Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2026.06.10.
"Új korszak lesz - a FIDESZ nélkül?"
A műsor vendége Bozóki András.
2026. június 10., szerda
"ÚJ KORSZAK LESZ - A FIDESZ NÉLKÜL?" - BOZÓKI ANDRÁS (BÁNÓ ÉS BOLGÁR 2026.06.10.)
BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2026.06.10.
"Új korszak lesz - a FIDESZ nélkül?"
A műsor vendége Bozóki András.
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2026.06.10.
"Új korszak lesz - a FIDESZ nélkül?"
A műsor vendége Bozóki András.
HEVÉR GÁBOR KITÁLALT VIDNYÁNSZKYRÓL ÉS ESZENYIRŐL
BÓTA CAFÉ
Műsorvezető: BÓTA GÁBOR
2026.06.10.
Hevér Gábor volt a Klikk TV Bóta Café című műsorának vendége, és a beszélgetésben nemcsak pályafutásáról, hanem a magyar színházi élet elmúlt évtizedeiről, a kultúrpolitika hatásairól, a színészi létről és a színházi abúzusok kérdéséről is őszintén beszélt. A népszerű színész, a Heti Hetes sztárja felidézi a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és az Átriumban töltött éveit, valamint azt is, hogyan változott meg az élete az ötvenedik életévén túl. Elárulja, miért tartja fontosnak, hogy az ember megtanuljon nemet mondani, és hogyan próbálja megőrizni a belső egyensúlyát egy folyamatosan pörgő, sokszor embert próbáló szakmában.
A beszélgetés egyik legerősebb része a magyar színházi élet helyzetéről szól. Hevér Gábor nyíltan beszél arról, hogyan látta a kulturális döntéshozatalt az elmúlt években, mit gondol a támogatási rendszerekről, az Átrium megszűnéséről, valamint arról, hogy szerinte milyen károkat okozott a szakma megosztottsága.
Külön blokkban kerül szóba a Vígszínház körül kialakult abúzusvita is. A színész részletesen kifejti, szerinte mi a különbség a szakmai konfliktus, a rendezői szigor és a valódi bántalmazás között, miért fontos a belső erkölcsi mérce, és hogyan lehetne kezelni az ilyen ügyeket a jövőben.
Emellett betekintést kapunk Hevér Gábor magánemberi oldalába is: mesél a közösségi médiához való viszonyáról, a vidéki élet szeretetéről, a színészi megfigyelőkészségről, valamint televíziós munkáiról, köztük az Árulók és a Pandora kulisszatitkairól.
Műsorvezető: BÓTA GÁBOR
2026.06.10.
Hevér Gábor volt a Klikk TV Bóta Café című műsorának vendége, és a beszélgetésben nemcsak pályafutásáról, hanem a magyar színházi élet elmúlt évtizedeiről, a kultúrpolitika hatásairól, a színészi létről és a színházi abúzusok kérdéséről is őszintén beszélt. A népszerű színész, a Heti Hetes sztárja felidézi a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és az Átriumban töltött éveit, valamint azt is, hogyan változott meg az élete az ötvenedik életévén túl. Elárulja, miért tartja fontosnak, hogy az ember megtanuljon nemet mondani, és hogyan próbálja megőrizni a belső egyensúlyát egy folyamatosan pörgő, sokszor embert próbáló szakmában.
A beszélgetés egyik legerősebb része a magyar színházi élet helyzetéről szól. Hevér Gábor nyíltan beszél arról, hogyan látta a kulturális döntéshozatalt az elmúlt években, mit gondol a támogatási rendszerekről, az Átrium megszűnéséről, valamint arról, hogy szerinte milyen károkat okozott a szakma megosztottsága.
Külön blokkban kerül szóba a Vígszínház körül kialakult abúzusvita is. A színész részletesen kifejti, szerinte mi a különbség a szakmai konfliktus, a rendezői szigor és a valódi bántalmazás között, miért fontos a belső erkölcsi mérce, és hogyan lehetne kezelni az ilyen ügyeket a jövőben.
Emellett betekintést kapunk Hevér Gábor magánemberi oldalába is: mesél a közösségi médiához való viszonyáról, a vidéki élet szeretetéről, a színészi megfigyelőkészségről, valamint televíziós munkáiról, köztük az Árulók és a Pandora kulisszatitkairól.
HORVÁTH ANDRÁS: AZT JAVASLOM A PÉNZÜGYMINISZTERNEK
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.10.
Hirtelen mindenki ellenálló lett, a régi emberek ugyanis szeretnének felemelkedni a ranglétrán – mondja Horváth András volt NAV ellenőr, aki a 2010-es években zöld dossziéba gyűjtötte a bizonyítékokat arról, hogy az adóhatóság a jól lobbizó nagyvállalatoknál nem vizsgálta a láncolatos áfacsalásokat. Beszél a mostani óbudai korrupciós ügyről, melyben fideszes, szocialista és momentumos politikusok, polgármesterek lettek gyanúsítottak. Szerinte azért nevezik óbudai ügynek, mert a történet résztvevői ott voltak a leggátlástalanabbak. Állítja, a korrupciós rendszerek azért tudtak évtizedekig fennmaradni, mert mindegyik párt benne volt, a résztvevők kölcsönösen korrumpálták egymást. Horváth András azt javasolja a pénzügyminiszternek, hogy vizsgálja át az adótitok intézményét, mert szerinte tarthatatlan, hogy a NAV a legnagyobb adózókról semmilyen adatot nem adhat ki. Beszél arról is, hogy vajon Biró Ferenc, az Integritás Hatóság vezetője szerinte miért most szólalt meg az előző rendszer bűneiről, miközben korábban azzal indított, hogy Magyarországon nincs rendszerszintű korrupció.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.10.
Hirtelen mindenki ellenálló lett, a régi emberek ugyanis szeretnének felemelkedni a ranglétrán – mondja Horváth András volt NAV ellenőr, aki a 2010-es években zöld dossziéba gyűjtötte a bizonyítékokat arról, hogy az adóhatóság a jól lobbizó nagyvállalatoknál nem vizsgálta a láncolatos áfacsalásokat. Beszél a mostani óbudai korrupciós ügyről, melyben fideszes, szocialista és momentumos politikusok, polgármesterek lettek gyanúsítottak. Szerinte azért nevezik óbudai ügynek, mert a történet résztvevői ott voltak a leggátlástalanabbak. Állítja, a korrupciós rendszerek azért tudtak évtizedekig fennmaradni, mert mindegyik párt benne volt, a résztvevők kölcsönösen korrumpálták egymást. Horváth András azt javasolja a pénzügyminiszternek, hogy vizsgálja át az adótitok intézményét, mert szerinte tarthatatlan, hogy a NAV a legnagyobb adózókról semmilyen adatot nem adhat ki. Beszél arról is, hogy vajon Biró Ferenc, az Integritás Hatóság vezetője szerinte miért most szólalt meg az előző rendszer bűneiről, miközben korábban azzal indított, hogy Magyarországon nincs rendszerszintű korrupció.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.
ORBÁNÉK ÍGY VÉREZTETTÉK KI AZ EGÉSZSÉGÜGYET | ÁLMOS PÉTER
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.06.10.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke volt Szénási Sándor vendége. Az interjúban szó esett a magyar egészségügy helyzetéről, az orvos- és szakdolgozóhiányról, a hálapénz megszüntetésének hatásairól, valamint az állami és a magánegészségügy egyre szorosabb kapcsolatáról.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.06.10.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke volt Szénási Sándor vendége. Az interjúban szó esett a magyar egészségügy helyzetéről, az orvos- és szakdolgozóhiányról, a hálapénz megszüntetésének hatásairól, valamint az állami és a magánegészségügy egyre szorosabb kapcsolatáról.
A MOK elnöke szerint az egészségügyet hosszú évek óta alulfinanszírozzák, miközben egyre több orvos hagyja el az állami rendszert. Beszélt a kórházi osztálybezárásokról, a várólistákról, a vezetői lojalitás és a szakmaiság konfliktusáról, valamint arról is, hogy a hálapénz eltűnése után új problémák jelentek meg a rendszerben.
A beszélgetés kitért arra is, hogy milyen jövő várhat a magyar egészségügyre, mekkora többletforrásra lenne szükség a felzárkózáshoz, és hogyan lehetne megőrizni az európai típusú, szolidaritásalapú egészségügyi modellt Magyarországon.
A műsort Selmeci János szerkesztette.
MIT VÁRNAK TISZA-KORMÁNYTÓL A FELVIDÉKI MAGYAROK? - KÉRI LÁSZLÓ VENDÉGE HUNČÍK PÉTER // KÉRI KÉRDI
KÉRI KÉRDI
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2026.06.10.
