2017. november 28., kedd

"AKINEK KEDVE VAN, ÉS SZUVERÉN ÁLLAMOT AKAR, KÖLTÖZZÖN ÉSZAK-KOREÁBA"

HVG ONLINE - KULT
Szerző: HERCSEL ADÉL
2017.11.27.


Putyin titokzatos látogatásai, a visegrádi országok szövetségének felbomlása, a magyar energiafüggőség helyzete, a kárpátaljai magyarság szenvedései, és Magyarország jelenlegi helyzete az Európai Unióban. Mi minden zajlik valójában a kormánypropaganda és a szlogenek kulisszái mögött a diplomácia és a külpolitika területén? Egyáltalán hogyan születik egy külpolitikai döntés? Erről is kérdeztük Magyarország uniós csatlakozásának egyik egykori előkészítőjét, Szűcs R.Gábor diplomatát annak apropóján, hogy Jól fésült ügyek címmel megírta visszaemlékezéseit.

hvg.hu: Az első világháborút is a titkos diplomácia robbantotta ki. A könyvét olvasva, arra gondoltam, hogyan írhat diplomata ennyire őszinte és kitárulkozó memoárt. Ráadásul nem védi a megszépítő messzeség sem: a könyv utolsó története idején Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, de feltűnik például Kóka János is.

Szűcs R. Gábor: A könyv valóban életrajz, de nem az enyém, hanem a külkereskedelemé és a diplomáciáé. A kedvenc főnököm, Juhász Endre, Magyarország uniós csatlakozásának tárgyalásvezetője, egykori miniszter mondta: ma már nincs semmiféle titok, és ebben igaza volt. A lapok valóban mindent megírnak, csak tudni kell olvasni. Így hát nekem sincs semmiféle titkolni valóm.

hvg.hu: Az átlagos magyar hírfogyasztó, amennyiben diplomáciáról van szó, a médiában évek óta maximum hisztérikus nyilatkozatokkal találkozik. És persze az éber rettegéssel a külföldről jövő támadásoktól. Legutóbb a magyar sajtószabadságért aggódó amerikai ügyvivő kapta meg Szijjártó Péteréktől, hogy tolmácsra lenne szüksége. Nem nézi mindezt jeges rémülettel?

Sz.R.G.: Nem kell mindent ennyire élesen lereagálni, nem kell mindenből ügyet csinálni. A kívülről jövő kritika természetes velejárója a nemzetközi kapcsolatoknak, nyugodtan lehet bárkit bírálni. Addig viszont nem szabad elmenni, hogy a bennünket ért kritikákra durván reagáljunk, vagy talán még élesebben, mint maga a kritika, mert ezzel nem javítjuk a kétoldalú kapcsolatokat egyik országgal sem. Holott a diplomáciának éppen a kapcsolattartás és a kapcsolatok fejlesztése a célja, ezért „találták fel”. Arról sem vagyok meggyőződve, hogy minden esetben nyilvánosan kell mindennek elmondani a másikat. Erre ugyanis évszázadok óta megvannak a megfelelő, hatékony diplomáciai formák és csatornák...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.