BLOGÁSZAT, napi blogjava: 06/11/26

2026. június 11., csütörtök

EZ IGAZÁN FÁJ A FIDESZNEK: 3000 MILLIÁRDOS VAGYONT VESZNEK VISSZA A NER-TŐL

JUHÁSZPÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZPÉTER / JUHI
2026.06.11.

Elkezdődött a vagyonvisszaszerzés. A Tisza-kormány az elmúlt napokban több olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelyek érdemben alakíthatják át az állam működését, és megkezdhetik a NER által kiszervezett közvagyon visszavételét. A legfontosabb változás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-k megszüntetése. Ezekbe az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi közvagyont szerveztek ki. A videóban végigvesszük, milyen alapítványokat érint a változás, mi történhet az MCC-vel, a MOL – Új Európa Alapítvánnyal és más kiemelt szervezetekkel. Döntött a kormány más fontos dolgokról is, így a kórházi klímák finanszírozásáról, a korábban lefoglalt kriptovaluták felszabadításáról, a közérdekű adatok könnyebb megismeréséről, a szigorúbb vagyonnyilatkozati szabályokról, valamint a büntetőeljárási törvény módosításáról is.

-----------

00:00:00 Elkezdődött a vagyonvisszaszerzés

00:06:40 Forrás kórházi klímákra

00:07:55 A kriptovaluták felszabadítása

00:12:17 Könnyebb hozzáférés a közérdekű adatokhoz

00:13:41 Vagyonnyilatkozati szabályok szigorítása

00:15:51 A büntetőeljárásról szóló törvény szigorítása

00:17:40 Kereshető közadatok

00:19:18 Megszűnnek a kekvák

00:22:30 Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány

00:25:13 Jövő Nemzedék Földje Alapítvány

00:26:49 Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány

00:28:28 Batthyány Lajos Alapítvány

00:30:51 Mathias Corvinus Collegium Alapítvány

00:33:23 MOL – Új Európa Alapítvány

ITT NÉZHETŐ MEG

ERRŐL NEM LEHET TOVÁBB HALLGATNI: BÓDIS KRISZTA KIMONDTA A PARLAMENTBEN

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.06.11.

Bódis Kriszta parlamenti felszólalása erős és emberi üzenetet hoz a közéletbe. A megszólalás középpontjában nemcsak politikai vita áll, hanem az a kérdés is, hogyan beszélünk azokról az ügyekről, amelyek emberek életét, méltóságát és jövőjét érintik.

A felszólalás ereje abban van, hogy Bódis Kriszta nem kerülgeti a lényeget: világosan, határozottan és érzelmi erővel fogalmaz. A Parlamentben elhangzó mondatok így nemcsak egy politikai vitához kapcsolódnak, hanem szélesebb társadalmi üzenetet is hordoznak.

ITT NÉZHETŐ MEG

PONTOSAN IDŐZÍTETT, SZIMBOLIKUS ÉS STRATÉGIAI SZEMPONTBÓL IS JELENTŐS CSAPÁST MÉRTEK AZ UKRÁNOK

TELEX
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2026.06.11.

„Szentpétervár városa ellen ez volt a legnagyobb támadás a háború alatt” – mondta a Telexnek a június 3-i és 6-i ukrán dróntámadásokról Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető kutatója. Az időzítés nem lehetett véletlen, pont az orosz Davosként is emlegetett szentpétervári gazdasági fórum kezdete előtti éjjel és a befejezésekor lőtték a várost az ukránok.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta az első támadásról, hogy 60 ukrán drón mért csapást többek közt egy olajterminálra. Többen megsebesültek, de senki sem halt meg az orosz közlések szerint. Három nappal később még nagyobb, 140 drónos támadás indult Szentpétervár ellen. Mindkét alkalommal találtak el olajlétesítményt, ezért sűrű fekete füst terjengett a város felett. A Szentpétervár előtti szigeten fekvő Kronstadt egy szárazdokkjában a Bojkij korvettet rongálták meg az ukránok. „Nagy és látványos támadás volt, szimbolikus időpontban, Vlagyimir Putyin szülővárosa ellen” – mondta a légi offenzíváról Rácz.

A magasba szálló füstről készült képek elhomályosították a gazdasági fórumot is, aminek házigazdája az orosz elnök volt. Ez a rendezvény jelzi, mennyi maradt Oroszország nemzetközi kapcsolataiból. A külpolitikai fókuszú Valdaj Klub mellett a szentpétervári a másik fontos fórum, ami még megmaradt. „Pontosan időzített, szimbolikus és stratégiai szempontból is jelentős” volt ezért a támadás. Szentpétervár nem készült erre, sok kritika érte a városvezetést, mert nem voltak időben nyitva az óvóhelyek.

