2018. december 2., vasárnap

MILLIÁRDOS SPORTBERUHÁZÁS RÉSZLETEIRŐL TITKOLÓZIK A KORMÁNY

ZOOM
Szerző: zoom.hu
2018.12.02.


Egy határozattal 5,8 milliárd forintot vett el a kormány az uniós pályázatokhoz szánt források keretéből, 3,8 milliárdot eszközbeszerzésre, 1,9 milliárdot pedig sportcélú ingatlanvásárlásokra és-beruházásokra tett át – írja a HVG. A lap megkeresésére Bártfai-Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya azt válaszolta, a minősített adatok védelméről szóló törvény rendelkezései miatt nem árulja el, milyen sportcélú beruházásra költenek újabb milliárdokat.

A portál a cikkben azt is felveti, hogy az átcsoportosításhoz esetleg köze lehet a csillebérci Hosszú Katinka Sportakadémiának, ám erre bizonyíték nincs, Hosszúék pedig állítják, nem tudnak semmit az ügyről.

7 DOLOG, AMIT ORBÁN NAGYON BENÉZETT CEU-ÜGYBEN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.12.02.


Igazi vesszőfutás ez a történet a számára: az utolsó szövetségeseit is elveszítette ezzel az üggyel, és cserébe nem nyert semmit. 

Hétfőn előbb saját hallgatóinak, majd nemzetközi sajtótájékoztatón is belejelenti a CEU, hogy feladják magyarországi bázisukat, és Budapestről Bécsbe költöznek. 7 pontban szedtük össze, milyen baklövéssorozat vezetett eddig:
1. Azt hitte, a rosszfiú megint megkapja a jutalmát

A dolog onnan indult, hogy a magyarországi autokrata nem tudott közvetlenül kapcsolatba kerülni a frissen (és meglepetésre) megválasztott amerikai elnökkel, a politikai rokonléleknek vélt Trumppal. Orbán ezt akkor annak tulajdonította, hogy az Obama idejéből ott ragadt külügyi-diplomáciai adminisztráció akadályozza ebben, amiből azt szűrte le, hogy egyszerűen meg kell kerülni, át kell ugrani őket: találkozzon vele Trump vagy legalább a külügyminiszter, ha azt akarják, hogy a CEU továbbra is működhessen Magyarországon és adhasson ki amerikai diplomát.

A példa előtte volt: az észak-koreai kommunista despotának sikerült kiküzdenie egy találkozót az amerikai elnökkel, ami se apjának, se nagyapjának nem jött össze korábban. És nem sikerült Orbánnak sem: a CEU-ügy nem érte el Trump ingerküszöbét. Ami működik nukleáris fegyverekkel, nem működik egyetembezárással.

2. Túlbecsülte a CEU (és Soros) politikai befolyását

A CEU-t tehát gyakorlatilag megzsarolták a személyreszabott (és emiatt nyilvánvalóan alkotmányellenes) törvénnyel: lobbizzon ki egy találkozót Trumppal, ha maradni akar Budapesten. Azonban se a CEU (a több ezer amerikai egyetem egyike), se Soros György (a többszáz amerikai milliárdos egyike) befolyása nem terjed eddig. Orbán elhitte a saját Soros-ellenes propagandáját, és jelentőségén messze túl értékelte Soros washingtoni befolyását.

3. Nem tudta, hogy az oktatás az Egyesült Államokban nem szövetségi, hanem állami ügy

Ráadásul a washingtoni adminisztráció akkor se köthetett volna államközi egyezményt Orbánékkal a CEU budapesti maradása érdekében, ha akar, mert az oktatás az Egyesült államokban nem szövetségi, hanem állami ügy. Az Orbán-kormánynak New York állammal és nem a szövetségi kormányzattal kellett volna felvennie a kapcsolatot, de ez nem volt érdekes, mert a CEU sorsa nem volt tétel ebben a játszmában. Az csak eszköz volt a cél eléréséhez, a vizionált Trump-Orbán szövetség megkötéséhez.

De míg az atomrakétákkal való fenyegetőzés elhárítása az elnök dolga, mert a kül- és biztonságpolitika az ő hatásköre, az oktatás nem. Hogy ezt nem tudták, jól mutatja a Szijjártó-féle magyar diplomácia inkompetenciáját...

SIKERTÖRTÉNET! MÁR CSAK ROMÁNIÁT ÉS BULGÁRIÁT KELL LEGYŐZNÜNK ÉS AKKOR A MAGYAR MELÓS ZSEBÉBEN MARAD A LEGKEVESEBB PÉNZ AZ UNIÓBAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.12.02.