Hogyan alakult a felvidéki magyarság sorsa és száma az 1989-es csehszlovákiai "bársonyos forradalomig", és mi történt azóta az önálló Szlovákiában a magyar kisebbséggel? Mit rontottak el az elmúlt 35 éveben a mindenkori budapesti kormányok a határon túli politizálásukkal? Többek között ezekről a kérdésekről beszélget a KÉRI KÉRDI legújabb adásában a Dunaszerdahelyen élő Hunčík Péter pszichiáterrel, közíróval, volt politikussal Kéri László politológus.
A műsorban szóba kerülnek természetesen a szlovák nacionalizmus hatásai, a felvidéki magyar politikai pártok korábbi kudarcai és a Benes-dekrétumok tagadásának idén bevezetett büntethetősége is.
A volt cseh elnök, Václav Havel egykori tanácsadója, Hunčík Péter emellett beszél arról is, hogy szerinte Magyar Péter miniszterelnöknek mit kellene az elődeihez képest másképp csinálnia a kisebbségek érdekében, és ennek kapcsán megemlíti azt a legújabb közvélemény-kutatást is, ami szerint a szlovákiai magyarok 40 százaléka örült a budapesti kormányváltásnak, és kb. ugyanennyien szomorúak Orbánék bukása miatt.
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2026.06.10.
Hogyan alakult a felvidéki magyarság sorsa és száma az 1989-es csehszlovákiai "bársonyos forradalomig", és mi történt azóta az önálló Szlovákiában a magyar kisebbséggel? Mit rontottak el az elmúlt 35 éveben a mindenkori budapesti kormányok a határon túli politizálásukkal? Többek között ezekről a kérdésekről beszélget a KÉRI KÉRDI legújabb adásában a Dunaszerdahelyen élő Hunčík Péter pszichiáterrel, közíróval, volt politikussal Kéri László politológus.
A műsorban szóba kerülnek természetesen a szlovák nacionalizmus hatásai, a felvidéki magyar politikai pártok korábbi kudarcai és a Benes-dekrétumok tagadásának idén bevezetett büntethetősége is.
A volt cseh elnök, Václav Havel egykori tanácsadója, Hunčík Péter emellett beszél arról is, hogy szerinte Magyar Péter miniszterelnöknek mit kellene az elődeihez képest másképp csinálnia a kisebbségek érdekében, és ennek kapcsán megemlíti azt a legújabb közvélemény-kutatást is, ami szerint a szlovákiai magyarok 40 százaléka örült a budapesti kormányváltásnak, és kb. ugyanennyien szomorúak Orbánék bukása miatt.
RAINER-MICSINYEI NÓRA: ORBÁN VIKTOR NEM MERÉSZKEDIK A PARLAMENTBE – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.06.10.
A Fidesz képtelen szembenézni a vereséggel. Deutsch Tamás például ugyanúgy ontja magából a sületlenségeit, szerinte a Tisza-kormány megköszönheti a Fidesznek a Bajnokok Ligája döntőjét, mert ha a kórházakra költöttek volna, akkor nem épül fel a stadion, és meccset sem rendezhettek volna. Orbán Viktor pedig még odáig sem merészkedik, hogy beüljön a Parlamentbe, nehogy olyan helyzetbe hozza magát, amikor számon lehet kérni – mondja a Kultúrtájban Rainer-Micsinyei Nóra, aki szerint a számonkérésre és igazságtételre nagy igénye van az embereknek, de ez nem csak a fideszesek elszámoltatására igaz.
A műsorban szóba került az is, hogy:
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.06.10.
A Fidesz képtelen szembenézni a vereséggel. Deutsch Tamás például ugyanúgy ontja magából a sületlenségeit, szerinte a Tisza-kormány megköszönheti a Fidesznek a Bajnokok Ligája döntőjét, mert ha a kórházakra költöttek volna, akkor nem épül fel a stadion, és meccset sem rendezhettek volna. Orbán Viktor pedig még odáig sem merészkedik, hogy beüljön a Parlamentbe, nehogy olyan helyzetbe hozza magát, amikor számon lehet kérni – mondja a Kultúrtájban Rainer-Micsinyei Nóra, aki szerint a számonkérésre és igazságtételre nagy igénye van az embereknek, de ez nem csak a fideszesek elszámoltatására igaz.
A műsorban szóba került az is, hogy:
- Miért dermesztő, amit Deák Dániel állít magáról?
- Mit tehetünk, hogy Orbán Viktor esete ne ismétlődjön meg?
- Miért kiváló alapanyag Deutsch Tamás egy humorista számára?
- Milyen következményekre számíthat Vidnyánszky Attila?
- Hogyan lehetne megelőzni a színházi bántalmazásokat?
- Mitől működött hatékonyan a nemzeti megfélemlítés rendszere?
- Mikor szembesült vele, hogy feketelistára tették?
- Mit vár Nagy Ervin államtitkári munkájától?
- Miért fontos, hogy Magyar Péteren is tudjunk nevetni?
DÉVÉNYI, DULL ÉS EGRI MÉRLEGE A TISZA-KORMÁNY ELSŐ HÓNAPJÁRÓL | TOTEM SHOW
TOTEM SHOW
Műsorvezető: SILVERANA NOÉMI
2026.06.10.
Dévényi István, Dull Szabolcs és Egri Viktor mérlege a Tisza-kormány első hónapjáról.
Vita a kormányzati prioritásokról, az ellenzék helyzetéről, az európai kapcsolatok alakulásáról, és arról is, milyen kihívások várhatnak az új kabinetre a következő hónapokban.
Tények, összefüggések, érvek és várható forgatókönyvek – szakmai szemmel, közérthetően.
A műsorvezető Silverana Noémi.
Műsorvezető: SILVERANA NOÉMI
2026.06.10.
Dévényi István, Dull Szabolcs és Egri Viktor mérlege a Tisza-kormány első hónapjáról.
Vita a kormányzati prioritásokról, az ellenzék helyzetéről, az európai kapcsolatok alakulásáról, és arról is, milyen kihívások várhatnak az új kabinetre a következő hónapokban.
Tények, összefüggések, érvek és várható forgatókönyvek – szakmai szemmel, közérthetően.
A műsorvezető Silverana Noémi.
KEMÉNY VÁD JESZENSZKYTŐL: ORBÁN TUDATOSAN TARTOTTA FENN A KONFLIKTUST UKRAJNÁVAL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.09.
A magyar–ukrán kapcsolatok, Trianon öröksége, a kárpátaljai magyarok helyzete és Magyarország nemzetközi megítélése került terítékre a KlikkTV stúdiójában. A műsor vendége Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, aki éles kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormány elmúlt évtizedének külpolitikájával kapcsolatban.
A beszélgetésben szó esett arról, miért romlott meg Budapest és Kijev viszonya, valóban megoldhatatlanok voltak-e a kárpátaljai magyar kisebbség jogait érintő viták, és hogyan lehetett volna másképp kezelni ezeket a konfliktusokat. Jeszenszky szerint több olyan kérdés is volt, amelyet tárgyalásokkal rendezni lehetett volna, és úgy véli, a magyar kormány nem a megoldásban, hanem a konfliktus fenntartásában volt érdekelt.
A volt külügyminiszter Trianon történelmi hátteréről is beszélt, valamint arról, hogy szerinte milyen tanulságokat kellene levonni a magyar nemzetiségi politika múltjából. Kifejtette véleményét az ukrajnai háborúról, Oroszország szerepéről, valamint arról is, hogyan változtatta meg a konfliktus az ukrán nemzeti identitást.
A műsorban szóba került Donald Trump, az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata, az orosz energiafüggőség kérdése, valamint az is, milyen irányba kellene haladnia a magyar külpolitikának Európában. Jeszenszky Géza szerint Magyarország nemzetközi tekintélyének helyreállítása kulcsfontosságú feladat, amely meghatározhatja az ország jövőbeni mozgásterét.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.09.
A magyar–ukrán kapcsolatok, Trianon öröksége, a kárpátaljai magyarok helyzete és Magyarország nemzetközi megítélése került terítékre a KlikkTV stúdiójában. A műsor vendége Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, aki éles kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormány elmúlt évtizedének külpolitikájával kapcsolatban.
A beszélgetésben szó esett arról, miért romlott meg Budapest és Kijev viszonya, valóban megoldhatatlanok voltak-e a kárpátaljai magyar kisebbség jogait érintő viták, és hogyan lehetett volna másképp kezelni ezeket a konfliktusokat. Jeszenszky szerint több olyan kérdés is volt, amelyet tárgyalásokkal rendezni lehetett volna, és úgy véli, a magyar kormány nem a megoldásban, hanem a konfliktus fenntartásában volt érdekelt.
A volt külügyminiszter Trianon történelmi hátteréről is beszélt, valamint arról, hogy szerinte milyen tanulságokat kellene levonni a magyar nemzetiségi politika múltjából. Kifejtette véleményét az ukrajnai háborúról, Oroszország szerepéről, valamint arról is, hogyan változtatta meg a konfliktus az ukrán nemzeti identitást.
