TEMETIK AZ ÁRKOKAT: ASZÁLY KÖZEPÉN IS SIKERÜLT LASSÍTANI EGY EGÉSZ TÉRSÉG KISZÁRADÁSÁT

VÁLASZ ONLINE / RIPORT
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.04.30.

A tavaszi szárazság ellenére, érdemi csapadék nélkül is több helyen megjelent a felszíni víz az északi Homokhátságon, a Cegléd körüli réteken. Csoda történt? Majdnem: önkéntes és hivatásos természetvédők a vízüggyel összefogva mederküszöbökkel szórták meg a térség fő vízfolyását, a korábban mesterségesen mélyre vágott és felgyorsított Gerjét. A mintaszerű együttműködésben készült mini földgátak lassították a lefolyást, így nemcsak a folyómederben, de lokálisan a talajban is több lett a víz. Ami itt történik, példa lehet máshol is: több száz, esetleg több ezer szakszerű kisvízi „küszöböléssel” és élőhely-rekonstrukcióval már táji léptéknél tartana az ország hidratálása.

„Milyen patakmeder?! Lopóárok ez, nem patakmeder!”

Cegléd város nyugati szélén, a Gerje-patak hídjánál halljuk a fanyar beszólást. Jártunk már néhány vizes riporton, de a lopóárok kifejezés új. Se nem irodalmi, se nem szakirodalmi. A ritka homokháti argó jelentése: szögegyenesre húzott, sokszorosan kikotort csatorna, amely ahelyett, hogy a táji működésnek megfelelően vezetné és használná a vizet, szó szerint kilopja a talajból is. Hiszen minél mélyebbre vágódik, annál jobban gyorsítja a lefolyást és apasztja a felszínközeli vizeket.

A Gerje mai állapotának kétségtelenül annyi köze van egy valódi patakhoz, mint egy úszómedencének a Velencei-tóhoz. Leszámítva, hogy az úszómedencében víz is van. Az Albertirsát, Ceglédet, Törtelt érintő 50 km hosszúságú ér egyike a rommá szabályozott magyarországi kisvízfolyásoknak. Árokszerű, a tájat egyenesen keresztülszelő trapézmeder, mely az utóbbi években leginkább akkor került a helyi lapok címoldalára, amikor nyáron kiszáradt...

ITT OLVASHATÓ