Szentpétervár Oroszország második legnagyobb városa, mégsem sikerül megvédeni, ez a tanulság Rácz András szerint. Az égen egy napon át ott maradt a sűrű fekete füst, ez PR-szempontból sem előnyös az orosz vezetésnek.

Ez is alátámasztotta, hogy az orosz nagyvárosok teljesen felkészületlenek a kiterjedt légicsapásokkal szemben. A nagy hatótávolságú drónok néhány 10 kilogramm robbanótöltetet hordoznak, nem tudnak olyan pusztítást végezni, mint az orosz robotrepülők Ukrajnában.

Az olajlétesítmények viszont nagyon érzékeny célpontok a szakértő szerint. A drónokat emellett hatalmas rajokban lehet indítani, jellemző adat, hogy a május 17-i Moszkva elleni nagy támadás az orosz történelemben a legnagyobb volt a város ellen. Akkor több drón volt a Moszkva feletti égen, mint náci repülő a legnagyobb világháborús légitámadásokkor...

ITT OLVASHATÓ

UNGVÁRY KRISZTIÁN :: ÜGYNÖKAKTÁK TUTORIAL # 04 // A SATURNUS-RENDSZER

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.06.11.

Ez egy minisorozat része, ami az állambiztonsági források értelmezésében ad segítséget.

ITT NÉZHETŐ MEG

A minisorozat korábbi részei:

- Ungváry Krisztián :: ügynökakták tutorial # 01 // bevezető

- Ungváry Krisztián :: ügynökakták tutorial # 02 // 6-os karton

- Ungváry Krisztián :: ügynökakták tutorial # 03 // A figyelő-karton

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ MAGYAR PÉTERREL A TISZA-KORMÁNY LEGÚJABB DÖNTÉSEIRŐL

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.06.11.

Közvetítés a kormányszóvivők tájékoztatójáról.

ITT NÉZHETŐ MEG

BABAVÁRÓ HITEL, VAGYONADÓ, NEMZETI HITVALLÁS – PERCRŐL PERCRE A KORMÁNYZATI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓRÓL - MINDEN EGY HELYEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerzők: MAROSI ADRIENN, ÁGOSTON ZOLTÁN, PATTHY LORÁND
2026.06.11.

Kormányszóvivői sajtótájékoztató.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN RÁÉGETI BALOGRA A KEGYELMI BOTRÁNYT? – KUNCZE ÉS SZAKONYI

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.11.

Orbán ráégeti Balogra a kegyelmi botrányt?

A műsor vendége: Kuncze Gábor és Szakonyi Péter.

ITT NÉZHETŐ MEG

BALOG ZOLTÁN FELELŐS ORBÁN POLITIKAI HALÁLÁÉRT, A KARRIERJE VÉGET ÉRT

KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2026.06.11.

drMáriással, Máriás Bélával őszintén beszél arról, hogyan élte meg a NER éveit művészként, miért érzi úgy, hogy inkább a „tiltott”, mint a „tűrt” kategóriába tartozott, és milyen következményei voltak annak, hogy kritikus alkotóként szembement a rendszerrel. Szó esik a feketelistákról, a letiltott szereplésekről, a kulturális élet politikai működéséről és arról is, hogyan alakult át a magyar művészeti közeg az elmúlt másfél évtizedben.

Az interjú egyik legizgalmasabb része drMáriás új festményének értelmezése, amelyen Magyar Péter és Balog Zoltán egy mobil bitófánál jelenik meg Orbán Viktor mellett. A művész szerint a kép nem valós kivégzésről, hanem politikai bukásról, történelmi változásról és a társadalomban felgyülemlett indulatokról szól. Közben azt is hangsúlyozza: a művészet feladata nem az ítélkezés, hanem a kritikai gondolkodás ösztönzése.

A beszélgetés során szóba kerül a „Éljen a diktatúra!” című életmű-kiállítás is. Dr. Máriás provokatív állítása szerint a diktatúra nemcsak politikai rendszer, hanem olyan örökség, amelyet generációk hordoznak magukban. A Jugoszláviában, Tito és Milošević rendszerében szerzett tapasztalatok, valamint a magyarországi évtizedek emlékei ma is hatnak gondolkodásunkra, reflexeinkre és félelmeinkre.

ITT NÉZHETŐ MEG

MEGSZEREZTÜK A 25 ÉVRE SZÓLÓ, EZERMILLIÁRD FORINTOS MEGÁLLAPODÁST, AMIT A VÁLASZTÁS ELŐTT ÍRT ALÁ KRAUSZ FERENC ÉS HANKÓ BALÁZS

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.06.11.

