2026. április 28., kedd

RASKÓ GYÖRGY: ORBÁNÉK TÖNKRETETTÉK A MEZŐGAZDASÁGOT

HÍRKLIKK / KLIKKTV MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.04.28.



A Klikk TV Mélyvíz című műsorának vendége Raskó György agrárközgazdász volt, aki szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg az elmúlt másfél évtized agrárpolitikájáról, miközben az új kormány felé is egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg. A beszélgetésben szó esett a magyar mezőgazdaság szerkezeti problémáiról, az uniós források felhasználásáról, valamint a politikai befolyás szerepéről is. Raskó több alkalommal is markáns kijelentésekkel írta le a jelenlegi helyzetet és a lehetséges jövőt.


„A minisztérium végrehajtó szerv volt, nem kezdeményező”

A beszélgetés elején szóba került Nagy István agrárminiszter megítélése, amely a szakmán belül is erősen megosztó. Raskó azonban nem személyekben, hanem rendszerben gondolkodik. Mint fogalmazott: „az agrárpolitikát inkább a miniszterelnök irányította, nem pedig az agrárminiszter”. Szerinte a kulcskérdésekben a döntési jogkör nem a tárcánál volt, így a minisztérium szerepe lényegében végrehajtásra korlátozódott.

A szakember szerint ez komoly következményekkel járt: „az agrárminisztérium inkább egy végrehajtó szervezet volt, nem pedig kezdeményezője annak, ami feladata lett volna”. Ez alatt elsősorban a termelési szerkezet átalakítását érti, amely elmaradt. A magyar mezőgazdaság nem mozdult el a magasabb hozzáadott értékű, tudásalapú irányba, pedig erre szerinte minden adottság megvan.

Raskó külön kiemelte az úgynevezett extenzív gazdálkodás térnyerését, amelyben a termőterület túlnyomó részét alacsony hozzáadott értékű növények – búza, kukorica, napraforgó, repce – foglalják el. „Ez kifejezetten bosszantó” – mondta, hozzátéve, hogy a kertészeti ágazatok drasztikusan visszaszorultak. Pedig szerinte „egy hektárra jutó hozzáadott érték minden további nélkül megduplázható lenne”.

„Rengeteget ártott ez a 16 év”

A beszélgetés egyik legerősebb része az elmúlt másfél évtized értékelése volt. Raskó nem finomkodott: „rengeteget ártott” – fogalmazott, amikor arról kérdezték, milyen hatással volt a rendszer a mezőgazdaságra. Kritikájának középpontjában az uniós források felhasználása állt.

„Az, hogy a hatalmas uniós támogatásokat ilyen tékozló módon használtuk fel, nagyon sajnálatos” – mondta. Szerinte ezek az összegek lehetőséget adtak volna a szerkezeti átalakulásra, ám ez nem történt meg.

Külön bírálta az agrárérdekképviseleti rendszert is, amely szerinte politikai befolyás alá került. Úgy fogalmazott, hogy bizonyos körök „ráültek” az intézményekre, és „nem a mezőgazdaság érdekeit nézték, hanem a politikai érdekeket”. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a jövőben politikamentes, valódi szakmai alapú működésre lenne szükség.

Raskó személyes példát is hozott a politikai légkörre: elmondása szerint 16 éven keresztül tiltólistán volt a kormányközeli agrármédiában. „Velem nem lehetett interjút készíteni” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez jól mutatja a szakmai párbeszéd korlátozottságát.

„Magyarország a középmezőnyből a futottak még közé került”

A beszélgetés nemcsak az agráriumra, hanem a tágabb gazdasági és politikai helyzetre is kitekintett. Raskó szerint az ország nemzetközi pozíciója jelentősen romlott az elmúlt években. „Magyarország a középmezőnyből a futottak még mezőnyébe került” – fogalmazott, és ezt több mutatóval is alátámasztotta, a jövedelmi szintektől az egészségügyi adatokig.

A jövőt illetően ugyanakkor óvatos optimizmust fogalmazott meg. Az új agrárirányítás kapcsán kiemelte, hogy a hangsúlyt a magas hozzáadott értékű termelésre és az egészséges élelmiszerekre kell helyezni. Támogatja az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, valamint a vízmegtartó beruházásokat is.

Fontosnak tartja azt is, hogy az új politikai vezetés ne kövesse a korábbi centralizált modellt. „Orbán Viktor mindenbe beleszólt, politikai céloktól vezérelve” – mondta, majd hozzátette: az új vezetésről azt látja, hogy inkább szakpolitikai mozgásteret adna a minisztereknek.

A beszélgetés végén a politikai rendszer átalakulásáról is szó esett. Raskó szerint, ha az állami média valóban függetlenné válik, az gyors változásokat hozhat a közvéleményben. Úgy véli, a valóság megismerése „először keserűséget, aztán dühöt” válthat ki azokból, akik eddig egyoldalú tájékoztatást kaptak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.