A műsorban szóba került Donald Trump, az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata, az orosz energiafüggőség kérdése, valamint az is, milyen irányba kellene haladnia a magyar külpolitikának Európában. Jeszenszky Géza szerint Magyarország nemzetközi tekintélyének helyreállítása kulcsfontosságú feladat, amely meghatározhatja az ország jövőbeni mozgásterét.
VAGYONVISSZASZERZÉS: ÍGY LEHET JOGSZERŰEN ELVENNI MÉSZÁROSÉKTÓL AZ MBH BANKOT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.06.10.
A Tisza által beígért igazságtétel egyik kulcskérdése, hogy vissza lehet-e jogszerűen venni a NER központi bankját, a jórészt állami tőkéből épített MBH-t – és ezzel Mészáros Lőrinc „fél vagyonát”, birodalmának legmeghatározóbb elemét. A Válasz Online tucatnyi pénzintézeti, tőkepiaci szakemberrel és jogásszal beszélte át a forgatókönyveket. Arra jutottunk, hogy: igen. Első lépésben az MBH irányítását ragadhatná magához az állam, majd egyetlen aktussal a tőzsdei óriásvállalat legnagyobb részvényesévé válhatna. Mindehhez a pénzügyi felügyeleti funkciók jegybank alóli rapid kiszervezésére, vagy a kormányzat és Varga Mihályék aktív „politikai” együttműködésére lenne szükség. Utóbbi sem elképzelhetetlen, sőt…
Az idei választások után lapunk azonnal előállt egy javaslatcsomaggal, amely a leggyorsabban megléphető vagyonvisszaszerzési akciókra összpontosított – elszámoltatási kézikönyvünk, a NER-akták alapján. Az áprilisi cikk első pontjában a 2-3 ezer milliárdnyi közforintot „bitorló” kekva-felépítmények (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) kvázi újraállamosítását vetettük fel. Az új kabinet erről azóta döntött, Alaptörvény-módosítást is kezdeményezett, melynek nyomán például már azt tárgyalja a Telex, hogy foghat-e meghatározó pozíciókat az állam a kekvás, közpénzes és magántőkealapos ügyeskedésekkel felpumpált távközlési, informatikai és védelmi konglomerátumban, a Jászai Gellért-féle tőzsdei 4iG-ben.
Igazságtételi javaslatunk második pontja a magántőkealapos állami pénzek visszafoglalása volt. Az Orbán-kormány ugyanis 2026 márciusáig legalább 2645 milliárdos befektetést terelt átláthatatlan, NER-irányítású magánalapokba. Ettől azonban az állami tőke még állami tőke maradt; csak a kezelésében, szaporításában rejlő előnyök „élvezetét” adták oda jórészt a Tiborcz–Mészáros–Jászai-körnek. A minap igazoltuk: nem kell meghajlítani a jogrendszert, hogy az új kormányzat magához tudja venni a közpénzzel elhalmozott főbb magántőke-érdekeltségek menedzselését. Hiszen az alapok kezelői annak idején írásban elfogadták, hogy jogszabályváltozással le lehet cserélni őket – akár egy állami társaságra is. Mindezek után a kormány is lépett: határozat született a magántőkealapok működésének soron kívüli felülvizsgálatáról, a tényleges tulajdonosi viszonyok átláthatóságának megteremtéséről.
Április írásunk harmadik pontjában az MBH Bank „lábhoz” rendelését javasoltuk – annak ellenére is, hogy tudtuk: ez lehet a vagyonvisszaszerzési folyamat legnagyobb intellektuális kihívást jelentő, s talán a legnagyobb társadalmi hatást kiváltó állomása. Nem azért érdekes a sztori, mert bármi is veszélyeztetné a hazai bankrendszer és benne az MBH stabilitását. A 2008-as gazdasági világválság óta olyan szigorú a likviditási és tőkeszabályozás, illetve -ellenőrzés az uniós pénzintézetek esetében, hogy
A Mészáros-bankként elhíresült vállalatot ráadásul az állam tartós vagy átmeneti szerepvállalása inkább erősítené, mint gyengítené, hiszen jelenleg egy oligarchikus politikai kör ellenőrzi – úgy viszont függetleníthető lenne tőlük.
Az MBH speciális „jószág”, mert…
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.06.10.
Az idei választások után lapunk azonnal előállt egy javaslatcsomaggal, amely a leggyorsabban megléphető vagyonvisszaszerzési akciókra összpontosított – elszámoltatási kézikönyvünk, a NER-akták alapján. Az áprilisi cikk első pontjában a 2-3 ezer milliárdnyi közforintot „bitorló” kekva-felépítmények (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) kvázi újraállamosítását vetettük fel. Az új kabinet erről azóta döntött, Alaptörvény-módosítást is kezdeményezett, melynek nyomán például már azt tárgyalja a Telex, hogy foghat-e meghatározó pozíciókat az állam a kekvás, közpénzes és magántőkealapos ügyeskedésekkel felpumpált távközlési, informatikai és védelmi konglomerátumban, a Jászai Gellért-féle tőzsdei 4iG-ben.
Igazságtételi javaslatunk második pontja a magántőkealapos állami pénzek visszafoglalása volt. Az Orbán-kormány ugyanis 2026 márciusáig legalább 2645 milliárdos befektetést terelt átláthatatlan, NER-irányítású magánalapokba. Ettől azonban az állami tőke még állami tőke maradt; csak a kezelésében, szaporításában rejlő előnyök „élvezetét” adták oda jórészt a Tiborcz–Mészáros–Jászai-körnek. A minap igazoltuk: nem kell meghajlítani a jogrendszert, hogy az új kormányzat magához tudja venni a közpénzzel elhalmozott főbb magántőke-érdekeltségek menedzselését. Hiszen az alapok kezelői annak idején írásban elfogadták, hogy jogszabályváltozással le lehet cserélni őket – akár egy állami társaságra is. Mindezek után a kormány is lépett: határozat született a magántőkealapok működésének soron kívüli felülvizsgálatáról, a tényleges tulajdonosi viszonyok átláthatóságának megteremtéséről.
Április írásunk harmadik pontjában az MBH Bank „lábhoz” rendelését javasoltuk – annak ellenére is, hogy tudtuk: ez lehet a vagyonvisszaszerzési folyamat legnagyobb intellektuális kihívást jelentő, s talán a legnagyobb társadalmi hatást kiváltó állomása. Nem azért érdekes a sztori, mert bármi is veszélyeztetné a hazai bankrendszer és benne az MBH stabilitását. A 2008-as gazdasági világválság óta olyan szigorú a likviditási és tőkeszabályozás, illetve -ellenőrzés az uniós pénzintézetek esetében, hogy
bedőlni legfeljebb csak zugintézmények tudnak.
A Mészáros-bankként elhíresült vállalatot ráadásul az állam tartós vagy átmeneti szerepvállalása inkább erősítené, mint gyengítené, hiszen jelenleg egy oligarchikus politikai kör ellenőrzi – úgy viszont függetleníthető lenne tőlük.
Az MBH speciális „jószág”, mert…
- Az ország második legnagyobb pénzintézete – 20 százalék körüli piaci részesedéssel.
- Tőzsdei vállalatról van szó, nem lehet jogalap nélkül – s pláne jogszerűtlenül – „annektálni”.
-Ez (volt) a NER központi bankja, amely a felcsúti lobbi, a TV2, az Index és a Blikk kiadója, illetve a Nagy Márton-környéki leágazások mellett például Orbán Viktor francia és spanyol politikai partnereit is finanszírozta.
- Ez a legnagyobb hazai fiókhálózattal rendelkező pénzintézet, melyet az MKB-ból, a Budapest Bankból és a Takarék-körből gyúrtak össze.
- Mindhárom korábbi tagvállalatában többségi tényező volt a magyar állam: az Orbán-kormányzat 2014–2015-ben vette magához a Budapest Bankot és az MKB-t, illetve a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetén (SZHISZ) keresztül ugyancsak a fideszes hatalom biztosította a Takarék-csoport tőkéjének kétharmadát.
- Számításaink szerint az állam a mai 15 százalék helyett körülbelül 87,1 százalékos tulajdonnal rendelkezne a bankban, ha az üzletrészeket nem privatizálták volna áron alul meghatározott üzleti köröknek.
- Úgy alakult tehát, hogy jelenleg nem az állam az MBH Bank legmeghatározóbb tulajdonosa, hanem az integrációra legfeljebb aprópénzeket áldozó Mészáros Lőrinc-kör.
- Mint látni fogjuk, ez a kompánia úgy kapta meg az MBH majd’ 400 milliárd forint értékű, 30-32 százalékos részvénycsomagját, hogy az ezért fizetendő ellenértéket elég lenne csak 2042-ben kifizetnie. Így összegét tekintve a Mészárosék-féle MBH-bekebelezés nagyobb „bankrablás”, mint a Matolcsy család által elkövetett, több százmilliárdnyi kárral járó MNB-akciósorozat.