...Nézzük először Magyarország előkelő helyét az EU rangsorban. Magyarországon a teljes adóterhelés (a munkáltató és a munkavállaló által fizetett közterhek plusz az ÁFA, amit szerető kormányunk valamiért elfelejt hozzáadni az adóterhekhez, pedig az is adó) alapján az uniós rangsorban a 28 tagország közül az előkelő hetedik helyen állunk. Csak az az apró gond, hogy a lista a legmagasabb adóteherrel rendelkező országgal kezdődik, tehát a 28 tagország közül 21-ben kisebb az adóterhelés mint nálunk. A sorrend a következő: Franciaország, Ausztria, Belgium, Németország, Görögország, Olaszország aztán mi következünk a magunk 49,86 százalékával.

Azonban nem mindegy az sem, hogy a különféle közterhek mennyi bruttó fizetésből vonódnak le. Itt is van rangsor, ezen szintén nagyon előkelő helyen szerepel jól teljesítő kereszténydemokráciánk. A 28 tagország közül a huszonnegyedik helyet értük el (úgy, hogy valamiért Bulgária egyedül elfoglalja a két utolsó helyet), tehát 23 tagországban magasabb a bruttó bér, mint nálunk és csupán 4 (NÉGY) tagországban alacsonyabb az átlag bruttó fizetés. Név szerint Lettországban, Litvániában, Romániában és Bulgáriában.

Most hasonlítsuk össze, hogy a rommá adóztatott első hat országban mennyit keres az átlagmelós bruttóban, hiszen nem egészen mindegy, hogy mennyiből vonják le a hány százalékot és mi marad a végén a zsebünkben. Franciaországban az átlag bruttó bér (éves szinten természetesen) 56 815 €, az összesített adó (ÁFA is beleszámolva) 56, 73%. Ausztriában 57 887 € és 54, 32%. Belgiumban 57 443 € 54, 24%. Németországban 57 072 € és 52, 12%. Görögországban 25 105 € és 52, 09%. Olaszországban pedig 39 792 € 51, 55% teljes adóterheléssel. Magyarországon az éves bruttó átlagbér 12 962 € és a teljes terhelés 49, 86%.

Tegye fel a kezét, aki nem cserélne örömmel bármelyik magasabb összesített adóteherrel megnyomorított uniós polgárral átlagbért! Még akár a görögökkel is, hiszen ott is közel kétszer annyi ez az összeg, mint jól teljesítő, adót adóra csökkentő kicsiny hazánkban.

Az a helyzet, hogy amikor a bruttó átlagbérből levonjuk a közterheket, adókat, járulékokat és az ÁFA-t, amit minden kifli, minden villanyszámla, buszjegy, fodrász és a világon minden után fizetnünk kell, akkor csak a bolgár és a román emberek zsebében marad kevesebb pénz, mint egy magyar zsebében. De még így sem teljes az összkép, mert a magyar átlagbér-számítás is meglehetősen sajátos. Én nem tudom, hányan keresnek bruttóban 340 600 forintot (ennyi a hivatalos magyar bruttó átlagbér és a fenti statisztikák is ezt veszik figyelembe), de nem hinném, hogy túl sok ilyen van.

Csak játszásiból kipróbáltam valamit. Mutatom. Tételezzük fel, hogy Magyarországon 4 100 000 munkavállaló van. Ebből 4 000 000 munkavállaló bruttó 200 000 forintot keres. Az összes bértömege a négymillió munkavállalónak az átlag kétszázezer forinttal számolva:

4 000 000 x 200 000 = 800 000 000 000 forint.

Tételezzük fel, hogy van 100 000 olyan ember, aki viszont havi bruttó 5 000 000 forintot keres.

100 000 x 5 000 000 = 500 000 000 000 forint.

Most pedig számoljunk szépen átlagot! Adjuk össze a munkavállalók számát: 100 000 + 4 000 000 = 4 100 000. Adjuk össze a bértömegeket: 800 000 000 000 + 500 000 000 000 = 1 300 000 000 000 forint. És most végezzük el a végső számolást:

1 300 000 000 000 / 4 100 000 = 317 073 forint.

Ez azt jelenti, hogy hiába keres 4 millió ember csak 200 ezret, ha 100 ezer ember ötmilliót keres, akkor az átlagbér 317 073 forintra jön ki. Négymillió ember soha az életben nem keresett ennyit, de a statisztika szerint mégis ez van. Egy ilyen kicsi ország statisztikai adatait nem nagy bűvészet úgy manipulálni, ahogy az aktuális hatalom érdekei megkívánják.