Nagy felháborodást keltett, amikor május közepén kiderült: a kormány két hónappal a választás előtt egy magyar tudományfinanszírozási mércével gigantikus méretű szerződést kötött a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikushoz köthető Élvonal Alapítvánnyal, kiszervezve 261,7 milliárd forintnyi állami pénzt egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványba (kekva).

A Telex által megszerzett dokumentumból azonban kiderül: valójában ennél is sokkal több pénzről van szó.

A Magyar Hang által nyilvánosságra hozott 6 éves szerződést ugyanis egy keretmegállapodás alapján kötötték, ami összességében jóval hosszabb időre, legalább 25 évre biztosítja az alapítvány finanszírozását, ami ezzel már ezermilliárdos összeget jelent. A keretmegállapodás februári aláírásának tényéről az akkori kormány is kommunikált, és ennek nyomán a hírekbe is bekerült, de a részleteiről mindeddig semmit nem lehetett tudni.

Ezermilliárdos kiszervezés

A Telex közérdekűadat-igényléssel fordult a szerződést a kormányváltás után jogutódként megöröklő Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz, ahonnan megkapta a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és az Élvonal teljes keretmegállapodását, ami minimum 25 évre biztosítja az alapítvány finanszírozását. Ez a megállapodás fekteti le az együttműködés alapjait, és ennek keretében kell három–hat évente szerződéseket kötni a konkrét támogatási összegekről. Ha a támogatás évekre vetített összege a teljes időszak alatt annyi maradna, mint amennyiről a 6 éves szerződés szól, akkor a 25 éves keretmegállapodás teljes értéke meghaladhatná az 1087 milliárdot...

ITT OLVASHATÓ

AZ AI „FEJÉBEN” OTT VAN A VILÁG ÖSSZES ADATA, DE EBBŐL MÉG NEM LESZ SZUPERINTELLIGENCIA – ILYEN VOLT A 13. QUBIT LIVE

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2026.06.10.

Az általános mesterséges intelligencia (AGI) eljövetele elsősorban nem technológiai, hanem definíciós vagy filozófiai kérdés: mit nevezünk egyáltalán intelligenciának? Vajon tényleg képesek gondolkodni a legfejlettebb mai nagy nyelvi modellek (LLM), vagy csak az emberi ésszel felfoghatatlan adatmennyiségükkel álcázzák a belső logikai bukfenceket? Miért van az, hogy a matematikusok már csak néhány évig érzik biztosnak a szakmájukat, mielőtt az AI szinte mindenben felülmúlja a képességeiket, miközben a ChatGPT naponta emberek százezreinek hazudozik magabiztosan („hallucinál”) egyszerű tényekről?

A hétfő este a margitszigeti Kristály Színtérben megrendezett 13. Qubit Live az AGI, valamint a nagy nyelvi modellek (LLM) képességeit és korlátait, illetve a mesterséges intelligencia (AI) berobbanásának tőkepiaci hatásait járta körül.

Az elhangzott előadásokból és a kerekasztal-beszélgetésből egyértelműen kirajzolódott, hogy a mai AI-rendszerek hiába magolták be szinte a teljes emberi tudásanyagot, a valódi megértéstől és a rugalmas logikától még messze állnak. Az előttünk álló évek legnagyobb kérdése így nemcsak az, hogy miként tudunk együttélni egy nálunk sokszorosan nagyobb adatbázisú idegen intelligenciával, hanem az is, hogy a világ mikor józanodik ki a technológiát övező elképesztő tőkepiaci mániából.

Alig van pozitív, működőképes víziónk az ember–gép együttélésről

Az estet Pintér Róbert szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem docense azzal a felvetéssel nyitotta meg, hogy az AI körüli diskurzus alapvetően rossz irányból közelít a témához. Szerinte az emberek többsége abból indul ki, hogy amit a technológia meg tud csinálni, azt előbb-utóbb meg is fogja, ez azonban szerinte – szerencsére – nincs így. „Nincs értelme versenyezni a gépekkel. Csak idő kérdése, hogy mindenben jobbak legyenek az embernél” – mondta, hozzátéve, hogy épp ezért az igazi kérdés nem az, mire képes az AI, hanem hogy mi, emberek hogyan döntünk a használatáról. Pintér szerint így a gép és az ember versenye helyett az együttműködésre kellene helyezni a hangsúlyt. Ennek lehetőségeit az előadó a „Human and the Loop" keretrendszerben látja, amely négy lehetséges együttműködési módot különböztet meg: a technológia kizárásától (Human-only-Loop) a közös munkán (Human-in-the-Loop) és az emberi felügyeleten (Human-on-the-Loop) át az automatikus vagy autonóm működésig (Human-out-of-the-Loop). Pintér hangsúlyozta: az automatizáció csak az egyik lehetséges mód – nem cél minden folyamatot gépre bízni...

ITT OLVASHATÓ