- 2025 végére a bank saját tőkéje 1261 milliárd forintra rúgott; s bár papíron csak a részvények szűk 50 százaléka tartozik a felcsúti milliárdoshoz, a bank idei közgyűlésén már közel 70 százalékkal – 850-900 milliárdos befolyással – jelent meg a hozzá lojális csapat.
- A friss Forbes-lista szerint Mészáros 5,2 milliárd dolláron ül, amely mai áron 1600 milliárd forintot jelent; az Orbán-hű oligarcha vagyonának tetemes része tehát MBH-részvényekben testesül meg, így a bank állami kontroll alá vonásával a felcsúti „szívcsakra” is megrendíthető (és alighanem ez lehetne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal legnagyobb fogása).
S hogy miként lehetne visszavenni az MBH Bankot Mészáros Lőrincéktől?
...
2600 MILLIÁRD FORINTNYI KÖZPÉNZNEK MENNE UTÁNA A TISZA – TÉNYLEG VÉGE MÉSZÁROS ÉS TIBORCZ REJTŐZKÖDÉSÉNEK?
HVG360
Szerző: GYENIS ÁGNES
2026.06.10.
A sajtó, a civil szervezetek és a kutatók számára is megismerhetővé tenné a több ezer milliárdnyi közpénzt felszívó tőkealapok rejtőzködő befektetőit a kormány friss törvényjavaslata. Nemcsak az uniós források, hanem az itthon elsíbolt közpénzek visszaszerzése is cél.
– összegezhetők az első reakciók arra a jogszabályjavaslatra, amelyet az uniós pénzek megszerzése érdekében a kedd esti salátatörvényben nyújtott be a kormány.A magántőkealapok működése neuralgikus ponttá vált az előző kormány idején, hiszen ezt a struktúrát találták a legalkalmasabbnak arra, hogy közpénzeket játsszanak át magánkezekbe látszólag legális, lepapírozott módon. Eddig csak aprólékos tényfeltáró munkával és nem kevés szerencsével lehetett kideríteni, hogy ezekbe az alapokba legalább 2600 milliárd forintnyi közpénz áramlott.
A legtöbb, együttesen több mint félezer milliárd Tiborcz István és Mészáros Lőrinc fennhatósága alá került – szedte össze a Transparency International Magyarország (TIM)...
Szerző: GYENIS ÁGNES
2026.06.10.
Maradtak még hiányosságok, de a Tisza alapvetően meglépte a magántőkealapok frontján azt, amit a szakértők vártak tőle
– összegezhetők az első reakciók arra a jogszabályjavaslatra, amelyet az uniós pénzek megszerzése érdekében a kedd esti salátatörvényben nyújtott be a kormány.A magántőkealapok működése neuralgikus ponttá vált az előző kormány idején, hiszen ezt a struktúrát találták a legalkalmasabbnak arra, hogy közpénzeket játsszanak át magánkezekbe látszólag legális, lepapírozott módon. Eddig csak aprólékos tényfeltáró munkával és nem kevés szerencsével lehetett kideríteni, hogy ezekbe az alapokba legalább 2600 milliárd forintnyi közpénz áramlott.
A legtöbb, együttesen több mint félezer milliárd Tiborcz István és Mészáros Lőrinc fennhatósága alá került – szedte össze a Transparency International Magyarország (TIM)...
KORÁBBI PÉNZÜGYMINISZTER: ORBÁNÉKNAK EGYETLEN EURÓRA SEM LETT VOLNA ESÉLYÜK
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.10.
Valóban megérkezett Magyarországra az Európai Unió által visszatartott pénz? Mit jelent a Brüsszel és a magyar kormány között létrejött megállapodás, és mikor láthatják ennek eredményeit a magyar emberek? Ezekről a kérdésekről beszélget a KlikkTV műsorában Veres János volt pénzügyminiszterrel Németh Péter.
A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a Brüsszelben létrejött politikai megállapodás nem azt jelenti, hogy azonnal megérkezik a pénz Magyarországra, hanem azt, hogy megnyílt az út a források lehívása előtt. Veres János szerint korábban gyakorlatilag semmilyen esély nem volt arra, hogy az ország hozzáférjen ezekhez a támogatásokhoz, most azonban reális lehetőség nyílt több mint 16 milliárd eurónyi uniós forrás megszerzésére.
A volt pénzügyminiszter részletesen beszél azokról a feltételekről is, amelyeket teljesítenie kell a magyar kormánynak. Kiemelt téma a közérdekű vagyonkezelő alapítványok – az úgynevezett KEKVA-k – ügye, amelyek miatt évek óta vita zajlik Magyarország és az Európai Bizottság között. Veres szerint ezek átalakítása vagy megszüntetése nemcsak az uniós pénzekhez vezető út része, hanem a korábban kiszervezett állami vagyon visszaszerzésének első lépése is lehet.
Szó esik arról is, hogy milyen nehéz gazdasági helyzetben van jelenleg az ország, és miért nem lehet egyszerre minden választási ígéretet teljesíteni. A volt pénzügyminiszter szerint hamarosan eljöhet az a pillanat, amikor a kormánynak ki kell mondania: nem jut pénz mindenre. Ez politikailag rendkívül nehéz feladat, de szerinte elkerülhetetlen.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.10.
Valóban megérkezett Magyarországra az Európai Unió által visszatartott pénz? Mit jelent a Brüsszel és a magyar kormány között létrejött megállapodás, és mikor láthatják ennek eredményeit a magyar emberek? Ezekről a kérdésekről beszélget a KlikkTV műsorában Veres János volt pénzügyminiszterrel Németh Péter.
A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a Brüsszelben létrejött politikai megállapodás nem azt jelenti, hogy azonnal megérkezik a pénz Magyarországra, hanem azt, hogy megnyílt az út a források lehívása előtt. Veres János szerint korábban gyakorlatilag semmilyen esély nem volt arra, hogy az ország hozzáférjen ezekhez a támogatásokhoz, most azonban reális lehetőség nyílt több mint 16 milliárd eurónyi uniós forrás megszerzésére.
A volt pénzügyminiszter részletesen beszél azokról a feltételekről is, amelyeket teljesítenie kell a magyar kormánynak. Kiemelt téma a közérdekű vagyonkezelő alapítványok – az úgynevezett KEKVA-k – ügye, amelyek miatt évek óta vita zajlik Magyarország és az Európai Bizottság között. Veres szerint ezek átalakítása vagy megszüntetése nemcsak az uniós pénzekhez vezető út része, hanem a korábban kiszervezett állami vagyon visszaszerzésének első lépése is lehet.
Szó esik arról is, hogy milyen nehéz gazdasági helyzetben van jelenleg az ország, és miért nem lehet egyszerre minden választási ígéretet teljesíteni. A volt pénzügyminiszter szerint hamarosan eljöhet az a pillanat, amikor a kormánynak ki kell mondania: nem jut pénz mindenre. Ez politikailag rendkívül nehéz feladat, de szerinte elkerülhetetlen.
MAGYAR PÉTERÉK INASBA VÁGTÁK FÜLES FARKÁT!
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2026.06.10.
Végre érdemi felszólalások is elhangzottak a Parlamentben. Bár nyilván nem a Fidesz vagy a KDNP részéről.
Ebben a videóban összeszedtem, hogyan osztották ki sorban a TISZA képviselői a butábbnál butább fideszes felszólalásokat.
Szó lesz Németh Balázsról és FÜLES-ről.
Szó lesz Novák Elődről is, és arról, hogyan sikerült ismét látványosan felsülnie.
De arról is, hogy a fideszes képviselők egy része még mindig nem érti: az embereket nem azok a kulturális harcok és szimbolikus ügyek érdeklik, amelyeket újra és újra a Parlament elé hoznak. Miközben az ország valódi problémái egyre súlyosabbak, ők továbbra is olyan témákkal foglalkoznak, amelyek a legtöbb ember mindennapjaira semmilyen hatással nincsenek.
Összeszedtem a vita 6 legérdekesebb felszólalását, a legjobb és a legkínosabb pillanatokkal együtt.
Nézd meg a videót, és írd meg kommentben:
👉 Szerinted melyik volt a legrosszabb a hat közül?
Visszatérhet a baloldal 2030-ra? Ha nem, mi a feladata? Erről is fogunk beszélgetni Scheiring Gáborral és Szombati Kristóffal június 25-én a Teufel Kertben. Gyertek el, beszéljük át! https://fb.me/e/9P12sMLda
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2026.06.10.
Végre érdemi felszólalások is elhangzottak a Parlamentben. Bár nyilván nem a Fidesz vagy a KDNP részéről.
Ebben a videóban összeszedtem, hogyan osztották ki sorban a TISZA képviselői a butábbnál butább fideszes felszólalásokat.
Szó lesz Németh Balázsról és FÜLES-ről.
Szó lesz Novák Elődről is, és arról, hogyan sikerült ismét látványosan felsülnie.