Tehát összefoglalva a fenti nem túl rövid, de talán érthető eszmefuttatást (tényekkel és adatokkal megtámogatva). A 28 uniós tagországon belül Magyarországon a hetedik legmagasabb az összes adóteher, az ötödik legalacsonyabb a bruttó átlagbér és az összes teher levonása után mindössze két olyan ország marad, ahol kevesebb pénz marad a dolgozók zsebében.

Igaz, hogy ezt nem lenne jó MTI hírben lehozni, mert szarul hangzik. És ráadásul még igaz is.

BALÁZS PÉTER: ÓRIÁSI VESZTESÉG A CEU ELUTÁLÁSA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VASÁRNAPI HÍREK
2018.12.02.


Óriási veszteség a CEU politikai indítékú elutálása, aminek lehetnek még következményei. Az Orbán-kormány általában előbb lő, aztán kérdez, Gruevszki-ügyben is. Ennyi hasznos tudással nem a komisz kölyök szerepét kellene játszani az EU-ban, mondta Balázs Péter volt külügyminiszter a Vasárnapi Híreknek adott interjúban.

A kormány szakított migrációs szigorával, és ezt egy korrupcióért elítélt macedón menedékkérővel kezdte. Mit üzen Gruevszki befogadása a magyar külügy korábbi irányítójának?

– Menekültügyi, jogi érveket használt a kormányzat, de valójában politikai döntés született. Különösebb vizsgálat nélkül menedéket nyújtottak egy volt kormányfőnek, akit az országában jogerősen elítéltek. Ez nincs összhangban a Genfi egyezmény normáival. Nem kell túlmagyarázni: ha Nikola Nikolov macedón menekült jelentkezik a tiranai nagykövetségen, akkor azt hallja, hogy Macedónia biztonságos ország, nem tudjuk befogadni. Elvben nem zárom ki, hogy Magyarország egy volt politikusnak menedéket nyújtson, de előtte azt is szondázni kell, hogy a szövetségi rendszerünk tudja-e ezt támogatni. Gruevszki ugyanis azzal dicsekedett, hogy egy EU- és NATO-tagállamban kapott menekültstátuszt, csakhogy erről nem egyeztettek előtte. Egy körültekintő diplomácia a hatásokat mindig előzetesen beméri. 

Nem gondolnám annyira zöldfülűnek a külügyminisztert és a kormányfőt, hogy ne érezhették volna e nélkül is a várható hatásokat. 

– Ebben a játszmában az EU és a NATO balkáni terjeszkedése a tét, így Gruevszki befogadásának nyilvánvalóan Moszkva örült, hiszen Putyin a terjeszkedés lassításában érdekelt. Ha Macedónia túljut a krónikus névproblémán, a következő tagjelölt lehet, és bármennyire kis ország, gyarapodik vele a nyugati rendszer. Mindezt a diplomácia felméri, és a különféle lépéseknél, akár a sakkban, számításba veszi. De az Orbán-kormány általában előbb lő, aztán kérdez.

 – A CEU épületében ülve megkerülhetetlen a kérdés: hogy látja ezt a diplomáciai szempontból is bicskanyitogató történetet, amelyet packázó stílusban vitt végig a kormány? 

– Magyarország szempontjából óriási veszteségnek érzem a CEU elutálását. Évente fordulnak meg itt nagy számban túlnyomórészt külföldi diákok, akik a szívükben viszik el nemcsak az egyetemet, hanem Budapestet és Magyarországot is. Egy olyan oktatói gárdát és kutatói bázist hozott ide az egyetem, amely után kapva kapna bármely nyugati állam. A magyar kormány egy amerikai intézményt taszít ki az országból nyilvánvaló politikai indítékból. Védhetetlenek a csűrés-csavarások, a CEU megfelel a rászabott és kitalált követelményeknek, ennek ellenére indulatból és gyűlöletből végigviszik ezt a programot. Holott legalább két igen súlyos kérést kapott a kormány, hogy hagyja békén az egyetemet, az egyiket az EU-tól Manfred Weberen és az Európai Néppárton keresztül, a másikat az új amerikai nagykövet, David Cornstein tette. Mindkettő süket fülekre talált. Ez nagy nemzetközi presztízsveszteséget okoz, és még lehetnek politikai következményei a legfőbb szövetségesek, az EU és az USA részéről. 

Hova tart az ország, ha csomagban nézzük az elmúlt nyolc évet? 

– Ezt elég könnyű megválaszolni: leszakadóban van – ha már le nem szakadt – attól a nyugati szövetségi rendszertől és értékrendtől, ahová ’89-ben elindult, és ahová sikeresen zárkózott fel, sőt sokáig az élen haladt. Ezen az úton nemcsak politikai, jogi követelmények sorakoznak, hanem a jólét útja is erre vezet. A nyugati típusú jólété, aminek a nyugati típusú viselkedés az ára. Ennek a lehetőségét láttuk a hegycsúcs felé tartva, s most elkezdünk visszacsúszni a sárba, ahonnan jöttünk. Olvastam valahol, hogy ez a kormányzat „posztszovjet szinten cselekszik és fosztja ki az országot”, de általában is posztszovjet szindrómát lehet tapasztalni: vissza a belorusz és kazah irányba, Putyin védőszárnyai alá...

