2019. november 19., kedd

NYUGI!

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.11.15.


...Az októberben győztes pártokról gyorsan kiderült, számukra a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy nincs második vonaluk, nincs a közigazgatásban használható szakapparátusuk, ezek egyvonalas pártok, mélységi tagozódásuk nulla. Vagy azért, mert például a Momentum fiatal párt, ki sem alakulhatott igazán, másutt, például az MSZP-ben azért, mert amíg a pártnak volt pénze, ennek kiépítésére nem gondoltak, amikor meg gondolhattak volna, már jóformán székházuk sem volt. Ez a mulasztás Horn Gyuláig vezethető vissza, neki biztosan nem jutott eszébe, hogy kiépítsen belső vonalakat, helyette fölélte a megyei bázisokat. Tény, hogy míg a Fidesz ellenzékből építette föl a pártstruktúrát, addig a baloldal ezt kormányzati helyzetből bontotta le. A szocialista párt súlyos mulasztása, hogy jóformán egyetlen fiatal politikusa vált országosan ismertté, Ujhelyi István. Jellemző, hogy soraikból került ki a rendszerváltás utáni egyetlen olyan politikus, akit listán bevittek, aztán bejelentette, hogy Teneriféről óhajtja ellátni képviselői munkáját. De bárhogy is, az ellenzéki pártok most komoly helyzetbe kerültek, a négy komor magyar sopánkodása messze nem indokolatlan. Különösen figyelmeztető, hogy október 13. egyáltalán nem a kormánypártok egy szerencsétlen napja, mert három héttel később néhány megismételt választáson a korábbinál sokkal súlyosabb vereséget szenvedtek.

Hanem veszélyt jelenthet a most hivatalba lépő ellenzéki erőkre saját szavazótáboruk. Elsősorban is azzal, hogy gyors és látványos változásokat sürgetnek, amivel könnyen rossz döntésekbe kergethetik választottjaikat, akiknek többsége a korábban említett okoknál fogva még csak felméri azt, mit örököltek, miféle szerződési halmazba kerültek, merre hány centi. Gyors és látványos változások már csak azért sem lehetségesek, mert a megoldandó önkormányzati feladatok többsége, főként a fővárosban, strukturális jellegű. Ezek feloldása időigényes. Különösen ijesztő volt, ahogy a főváros közügyek iránt érdeklődő, ellenzéki része milyen sokat várt egy hete Karácsony Gergely és Orbán Viktor találkozójától. Mégis mire lehetett számítani? Hogy például Orbán belemegy egy fővárosról szóló törvénybe? És ha belemenne, milyen lenne az? Orbán soha nem támogat (és amíg ő a pártelnök, ezzel egyenértékű: nem engedélyez) olyan törvényt, amivel magát a legcsekélyebb részben is korlátozná. Olyan fővárosi törvénynek meg mi értelme, ami a kormányzatra semmiféle korlátozást nem szab. Hogy Karácsony ezt a javaslatot meglobogtatta, rendben van, de most már el kellene ettől lépni.

Az új főpolgármester pontosan annyit tett eddig, ami racionálisan elvárható. Lépett a Liget-ügyben, a mobilgát kérdésében, és nem döntött az atlétikai stadion ügyében. Ami egyébként, lássuk be, nem is egészen fekete-fehér. És talán a gesztuspolitizálás is megfontolandó, mert minek? A kormánypártok bajban vannak, ez tény. Pillanatnyilag egyetlen reményük, hogy 2022 még messze van, a trend fordulhat is, akár. Fölnövőben egy új generáció, amelyiknek a jelentős része még csak nem is politizál, de szemében Orbán rosszul svájfolt öltönyei inkább komikusak, beszéde fülsértő, szimpatizánsai jobbára idősödő emberek. Pártjának támogatottsága már csak Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet történelmi mértékű mellémérését jegyző főnöke szerint stabil, de ami számukra ennél is aggasztóbb, hogy a vereség okát a Fidesz agytrösztje jól érzékelhetően még csak nem is sejti...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.