De arról is, hogy a fideszes képviselők egy része még mindig nem érti: az embereket nem azok a kulturális harcok és szimbolikus ügyek érdeklik, amelyeket újra és újra a Parlament elé hoznak. Miközben az ország valódi problémái egyre súlyosabbak, ők továbbra is olyan témákkal foglalkoznak, amelyek a legtöbb ember mindennapjaira semmilyen hatással nincsenek.
Összeszedtem a vita 6 legérdekesebb felszólalását, a legjobb és a legkínosabb pillanatokkal együtt.
Nézd meg a videót, és írd meg kommentben:
👉 Szerinted melyik volt a legrosszabb a hat közül?
Visszatérhet a baloldal 2030-ra? Ha nem, mi a feladata? Erről is fogunk beszélgetni Scheiring Gáborral és Szombati Kristóffal június 25-én a Teufel Kertben. Gyertek el, beszéljük át! https://fb.me/e/9P12sMLda
MÉDIAVISZONYOKRÓL A VÁLASZTÁSOK UTÁN | STUMPF ANDRÁS ÉS OSZKÓ PÉTER
OXO COFFEEBREAK
Műsorvezető: OSZKÓ PÉTER
2026.06.10.
Milyen irányba változhatnak a médiaviszonyok a választások után? Hogyan alakíthatja át a politikai környezet a sajtó működését, a nyilvánosságot és a médiapiacot?
Az OXO CoffeeBreak legújabb epizódjában Oszkó Péter és Stumpf András beszélgetnek a választások utáni médiaviszonyokról, a független sajtó helyzetéről, a média és politika kapcsolatáról, valamint a magyar nyilvánosság előtt álló kihívásokról.
Műsorvezető: OSZKÓ PÉTER
2026.06.10.
Milyen irányba változhatnak a médiaviszonyok a választások után? Hogyan alakíthatja át a politikai környezet a sajtó működését, a nyilvánosságot és a médiapiacot?
Az OXO CoffeeBreak legújabb epizódjában Oszkó Péter és Stumpf András beszélgetnek a választások utáni médiaviszonyokról, a független sajtó helyzetéről, a média és politika kapcsolatáról, valamint a magyar nyilvánosság előtt álló kihívásokról.
VIRÁG ANDREA: "A HÉTVÉGÉN ELDŐLHET ORBÁN VIKTOR SORSA" | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.06.10.
Nem igaz, hogy a fiatalokon múlt a kormányváltás? Már a 60 év felettiek között is jelentős a Tisza előnye? Meddig nőhet és csökkenhet a két nagy tábor között a különbség? A közmédia egyre kiegyensúlyozottabbá válik? A hétvégén dől el Orbán sorsa? A Fidesz maradék szavazóira pályázik a Mi Hazánk? Mekkora a valós igény az elszámoltatásra? Tényleg létezett a 70:30-s korrupciós leosztás? Egyre nagyobb bajban az önkormányzatok? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt?
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.06.10.
Nem igaz, hogy a fiatalokon múlt a kormányváltás? Már a 60 év felettiek között is jelentős a Tisza előnye? Meddig nőhet és csökkenhet a két nagy tábor között a különbség? A közmédia egyre kiegyensúlyozottabbá válik? A hétvégén dől el Orbán sorsa? A Fidesz maradék szavazóira pályázik a Mi Hazánk? Mekkora a valós igény az elszámoltatásra? Tényleg létezett a 70:30-s korrupciós leosztás? Egyre nagyobb bajban az önkormányzatok? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt?
VALL-E ROGÁN ANTAL ORBÁN VIKTORRA? – CÉLEGYENES
CÉLEGYENES / MAGYAR HANG
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.06.08.
Megfélemlítésről és ezermilliárdokról beszélt az Integritás Hatóság elnöke egy friss interjúban – erre a témára szavaztak olvasóink közül a legtöbben, így ezzel kezdtük a műsort. Aztán Orbán Viktorral folytattuk, a Telex információi szerint ugyanis a volt miniszterelnök adta az utasítást, hogy csapjanak le a hatóságok „az ukrán aranykonvojra”. Meglepődtek vendégeink? Ez is kiderül, ahogyan az is, hogy mit gondolnak a Sulyok Tamás melletti szimpátiatüntetésről, ahol már „halállistáról” is szó volt. Akik pedig mindezeket megvitatták: Lampé Ágnes, Egri Viktor és vendégünk: Stefano Bottoni.
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.06.08.
Megfélemlítésről és ezermilliárdokról beszélt az Integritás Hatóság elnöke egy friss interjúban – erre a témára szavaztak olvasóink közül a legtöbben, így ezzel kezdtük a műsort. Aztán Orbán Viktorral folytattuk, a Telex információi szerint ugyanis a volt miniszterelnök adta az utasítást, hogy csapjanak le a hatóságok „az ukrán aranykonvojra”. Meglepődtek vendégeink? Ez is kiderül, ahogyan az is, hogy mit gondolnak a Sulyok Tamás melletti szimpátiatüntetésről, ahol már „halállistáról” is szó volt. Akik pedig mindezeket megvitatták: Lampé Ágnes, Egri Viktor és vendégünk: Stefano Bottoni.
FELFÜGGESZTETT DEVIZAHITELES PEREK ÉS VÉGREHAJTÁSOK – MARCZINGÓS LÁSZLÓT KÉRDEZZÜK
TÉMA / VTV SZEGED
Szerző: SZEGED TV STÚDIÓ
2026.06.08.
Döntött a parlament: felfüggesztik a devizahiteles pereket és a végrehajtásokat. A tiszás javaslatot száz százalékban támogatták a képviselők: a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is megszavazta. A kérdés így csak az, miért nem tették meg ezt eddig? Marczingós László ügyvéddel erről és a döntés gyakorlati következményeiről is beszélgetünk.
Szerző: SZEGED TV STÚDIÓ
2026.06.08.
Döntött a parlament: felfüggesztik a devizahiteles pereket és a végrehajtásokat. A tiszás javaslatot száz százalékban támogatták a képviselők: a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is megszavazta. A kérdés így csak az, miért nem tették meg ezt eddig? Marczingós László ügyvéddel erről és a döntés gyakorlati következményeiről is beszélgetünk.
VITÉZY BEMUTATTA A SZERZŐDÉSEKET 94 MILLIÁRD MENT KI A MOHÁCSI HÍDRA A VÁLASZTÁS ELŐTT
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.10.
Vitézy Dávid új videóban mutatta be a mohácsi híd beruházásához kapcsolódó szerződésrészleteket. A politikus állítása szerint a választások előtt két héttel Lázár János 20 százalékról 98 százalékra emelte a híd építőjének kifizethető előleg arányát.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.10.
Vitézy Dávid új videóban mutatta be a mohácsi híd beruházásához kapcsolódó szerződésrészleteket. A politikus állítása szerint a választások előtt két héttel Lázár János 20 százalékról 98 százalékra emelte a híd építőjének kifizethető előleg arányát.
A poszt szerint ezt követően, április 10-én, két nappal a választások előtt 94 milliárd forintot utaltak ki a beruházásra. Vitézy szerint mindez azt bizonyítja, hogy a mohácsi híd ügye nem az adófizetők, hanem a gazdasági hátország érdekeiről szólt.
A videó középpontjában a dokumentumok, a szerződések, az előleg aránya és a közpénzek felhasználása áll. A kérdés egyszerű: miért kellett szinte a teljes összeget előre kifizetni, és kinek az érdekeit szolgálta valójában ez a beruházás?
TÚLÁRAZÁS, ÉRTELMETLENSÉG, POLITIKAI VETÍTÉS: A NER EMLÉKMŰVE LESZ A MOHÁCSI HÍD
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.06.10.
Erős videóval jelentkezett kedden Vitézy Dávid. A közlekedési és beruházási miniszter azt mutatta be tegnap, hogyan lett a mohácsi híd eleve vitatható – de visszafogott kiépítés mellett térségfejlesztési szempontokkal talán indokolható – projektjéből egy közpénznyelő fekete lyuk. Amelybe ráadásul a választás előtt a kormány belehajította a nettó 355 milliárd forintra nőtt költség túlnyomó részét a példátlan módon 98 százalékra emelt előlegek formájában.
Korábban már többször írtunk a projekt körüli anomáliákról, most az utóbbi hónapok történéseire koncentrálunk, és arra, hogyan próbálta a Lázár János által irányított Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) félrevezetni a közvéleményt az ügyben.
A Vitézy Dávid által is említett egyik közelmúltbeli fejlemény, hogy a Fidesz-kormány választás előtti egyik utolsó, április 9-én megjelent döntése 60 milliárd forinttal megemelte a mohácsi híd addig 295 milliárd forintos* kivitelezési költségeit. (Mostani cikkünkben minden esetben nettó összegek szerepelnek.) Pedig már a 295 milliárd forinttal is irreálisan drágának számított a projekt.
