyszer már kéthetes halasztást kért, aminek határideje június 6-án, szombaton járt le.

Az uniós pénzek hazahozatalának sikerét és a 11 pontos ukrán-magyar keretmegállapodás hátterét világítja meg a Kyiv Post írása, noha a pénzek feloldásának semmi köze az Ukrajnával elméletileg megszületett megállapodáshoz. Az írás legfőbb aggálya, hogy az unióval most megalapozott jó viszony korántsem jelenti, hogy vétóival ne akadályozhatná meg adott esetben a magyar kormány Ukrajna uniós csatlakozását. Ugyanakkor Magyar határozottan kijelentette, amennyiben Ukrajna a saját törvényeiben szentesíti a kárpátaljaiak kisebbségi jogait, emellett pedig az uniós csatlakozási fejezetbe is beilleszti azokat, akkor lehet szó magyar részről Ukrajna uniós tagságának a támogatásáról. Mindezek teljesítésével Ukrajnának óriási engedményeket kell tennie, amit talán a magyar fél nem is lát át. Egy példát hoz fel erre az írás, olyan ez, mondja a lapnak a magyar elemző, Héjj Dominik, mintha Németország most azt kérné a lengyelektől, hogy az Opole régióban (1945 után kellett átadnia Lengyelországnak) élők a kisikolától kezdve egyetemig olyan parallel iskolarendszert alakíthassanak ki, amelyben csak németül tanulhatnának, lengyelül nem is kellene. Márpedig ez a társadalmon belül egy párhuzamos társadalmi rendet szülne. Ennek megfelelően kellene értékelni azt, amire most igent mondtak az ukránok Magyar Péternek, megadva magukat ezzel a kényszerítő körülményeknek.

"SULYOK TÁVOZÁSA AZ ISTEN ÉS A NÉP AKARATA" // FIALA AZ UTCÁN

KONTROLL
Szerző: FIALA JÁNOS
2026.06.07.



Fiala János, a Kontroll riportere, mielőtt felment volna a Sándor palotához, ahol Sulyok Tamást kitartásra biztatták hívei, járókelőket kérdezett a Blahán és a Keletinel: maradjon vagy távozzon a köztársasági elnök?

ELÉGTELENT KAPOTT A MAGYARORSZÁGI OKTATÁS, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG SZERINT AZ EGÉSZ EGYELŐRE CSAK ARRA JÓ, HOGY NÖVELJE A MÁR MEGLÉVŐ EGYENLŐTLENSÉGEKET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2026.06.08.


A magyarországi oktatási rendszer továbbra is csak felerősíti a már meglévő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket, a tanulók teljesítménye és a készségeik közötti különbségek a legnagyobbak közé tartoznak az Európai Unióban – olvasható az Európai Bizottság friss országjelentésében.


E szerint Magyarország 2025-ben országspecifikus ajánlást kapott az oktatási eredmények és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának javítására, de további erőfeszítésekre lesz szükség.

A jelentés szerint a roma tanulók iskolai szegregációjának visszaszorítására irányuló intézkedések nem kellően célzottak, azokat nem is hajtják végre megfelelően, így ezek a tanulók fokozottan ki vannak téve a korai iskolaelhagyás és az alacsony iskolai végzettség kockázatának. A Népszava múlt csütörtökön számolt be arról a KSH adatai alapján: a korai iskolaelhagyók (akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel lépnek ki az oktatási rendszerből) aránya hétszer magasabb a 18-24 éves roma fiatalok (59,2 százalék), mint a nem romák körében (8,2 százalék).

A bizottság kiadványa szerint az oktatási szegregációt az egyházi és magániskolák számának növekedése is erősíti, mert ezek az intézmények inkább a kedvezőbb helyzetű tanulókat vonzzák a hátrányos helyzetű térségekben. Hozzátették: bár Magyarországon is történtek intézkedések az iskolaelhagyás megelőzésére, azonban ezek hatékonyságáról kevés információ áll rendelkezésre. Az elérhető adatok alapján a korai iskolaelhagyás összességében 9,3 százalékra csökkent 2025-re, de még mindig meghaladja a 9 százalékos uniós átlagot, a vidéki térségekben élő fiatalok pedig több mint négyszer nagyobb valószínűséggel hagyták el idő előtt az oktatást, mint a városiak.

A jelentés kitért a pedagógushiányra is, amely továbbra is nagy kihívás.

A magyarországi pedagógusállomány az átlagéletkort tekintve az egyik legidősebb az EU-ban. A tanárhiány különösen a vidéki térségekben jelentős, és a megfelelő képesítés nélküli tanárok aránya a hátrányos helyzetű iskolákban kétszer-háromszor magasabb, mint a nem hátrányos helyzetű intézményekben. A felsőoktatás esetében a felvettek száma ugyan növekedett az elmúlt években, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban: tavaly a 25-34 éves magyarok 32,6 százalékának volt felsőfokú végzettsége, szemben a 44,8 százalékos uniós átlaggal. A jelentés szerint a diplomások alacsony aránya visszafogja a termelékenységet és az innovációt. Bár történtek kezdeményezések a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai képzési területek népszerűsítésére, az ilyen szakokon tanulók aránya továbbra is az uniós átlag alatt maradt...

ORBÁN UTÁNI KORSZAK: VÉGE A HÁBORÚS RETORIKÁNAK?

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2026.06.07.



A videóban Kiss Andrej újságíró és elemző tárja fel a világpolitika aktuális átrendeződését. A beszélgetés központi témája, hogy a választási kampány után hogyan alakult át a „háború és béke” narratívája Magyarországon és a nemzetközi porondon. Az elemzés kitér Ukrajna megváltozott szerepére – ahol már Európának van szüksége az ukrán katonai tapasztalatra –, valamint a NATO és az atomhatalmak közötti törékeny egyensúlyra.

Külön hangsúlyt kap az „új magyar diplomácia” és Magyar Péter fellépése, amelyet Kiss Andrej bravúrosként értékel, különösen az ukrán nyelvhasználati jogok rendezése és az európai kapcsolatok normalizálása terén. A beszélgetés éles kontrasztot állít a korábbi kormányzati stílus és az új, szimbolikájában is erős diplomáciai irányvonal közé.

Kulcsfontosságú időbélyegek:

00:00 – Bevezető: A „békétlen” beszélgetés felvezetése és a KlikkTV támogatása. 
01:20 – Mi történt a háborús retorikával a választások után? A kampányidőszak „maszlagjai” és a realitás. 
03:35 – Ukrajna új szerepe: Miért van szüksége Európának és a NATO-nak az ukrán hadseregre? 
05:44 – Világpolitikai mozaik: Miért veszélyesebb a világ most, mint egy hónappal ezelőtt? 
07:10 – A felrúgták a játékszabályokat: Az atomhatalmak és a nemzetközi jog válsága. 
09:20 – Az „elefánt és a kisegér”: A korábbi magyar külpolitika mozgástere és a Putyin-faktor. 
14:20 – Új magyar diplomácia: Magyar Péter és az ukrán-magyar viszony konszolidálása. 
17:25 – Szimbólumok ereje: Miért volt jelentős a párizsi bejelentés Trianon évfordulóján? 
19:08 – Történelmi jelentőségű eredmények? Az európai pénzek és a nemzetközi megítélés változása. 
20:43 – Szijjártó Péter és a külügyi apparátus elemzése. 
24:10 – A nemzetközi fogadtatás: Hogyan látják az új magyar irányvonalat külföldön? 
25:35 – Záró gondolatok és búcsú.