HVG: MEGSZEREZTÜK, ITT AZ ORBÁN-KORMÁNY ELTITKOLT EGÉSZSÉGÜGYI REFORMTERVE

HVG
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2026.03.12.

A kórházak és rendelőintézetek számának radikális csökkentése, a háziorvosi hálózat átszabása, nyitás a magánegészségügy felé – ilyen intézkedések is szerepelnek abban az egészségügyi reformtervezetben, amit a Belügyminisztérium megrendelésére a Boston Consulting Group készített még 2020-ban. A HVG megszerezte a stratégiai átalakításról szóló dokumentumot, amit az Orbán-kormány közpénzből kifizetett, majd elsüllyesztett, a jogvédők pedig éveken át hiába próbálták kiperelni. Független szakértőink szerint alkalmas lett volna szakmai-társadalmi vitára az eltitkolt javaslat, amit Hippokratész-projektnek neveztek.

Az egészségügy összeomlásának legbiztosabb jele, hogy a rendszer olyan, mint egy kiélezett evolúciós színtér: akinek több a pénze, befolyása, kapcsolata, annak nagyobb a túlélési esélye – így jellemezte a helyzetet egy orvos interjúalanyunk még 2019-ben. Nem volt egyedül a véleményével, ráadásul egy évvel később beütött a Covid-járvány, és úgy tűnt, az Orbán-kormány végre nekilát az egészségügy átfogó reformjának. Ugyanis Pintér Sándor tárcája megbízást adott a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadócégnek arra, hogy dolgozzák ki az egészségügy „stratégiai és komplex átalakítási terveit”. A Belügyminisztérium megbízási díjként 352 millió forintot fizetett a nemzetközi BCG-nek, amelynek referenciája is volt, hiszen hasonlóképpen részt vett a szlovák egészségügyi rendszer teljes átvilágításában és újratervezésében.

Történelmi lehetőség – és indok – a változtatásra?

Ebben az időszakban az azóta elhunyt Kásler Miklóshoz tartozott az egészségügy, de úgy tűnt, hogy a kormányfő inkább a „rendcsináló” Pintér Sándortól reméli az ágazat megújítását. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) akkori elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy a belügyminiszter „széles körben konzultál nemcsak az orvosi kamarával, de más szervezetekkel, meghatározó szereplőkkel, köztük az egészségügy véleményvezéreivel is”. Kincses szerint a „miniszter úr egyértelműen közölte”, hogy van az a krízishelyzet, amikor az egészségügy működése „nemzetbiztonsági kérdéssé válik”.

A Magyarországon kiugróan magas Covid-halálozási arány valóban drámai tanulság volt, a kormány mégsem veselkedett neki a régóta halogatott gigaprojektnek. Pedig a BCG 2020 augusztus végére leszállította a tervezetet, de hogy mi állt benne, azt a nyilvánosság eddig nem ismerhette meg. A belügyi tárca arra hivatkozott, hogy a javaslat egy „kormány számára készített, döntés-előkészítő adatokat tartalmazó irat”, ami tíz évig, vagyis 2030-ig nem nyilvános.

A K-Monitor éveken át harcolt azért, hogy a nyilvánosság megismerhesse a dokumentumot: első fokon ezt a Fővárosi Törvényszék elutasította, de 2024 januárjában úgy tűnt, hogy Pintéréknek mégis ki kell adniuk az anyagot, mert a Fővárosi Ítélőtábla felülírta az elsőfokú döntést. Arra jutottak ugyanis, hogy a Belügyminisztérium nem indokolta megfelelően, miért is titkos a BCG-megbízás végeredménye. Csakhogy a Kúria végül rábólintott a tervezet fiókba süllyesztésére, az Alkotmánybíróság pedig azzal hárította a kérdést, hogy a reformterv alkotmányjogi szempontból nem releváns...

ITT OLVASHATÓ