A NER egyik legnagyobb haszonélvezője, Szíjj László Duna-csoportja által épített hídhoz az M6-os autópályától 8,55 kilométeren kétszer kétsávos főutat terveztek, illetve magát a hidat is átterveztette az eredeti kétszer egysávosról kétsávosra a kormány. A 2024 júniusában aláírt kivitelezési szerződés szerint az alföldi oldalon 19,5 kilométer hosszan új főút épült volna, kétszer egysávos kiépítéssel. Az előbb említett döntésével ezt a szakaszt is kétszer kétsávosra bővítette a kormány...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.06.10.
Korábban már többször írtunk a projekt körüli anomáliákról, most az utóbbi hónapok történéseire koncentrálunk, és arra, hogyan próbálta a Lázár János által irányított Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) félrevezetni a közvéleményt az ügyben.
A Vitézy Dávid által is említett egyik közelmúltbeli fejlemény, hogy a Fidesz-kormány választás előtti egyik utolsó, április 9-én megjelent döntése 60 milliárd forinttal megemelte a mohácsi híd addig 295 milliárd forintos* kivitelezési költségeit. (Mostani cikkünkben minden esetben nettó összegek szerepelnek.) Pedig már a 295 milliárd forinttal is irreálisan drágának számított a projekt.
A NER egyik legnagyobb haszonélvezője, Szíjj László Duna-csoportja által épített hídhoz az M6-os autópályától 8,55 kilométeren kétszer kétsávos főutat terveztek, illetve magát a hidat is átterveztette az eredeti kétszer egysávosról kétsávosra a kormány. A 2024 júniusában aláírt kivitelezési szerződés szerint az alföldi oldalon 19,5 kilométer hosszan új főút épült volna, kétszer egysávos kiépítéssel. Az előbb említett döntésével ezt a szakaszt is kétszer kétsávosra bővítette a kormány...
EGY ORSZÁG AKKOR SZUVERÉN, HA POLGÁRAI SZABADON BESZÉLHETNEK, SZERVEZŐDHETNEK, VITATKOZHATNAK, ELLENŐRIZHETIK A HATALMAT, ÉS NEM KELL ATTÓL TARTANIUK, HOGY EGY HAZAFIAS NEVŰ HIVATAL MAJD LISTÁZZA, ÉRTÉKELI, MINŐSÍTI VAGY MEGBÉLYEGZI ŐKET
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.06.10.
Juhász Hajnalka KDNP-s képviselő a Brüsszellel kötött titkos paktumra célozva annak adott hangot, hogy máris megvan ennek az első eredménye: amikor egy ország elindul azon az úton, hogy feladja a szuverenitását, akkor elsőként – így a képviselő asszony – a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével kezdődik meg az önfeladás, természetesen a brüsszeli Bizottság elvárásainak megfelelően.
Ezért Juhász Hajnalka mondata nem egyszerűen tévedés, sokkal inkább szellemi önleleplezés. A képviselő asszony olyan kereszténydemokráciát képvisel, amely láthatólag sem a kereszténység történetéből, sem a demokrácia működéséből, sem a szuverenitás fogalmából nem sokat ért. De mindhármat szívesen használja dekorációnak. A kereszténységet erkölcsi háttérfüggönynek, a demokráciát parlamenti ülőhelynek, a szuverenitást pedig hivatali névtáblának.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.06.10.
Ez szép gondolat. Olyan szép, hogy kár is volna pusztán politikai közleményként kezelni. Inkább ritka eszmetörténeti dokumentumnak kell tekintenünk: annak a pillanatnak, amikor a politikai képzelet már nem tud különbséget tenni egy ország függetlensége és egy kormányzati hivatalnév között. Juhász Hajnalka állítása szerint Magyarország szuverenitása ezek szerint nem alkotmányos rendben, demokratikus felhatalmazásban, jogállami intézményekben, szabad nyilvánosságban és európai mozgástérben áll, hanem egy sóhivatal fejlécében lakik. Ott üldögél szegény szuverenitás, iratszekrény és iktatóbélyegző között, s ha valaki megszünteti a hivatalt, vele együtt elpárolog a haza függetlensége is.
A KDNP-s képviselőnő kedvéért most elsősorban a kereszténység történetéből hozok néhány példát arra, mekkora történeti és szellemi képtelenséget sikerült megfogalmaznia. Különösebb remény persze nincs arra, hogy jelenlegi ismeretei alapján mindezt megérti. Ám tanáremberként az ember mégis reménykedik. Hátha egyszer csak olvasgatni kezd. Hátha kézbe vesz valamit abból a hagyományból, amelyhez ő és parlamentben üldögélő eszmetársai oly nagy szavakkal, oly ünnepélyes arccal, ám oly feltűnően hiányos tudással szeretik magukat kötni.
A kereszténység története ugyanis bőven megtaníthatná arra, hogy egy hivatal neve semmit nem bizonyít. Sőt: minél magasztosabb egy hatalmi intézmény neve, annál tanácsosabb gyanakodni. A történelemben a szabadságot ritkán úgy számolták fel, hogy a hatalom előre közölte: mostantól szabadságfelszámoló hivatal következik. A hatalom mindig fennkölt célokra hivatkozott: rendre, egységre, hitvédelemre, közjóra, birodalmi békére, nemzeti függetlenségre, lelki tisztaságra. A börtönajtóra sem azt írják, hogy börtönajtó; rendszerint azt, hogy közbiztonság.
Vegyük rögtön a római császárkort. Decius császár idején a keresztényeket nem azért üldözték, mert a birodalom bevallotta volna, hogy retteg a lelkiismereti szabadságtól. Dehogy. A birodalom csak lojalitást kért. Áldozni kellett a római isteneknek, a császári rendnek, a közösség békéjének nevében. Aki teljesítette, igazolást kapott. Libellust. Papírt. Hivatali dokumentumot. A keresztény szabadság elleni támadás tehát nem mindig bakóval érkezik; néha iktatószámmal jön, aláírási rovattal és pecséttel. A hatalom nem azt mondta: elvesszük a hiteteket. Azt mondta: igazoljátok, hogy jó alattvalók vagytok. Azóta is ez a legkedvesebb mondata minden olyan rendszernek, amely nem bírja elviselni, ha a lelkiismeretnek saját címe van.
Diocletianus alatt ugyanez keményebb formát öltött. A keresztények a birodalmi egység és biztonság ellenségeinek látszottak, mert kívül maradtak azon a szakrális-politikai renden, amelyben császár, kultusz és állam egymást igazolta. A díszlet ünnepélyes volt: rend, hagyomány, stabilitás, lojalitás. A végeredmény annál egyszerűbb: a hit szabadsága csak addig elfogadható, amíg engedelmes. Ez a hatalomvallás alaptétele: higgy, amiben akarsz, csak előbb kérj róla állami igazolást.
Aztán jön Konstantin, és vele a történelem egyik legnagyobb kísértése. A kereszténységet már nem üldözik, hanem támogatják. A császár zsinatot hív össze, egyházi ügyekben közvetít, püspököket támogat, hitvitákban rendet tesz. Micsoda felemelő pillanat: az állam végre védi az egyházat. Csakhogy a kereszténység történetében sokszor éppen itt kezdődik a baj. Az üldözés brutális, de legalább őszinte. A gondoskodó államhatalom ennél kifinomultabb: nem veri szét az egyházat, csak lassan hozzászoktatja ahhoz, hogy a szabadságát támogatásként kapja vissza.
A császári ölelésben pedig nehéz lélegezni. Aki megvédi az egyházat, hamarosan irányítani is akarja. Aki támogatja, elvárja, hogy hasznos legyen. Aki pénzt, rangot, nyilvános szerepet ad neki, idővel benyújtja a számlát. Így lesz a védelemből felügyelet, a támogatásból fegyelmezés, a hit nyilvános elismeréséből állami használati utasítás.
Justinianus korára a császári gondoskodás már magas fokú teológiai közigazgatássá válik. A császár törvényhozóként, hittani fegyelmezőként, egyházi rendteremtőként lép fel, mindezt a birodalom egysége, a hit tisztasága és az üdvös kormányzás nevében. A hatalom ilyen nyelve mindig makulátlan: rendet tesz, megvéd, biztosít, gondoskodik. Ezt a szókészletet Juhász Hajnalka is ismerheti; a magyar kormányzati kommunikációban ma is liturgikus nyelvként működik.
Az inkvizíció példája még világosabb. Az intézmény önértelmezése szerint nem a lelkiismereti szabadság megtöréséről volt szó, hanem a hit tisztaságának védelméről. Micsoda nemes cél. Ki volna a hit tisztasága ellen? Csakhogy a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a hatalom – egyházi és világi, változó arányban – ellenőrizni kezdte a belső meggyőződést, a szavakat, a gyanút, az eltérést, a másként gondolkodást. A védelem nyelve itt is üldözésbe fordult. A hit őrzéséből fegyelmező apparátus lett, a tisztaság retorikájából félelem.
