Bözsi néni
2026.03.13.
na, a forradalomból idén is sikerült egy jó kis kormányzati haknit csinálni.
A programot Kovács Zoltán államtitkár jelentette be, és már az elején világossá tette: az állami ünnepséget a Békemenettel együtt tartják.
Magyarul: a nemzeti ünnep, ami elvileg az egész ország közös emlékezete, szépen össze lesz csomagolva egy kormánypárti tömegrendezvénnyel.
A műsor házigazdája Rákay Philip, aki az utóbbi években mindenhol feltűnik, ahol állami pénzből kell „nemzeti” műsort csinálni.
A színpadon természetesen beszél majd
Orbán Viktor, mellette Szijjártó Péter és Lázár János.
Orbán Viktor, mellette Szijjártó Péter és Lázár János.
Szóval minden adott: politika, színpad, tömeg – már csak a díszlet hiányzik.
Na, arra jönnek a celebek.
A Nemzeti dalt egy olyan fellépőcsapat fogja előadni, akik az utóbbi években szinte minden kormányrendezvényen ott vannak, amikor kell egy kis zenei aláfestés a politikai beszédekhez:
- Dér Heni
- Radics Gigi
- Pataky Attila
- Curtis
- Takáts Tamás
- Radics Gigi
- Pataky Attila
- Curtis
- Takáts Tamás
Ők azok a művészek, akik valahogy mindig ráérnek, ha a hatalom hívja őket egy színpadra.
Háborúellenes gyűlés? Ott vannak.
Állami ünnepség? Ott vannak.
Kampányrendezvény? Ott vannak.
És most csatlakozik hozzájuk Pápai Joci is, aki eddig nem volt állandó szereplője ennek a körnek, de úgy tűnik, most már ő is felült erre a vonatra.
Háborúellenes gyűlés? Ott vannak.
Állami ünnepség? Ott vannak.
Kampányrendezvény? Ott vannak.
És most csatlakozik hozzájuk Pápai Joci is, aki eddig nem volt állandó szereplője ennek a körnek, de úgy tűnik, most már ő is felült erre a vonatra.
Bözsi néni ilyenkor mindig csak egy dolgot kérdez:
hol van ilyenkor a művészi gerinc?
Mert lehet azt mondani, hogy „mi csak énekelünk”.
De amikor valaki évek óta ugyanannak a politikai hatalomnak a rendezvényein lép fel, akkor az már nem művészet.
Az már politikai asszisztálás.
És a legszebb az egészben, hogy mindezt Petőfi nevével és a Nemzeti dallal díszítik fel.
Petőfi, aki annak idején nem a hatalomnak énekelt, hanem a hatalom ellen lázított.
Most meg a versét elénekeltetik olyan celebhangokkal, akik láthatóan nem a szabadságért lelkesednek, hanem a fellépési gázsikért.
hol van ilyenkor a művészi gerinc?Mert lehet azt mondani, hogy „mi csak énekelünk”.
De amikor valaki évek óta ugyanannak a politikai hatalomnak a rendezvényein lép fel, akkor az már nem művészet.
Az már politikai asszisztálás.És a legszebb az egészben, hogy mindezt Petőfi nevével és a Nemzeti dallal díszítik fel.
Petőfi, aki annak idején nem a hatalomnak énekelt, hanem a hatalom ellen lázított.
Most meg a versét elénekeltetik olyan celebhangokkal, akik láthatóan nem a szabadságért lelkesednek, hanem a fellépési gázsikért.
Bözsi néni szerint ez a történet legszomorúbb része.
Mert a hatalom mindig szereti kölcsönvenni a forradalom díszleteit.
És mindig akadnak olyan celebek is, akik örömmel segítenek ebben.
Csak hát Petőfi idejében az ilyenekre volt egy jelző:
Udvari zenészek. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.