2026. április 30., csütörtök

„NEM FELTÉTLENÜL EGÉSZSÉGES, HA A KÖNYVPIACON EGY CÉGCSOPORT EKKORA RÉSZESEDÉSSEL RENDELKEZIK”

NÉPSZAVA
Szerző: HANTÓ FRUZSINA
2026.04.29.


A Libri Csoport és a Mathias Corvinus Collegium összefonódása a választási eredmények fényében kérdésesnek látszik, de az igazi nyertes mindenki más lehet, aki majd a politikailag független magyar könyvkiadás érdekében érdemben levonhatja a tanulságokat.


Ahhoz a több száz milliárd forinthoz képest, amennyivel a NER az évek alatt kitömte a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), kicsinek is mondható az a több mint húszmilliárd, amelyet a Libri Csoport több mint 98 százalékos felvásárlása jelenthetett 2023-ban, de a jelek szerint az MCC-nek ezt a pénzügyi lábat most utolsó fillérig érdemes lesz megbecsülnie.

A Fidesz káderképzőjének anyagi támasza, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 2020 óta nem kellett szembenéznie a forrásteremtés nehézségeivel, miután az Orbán-kormány jóvoltából hozzájutott a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénycsomagjához, milliárdokat kapott a Gazdaságvédelmi Alapból és az országos terjeszkedésnek hála még jelentős értékű ingatlanokat is megszerzett. (Tekintve, hogy ezek jellemzően az egyes városok ikonikus helyszínei voltak: gyakran emlegetett példa erre a révfülöpi tábor, amelyhez nem mellesleg járt egy kastély is.)

Kérdésünkre, hogy az MCC sorsa befolyásolja-e bármi módon a Libri működését Starcz Ákos, a Libri Csoport igazgatóságának elnöke úgy fogalmazott, „piaci cégről van szó, amely az MCC tulajdonszerzése előtt is piacvezető volt, jelenleg is az és biztos vagyok benne, hogy akkor is az lesz, hogyha bármiféle tulajdonosváltásra sor kerülne – de a tulajdonosváltással kapcsolatos információk jelenleg csak fikciók."

Starcz Ákos kiemelte, a társaságnak egyelőre semmiféle információja nincs a tulajdonos MCC jövőjét illetően, de munkájuk a mindennapi üzletmenet körül forog, így érdemi változásra valószínűleg nem kerül sor.

Mivel az MCC kérdéseinkre eddig nem reagált, így Szalai Zoltánnak, az MCC igazgatójának a választások után szűk két nappal tartott állománygyűlésen elmondott szavaira hagyatkozhatunk. Az egyben a Libri Csoport Felügyelő Bizottságának elnökeként is tevékenykedő Szalai Zoltán hangsúlyozta, az intézmény működése nem áll le, annak ellenére sem, hogy maguk is érzékelik az „erős agresszivitás” mellett az MCC tönkretételére irányuló törekvéseket. Ebben a felállásban – főleg, ha a Tisza Párt tényleg képes lesz keresztülvinni a programjában foglaltakat az MCC állami finanszírozásának megszüntetésével kapcsolatban, sőt, még vissza is szerzi az intézménynek juttatott vagyont a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításával – állami támogatások nélkül viszont igencsak kérdéses, melyik tevékenységéről kell majd lemondania az intézménynek.

Az ország egyik legnagyobb könyvkiadójának felvásárlásával az MCC nem titkolt célja egy stratégiai, pénzügyi befektetés volt:

az igazgató az összefonódást 2023-ban úgy értékelte, a tehetséggondozó intézmény „hisz a magyar könyvpiacban, a könyvek erejében és a kultúrában”, éppen ezért „tőkeerős tulajdonosként” hosszú távon képes garantálni a magyar könyv jövőjét. A szinte teljes felvásárlást többek között írók és a könyvszakma képviselői élesen bírálták, figyelmeztetve a piaci koncentráció káros hatásaira és a rendszerkritikus szerzők visszaszorulása, valamint a kínálat szellemiségének megváltozásával járó kulturális szűrő megjelenésére. Az eltelt idő alatt ebből két dolog volt igazán érezhető: az MCC Press által kiadott könyvek hangsúlyosabb, de nem domináns megjelenése a kínálatban, valamint (ahogyan arra 2025 tavaszán a 24.hu rámutatott) a Libri némiképp csökkent nyeresége. A kereslettel úgy néz ki nem érdemes birokra kelnie a piaci alapon működő könyvóriásnak, még akkor sem, ha a tulajdonos erős politikai ambíciókkal bír az általa meghatározott nemzeti értékek terjesztése érdekében. Maga Nyáry Krisztián, a konkurens Líra Csoport kreatív igazgatója is úgy fogalmazott korábban az összefonódás kapcsán, a magyar könyvkiadásnak nem ez, hanem az egyre nagyobb vehemenciával hangoztatott gyermekvédelem árt inkább. Ennek eredményeképp jutott el ugyanis a magyar könyvkiadás oda a 21. században, hogy egyes könyvek tartalmától fóliával védték a gyerekeket. Most, hogy az Európai Unió Bírósága szerint a gyakorlat „uniós jogot sért”, talán a leköszönő kormány “puha cenzúrája” helyett a szakma végre a könyvkiadás valódi problémáira koncentrálhat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.