A spanyol monarchia még tovább finomította ezt a modellt. A vallási egységből politikai egység lett, a hit védelméből állami homogenizálás, a keresztény rendből alattvalói ellenőrzés. Aki ezt nem látja, az nem egyszerűen történelmet nem tud; az a kereszténység saját politikai megkísértettségét sem érti. Márpedig aki kereszténydemokrataként nem érti, hogy a hatalom milyen könnyen használja fel a kereszténység nyelvét az autonómia felszámolására, annak körülbelül annyi köze van ehhez a hagyományhoz, mint egy pizzareklám-újságnak a patrisztikai kéziratok polcán: odakerült, de ez még nem teszi az egyházatyák rokonává.
A jozefinizmus különösen tanulságos. II. József racionális, hasznos, felvilágosult állami rendet akart: szabályozta a szerzetesrendeket, átalakította a papképzést, belenyúlt az egyházi struktúrákba. Mindez a közjó, az észszerűség és az állami hasznosság nyelvén történt. Csakhogy az egyház szempontjából a felvilágosult gyámkodás is gyámkodás. A lánc nem válik szabadsággá attól, hogy szépen megmagyarázzák.
Napóleon is értette ezt a műfajt. A konkordátummal mintha rendezte volna az egyház helyzetét, de az állam rögtön gondoskodott arról, hogy a rendezés felügyeletet jelentsen. A modern állam egyik legkedvesebb trükkje ez: visszaad valamit, amit előtte elvett, majd mellékeli hozzá a használati szabályzatot. A templom nyitva lehet, a pap szolgálhat, a vallás szerepet kaphat – csak a kulcscsomó marad az államnál.
A huszadik században aztán mindez különösen sötét formákat öltött. A náci Németországban a kereszténységet át akarták formálni. A „német keresztények”, a birodalmi egyházi tervek, az egyházügyi minisztériumi logika, az Ószövetség eltávolításának vágya, Jézus „árjásítása”, a kereszténység zsidótlanítása mind azt mutatja, hogy a hatalom ilyenkor belső restaurátorként érkezik: meghagyja a templom falait, átrendezi az oltárt, forgalomban tartja az evangéliumot, majd kicseréli a prédikáció lelkét, végül meghagyja a kereszténység nevét, de kilúgozza belőle mindazt, amitől még kereszténység volna.
És végül itt van a magyar történelem mindenki számára ismerős példája: az Állami Egyházügyi Hivatal. Ennél szebb hivatalnév aligha kell. Állami. Egyházügyi. Hivatal. Szinte hallani benne a gumibélyegző halk csattanását, az akták békés susogását, a közigazgatási semlegesség altatódalát. Mintha az állam csak gondosan intézte volna az egyházak ügyét. Valójában az Állami Egyházügyi Hivatal az államszocialista egyházpolitika ellenőrző, fegyelmező, befolyásoló szerve volt. Püspöki kinevezések, engedélyek, lojalitások, korlátozások, jelentések, függőségek – az egyház autonómiájának hivatali felügyelete. Az „egyházügy” itt nem az egyház ügye volt, hanem az állam ügye az egyházzal. Ez a különbség talán apró egy parlamenti felszólalásban, de a szabadság történetében elég jelentős.
Ezek után térjünk vissza Juhász Hajnalka mondatához. Ha valaki kereszténydemokrataként a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésében a nemzeti önfeladás bizonyítékát látja, akkor politikailag, történetileg, eszmetörténetileg és keresztény hagyománytörténeti értelemben is látványos ostobaságot beszél. A kereszténység kétezer éves tapasztalata ugyanis éppen azt tanítja, hogy a nagybetűs védelemre hivatkozó állami intézmények gyakran a szabadság adminisztratív ellenfelei.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal már a nevében is olyan, mint egy politikai ereklyetartóba helyezett gumibot. Kívül nemzeti pátosz, belül hatalmi technika. Kívül függetlenség, belül megfigyelési és megbélyegzési logika. Kívül a haza oltára, belül a kormányzati gyanúipar. Aki ezt a hivatalt az ország függetlenségének zálogaként ünnepli, az ugyanabba a hibába esik, mint aki az Állami Egyházügyi Hivatalt az egyházak szabadságának őreként siratná vissza.
Mert ugyan mi következik Juhász Hajnalka gondolatmenetéből? Hogy Magyarország ezeréves államisága, alkotmányos önazonossága, politikai függetlensége, nemzeti önrendelkezése mindaddig rendben volt, amíg egy hivatal néhány szobában, néhány jelentésben, néhány politikai célú gyanúsításban őrizte? Hogy a magyar szuverenitás egy kormányzati apparátusból ered, s nem a polgárok szabadságából, a jogállamból, az intézményi fékekből és a demokratikus akaratképzésből? Ez nem szuverenitáselmélet, hanem hivatali animizmus. A képviselő asszony lelket tulajdonít az iktatószekrénynek.
És itt válik igazán komikussá a KDNP-s szerep. Egy kereszténydemokrata politikusnak elvileg tudnia kellene, hogy a kereszténység nem az állami oltalom nyelvében született meg, hanem gyakran éppen azzal szemben. A kereszténység első nagy történeti tapasztalata arról szólt, hogy a császári hatalom mindig megtalálja a maga fennkölt indokát a lelkiismeret ellenőrzésére. A mártírok nem azért lettek mártírok, mert hiányzott mellőlük egy Szuverenitásvédelmi Hivatal. Hanem mert a birodalmi hatalom nem tűrte, hogy létezzen olyan hűség, amely nem belőle ered.
A szuverenitás nem hivatal, nem pecsét, nem politikai plakát, nem államtitkári áhítat és nem kormányzati szólam. Egy ország akkor szuverén, ha polgárai szabadon beszélhetnek, szerveződhetnek, vitatkozhatnak, ellenőrizhetik a hatalmat, és nem kell attól tartaniuk, hogy egy hazafias nevű hivatal majd listázza, értékeli, minősíti vagy megbélyegzi őket. A szuverenitás nem a hatalom sértődöttsége, hanem a polgárok szabadságának intézményes biztosítéka.
Juhász Hajnalka tehát nem a nemzeti függetlenségért aggódik, hanem egy politikai kellék elvesztését siratja. Úgy tesz, mintha a haza pajzsát vinnék el, holott legfeljebb a hatalom egyik díszesre lakkozott bunkósbotjáról van szó. A különbség nem árnyalatnyi. A pajzs kívülről véd. A bunkósbot belül használatos.
A kereszténység történetének példái könyörtelenül azt mutatják: amikor a hatalom a szabadság védelmére hivatkozva hivatalt alapít, ott előbb-utóbb valakinek a szabadsága kerül az íróasztalra. Amikor az állam a hitet védi, érdemes megnézni, melyik püspököt akarja kinevezni. Amikor a rendet védi, figyelni kell, kit hallgattat el, melyik neki nem tetsző egyházat fosztja meg a levegőtől, és melyik hitet minősíti rendészeti problémává. Amikor a szuverenitást védi, meg kell kérdezni, a nemzet függetlenségét óvja-e, vagy csupán a kormány zavartalan uralmát.
Ezért Juhász Hajnalka mondata nem egyszerűen tévedés, sokkal inkább szellemi önleleplezés. A képviselő asszony olyan kereszténydemokráciát képvisel, amely láthatólag sem a kereszténység történetéből, sem a demokrácia működéséből, sem a szuverenitás fogalmából nem sokat ért. De mindhármat szívesen használja dekorációnak. A kereszténységet erkölcsi háttérfüggönynek, a demokráciát parlamenti ülőhelynek, a szuverenitást pedig hivatali névtáblának.
A baj csak az, hogy a történelem nem díszlet. A kereszténység története sem az. És aki ebből a történetből annyit sem tanult meg, hogy a hatalom által alapított „védelmi” intézményekkel szemben a keresztény szabadságnak mindig oka volt az óvatosságra, az jobban tenné, ha a következő brüsszelezés előtt nem közleményt írna, hanem olvasójegyet váltana. Még nem késő. A könyvtárak szerencsére nem kérnek szuverenitáskockázati értékelést a beiratkozáshoz.
NEM VÉLETLEN, HOGY TAKÁCS PÉTERT LEÁRULÓZZÁK AZ ORVOSOK
NÉPSZAVA / SZIKE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.06.08.
Egy rendszer állapotát nem csak az mutatja meg, hogy mi történik a kórtermekben. Hanem az is, hogy ki meri elmondani.”A Szike új adásában négy egészségügyi szakújságíró - Élő Anita, Bodacz Péter, Koncsek Rita, Danó Anna - beszél arról, hogyan változott meg az információáramlás a kormányváltás után, mi maradt a régi rendszer örökségéből, és miért nem csak pénz- vagy szakemberhiányról szól a magyar egészségügy válsága.
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.06.08.
Egy rendszer állapotát nem csak az mutatja meg, hogy mi történik a kórtermekben. Hanem az is, hogy ki meri elmondani.”A Szike új adásában négy egészségügyi szakújságíró - Élő Anita, Bodacz Péter, Koncsek Rita, Danó Anna - beszél arról, hogyan változott meg az információáramlás a kormányváltás után, mi maradt a régi rendszer örökségéből, és miért nem csak pénz- vagy szakemberhiányról szól a magyar egészségügy válsága.
BOD PÉTER ÁKOS: AZ ARANY WC CSAK A JÉGHEGY CSÚCSA AZ MNB-BOTRÁNYBAN
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.09.
A Mélyvíz vendége ezúttal Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, egykori ipari miniszter, közgazdász professzor, akivel Németh Péter a magyar gazdaság helyzetéről, az MNB körüli botrányokról, a forint erősödéséről és az új kormány első hónapjairól beszélgetett.
A beszélgetés apropóját Magyar Péter látogatása adta a Magyar Nemzeti Bank felújított székházában, ahol az úgynevezett „arany WC” is a figyelem középpontjába került. Bod Péter Ákos szerint azonban a luxusberuházások csak szimbólumai annak a folyamatnak, amely Matolcsy György jegybankelnöksége alatt zajlott. A valódi kérdés nem a mosdó vagy a díszítés, hanem az, hogy miként költöttek el közpénzeket, és lesz-e valódi felelősségre vonás az ügyekben.
A volt jegybankelnök arról is beszél, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok és az új politikai környezet milyen változásokat hozhatnak az MNB körüli ügyek feltárásában. Szerinte elkerülhetetlen, hogy a korábbi döntések felelőseit is megvizsgálják, és választ kapjanak az ország polgárai arra, hogyan működött a rendszer az elmúlt években.
Szó esik az Európai Uniótól érkező forrásokról is. Bod Péter Ákos szerint az uniós pénzek felszabadítása nem csupán költségvetési kérdés, hanem erős bizalmi jelzés a nemzetközi befektetők számára. Úgy látja, már most érzékelhető a változás: a forint erősödik, az ország finanszírozása olcsóbbá vált, és a gazdasági szereplők egyre optimistábban tekintenek a jövőbe.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.09.
A Mélyvíz vendége ezúttal Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, egykori ipari miniszter, közgazdász professzor, akivel Németh Péter a magyar gazdaság helyzetéről, az MNB körüli botrányokról, a forint erősödéséről és az új kormány első hónapjairól beszélgetett.
A beszélgetés apropóját Magyar Péter látogatása adta a Magyar Nemzeti Bank felújított székházában, ahol az úgynevezett „arany WC” is a figyelem középpontjába került. Bod Péter Ákos szerint azonban a luxusberuházások csak szimbólumai annak a folyamatnak, amely Matolcsy György jegybankelnöksége alatt zajlott. A valódi kérdés nem a mosdó vagy a díszítés, hanem az, hogy miként költöttek el közpénzeket, és lesz-e valódi felelősségre vonás az ügyekben.
A volt jegybankelnök arról is beszél, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok és az új politikai környezet milyen változásokat hozhatnak az MNB körüli ügyek feltárásában. Szerinte elkerülhetetlen, hogy a korábbi döntések felelőseit is megvizsgálják, és választ kapjanak az ország polgárai arra, hogyan működött a rendszer az elmúlt években.
Szó esik az Európai Uniótól érkező forrásokról is. Bod Péter Ákos szerint az uniós pénzek felszabadítása nem csupán költségvetési kérdés, hanem erős bizalmi jelzés a nemzetközi befektetők számára. Úgy látja, már most érzékelhető a változás: a forint erősödik, az ország finanszírozása olcsóbbá vált, és a gazdasági szereplők egyre optimistábban tekintenek a jövőbe.
EZEK TÉNYLEG NEM NORMÁLISAK – LATTMANN TAMÁS KITÁLALT ORBÁNÉK BRÜSSZELI BUKÁSÁRÓL
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.10.
00:00 – Bevezetés: Köszöntő és a műsor témájának felvezetése: helyreállítható-e Magyarország nemzetközi tekintélye?
00:41 – A bizalom ára: Lattmann Tamás szerint a megelőlegezett bizalom megvan az új kormány irányába, de ehhez konkrét eredményeket kell letenni az asztalra.
01:50 – Miért lélegzett fel Európa? Az uniós partnerek megkönnyebbülése Orbán Viktor háttérbe szorulása után, és a „Putyin-árnyék” eltűnése a tárgyalóasztaltól.
03:35 – Politikai megállapodások vs. valóság: Kuncze Gábor a 27 uniós mérföldkőről, a menekültügyről és az LMBTQ-törvények körüli konfliktusokról.
05:50 – Szánalmas vereségek: Miért hazudták nemzeti érdeknek azt, ami valójában csak a rezsim érdeke volt? (Pl. az Európai Ügyészség elutasítása).
07:40 – Személyes integritás kérdése: Trócsányi László és Sulyok Tamás szerepének kritikája a jogállamiság leépítésében.
09:20 – Kompromisszumkészség: Magyar Péter hozzáállása az uniós vitákhoz: miért nem működött ez Orbánéknál?
10:30 – „Fullba nyomni a kretént”: A videó egyik legerősebb része: Lattmann és Kuncze az Orbán-kormány irracionális és önpusztító külpolitikájáról, valamint Junker híres „helló, diktátor” köszöntésének hátteréről.
13:10 – Vissza a normalitáshoz: Az új kormány esélyei a legvadabb kreténségek felszámolására és a tényleges nemzeti érdekérvényesítésre.
14:30 – Realitások és figyelmeztetés: Miért nem fog mindenki azonnal a nyakunkba borulni? A holland adófizetők és a versengő európai közösség rideg valósága.
Záró gondolat: A beszélgetés rávilágít, hogy a bizalom visszaszerzése nem egyetlen út, hanem egy hosszú folyamat eredménye lesz, ahol a „rezsimérdekek” helyett végre a valódi nemzeti érdekek mentén kell politizálni.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.10.
00:00 – Bevezetés: Köszöntő és a műsor témájának felvezetése: helyreállítható-e Magyarország nemzetközi tekintélye?
00:41 – A bizalom ára: Lattmann Tamás szerint a megelőlegezett bizalom megvan az új kormány irányába, de ehhez konkrét eredményeket kell letenni az asztalra.
01:50 – Miért lélegzett fel Európa? Az uniós partnerek megkönnyebbülése Orbán Viktor háttérbe szorulása után, és a „Putyin-árnyék” eltűnése a tárgyalóasztaltól.
03:35 – Politikai megállapodások vs. valóság: Kuncze Gábor a 27 uniós mérföldkőről, a menekültügyről és az LMBTQ-törvények körüli konfliktusokról.
05:50 – Szánalmas vereségek: Miért hazudták nemzeti érdeknek azt, ami valójában csak a rezsim érdeke volt? (Pl. az Európai Ügyészség elutasítása).
07:40 – Személyes integritás kérdése: Trócsányi László és Sulyok Tamás szerepének kritikája a jogállamiság leépítésében.
09:20 – Kompromisszumkészség: Magyar Péter hozzáállása az uniós vitákhoz: miért nem működött ez Orbánéknál?
10:30 – „Fullba nyomni a kretént”: A videó egyik legerősebb része: Lattmann és Kuncze az Orbán-kormány irracionális és önpusztító külpolitikájáról, valamint Junker híres „helló, diktátor” köszöntésének hátteréről.
13:10 – Vissza a normalitáshoz: Az új kormány esélyei a legvadabb kreténségek felszámolására és a tényleges nemzeti érdekérvényesítésre.
14:30 – Realitások és figyelmeztetés: Miért nem fog mindenki azonnal a nyakunkba borulni? A holland adófizetők és a versengő európai közösség rideg valósága.
Záró gondolat: A beszélgetés rávilágít, hogy a bizalom visszaszerzése nem egyetlen út, hanem egy hosszú folyamat eredménye lesz, ahol a „rezsimérdekek” helyett végre a valódi nemzeti érdekek mentén kell politizálni.
LIGETI MIKLÓS A VAGYONNYILATKOZATOKRÓL: LEGYENEK VALÓDI KÖVETKEZMÉNYEK!
VTV SZEGED / TÉMA
Szerző: SZEGEDI TV STÚDIÓ
2026.06.08.
Kapitány István hatmilliárd forintnyi befektetése, Orbán Viktor szerény megtakarítása, Szűcs Gábor több milliós bevétele a politikai influenszerkedésből – nyilvánosak lettek a vagyonnyilatkozatok. Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával arról beszélgetünk, hogyan lehet úgy átalakítani a nyilatkozatok rendszerét, hogy az ellenőrizhető és szankcionálható is legyen.
Szerző: SZEGEDI TV STÚDIÓ
2026.06.08.
Kapitány István hatmilliárd forintnyi befektetése, Orbán Viktor szerény megtakarítása, Szűcs Gábor több milliós bevétele a politikai influenszerkedésből – nyilvánosak lettek a vagyonnyilatkozatok. Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával arról beszélgetünk, hogyan lehet úgy átalakítani a nyilatkozatok rendszerét, hogy az ellenőrizhető és szankcionálható is legyen.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)