ÉRTSÜK MEG: AZ OLIGARCHÁKNAK NEMCSAK RENGETEK PÉNZE, LELKE IS VAN - ŐK IS EMBEREK

24.HU
Szerző: ZSÓTÉR INDI DÁNIEL, SZÁSZ ZSÓFIA, KÁLMÁN MÁTYÁS
2018.12.02.


Az Aranyélet Oknyomozó eddigi részeiben foglalkoztunk már a rendszerváltás utáni mutyival, a mindenki kampányfinanszírozások átláthatatlanságával, a harmadik részben pedig az magyar oligarchiát és közvetlen családjukat mutatjuk be az Aranyélet harmadik évadán keresztül.

Simicska Ádám, Orbán Ráhel, Tiborcz István, Matolcsy Ádám, Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc – mi bennük a közös?

Az utolsó részben az HBO három oszlopos tagjával, Krigler Gábor kreatív producerrel, Angyalosy Eszter forgatókönyv-fejlesztővel és Závorszky Anna producerrel, valamint Bezsenyi Tamás kriminológussal beszélgettünk.

Hasonló filmes tartalmak a Tudáspercek, további videók pedig a 24.hu Youtube-csatornáján érhetőek el.

Az Aranyélet mindhárom évada elérhető az HBO Go-n.

MIUTÁN NEM JÖTT BE ORBÁN KÉNYEZTETÉSE, AZ AMERIKAI NAGYKÖVET 180 FOKOS FORDULATOT TETT, A JELEK SZERIN ELENGEDTE A CEU-T

444
Szerző: SZILY  LÁSZLÓ
2018.12.02.


Az amerikai külpolitika eddigi vonalához képest gyökeres fordulatot hajtott végre David Cornstein nagykövet a Washington Post cikke szerint, aminek az a címe, hogy

A Trump-adminisztráció úgy próbálta megmenteni az amerikai egyetemet, hogy hízelgett egy önkényúrnak. Ráfaragott

Cornstein, az ékszerkereskedőből lett diplomata egy múlt heti követségi beszélgetésen, ahol Orbán miniszterelnököt a barátjának nevezte, a saját életéből vett példával élt, felelevenítve, hogy egy időben plázákban nyitott üzleteket.

Egy másik fickó áruházában nyitottam ékszerboltot. Az egyetem egy másik országban működik. Kifizetődő lenne, ha együttműködne a kormánnyal

- mondta állítólag Cornstein.

A nagykövet a CEU-t - mármint a méretét - lekicsinylő megjegyzést is tett a lap szerint, az 1500 hallgatóval működő intézményt olyan nagyméretű amerikai egyetemekhez hasonlítva, mint az Ohio State vagy a Michigan, majd azon értetlenkedett, hogy ez a téma hogy válhatott ennyire fontossá a világban. Cornstein szerint a CEU-ügy nem más, mint személyes ügy, bosszúhadjárat Orbán és Soros között.:

Ez két ember ügye. Semmi köze a szabad oktatáshoz.”...

RÉGI IDŐK MOZIJA: BECSÜLJÜK MEG ANDY VAJNÁT?

HVG ONLINE
Szerző: HAMVAY PÉTER
2018.12.02.


Korai lenne Andy Vajna látványos bukására fogadni, de túl sok öröm nem is lenne benne, mert a középszerű, nacionalista moziknak nyitna utat, ha a Hollywoodban edződött producert a kultúrharc elsöpörné a filmalap éléről.

„Az adófizetők pénzéből profi népbutítás folyik az Andy Vajna által vezetett Magyar Nemzeti Filmalapnál, külföldi segítséggel” – ugrott neki a miniszterelnök bizalmasaként ismert kaszinókirálynak a Pesti Srácok (PS) című kormányszócső. A támadássorozat fő céltáblája a nándorfehérvári diadalról szóló, még előkészítés alatt álló, 7 milliárd forintra tervezett költségvetésű Utolsó bástya című film. Bayer Zsolt és elvtársai azt sérelmezik, hogy miért a kormányt nemegyszer bíráló Szász János rendezi a filmet, akinek szerintük a „személye garancia arra, hogy újabb magyargyalázó provokációba fullad a vállalkozás”.

A Magyar Idők kormánylap még keményebben fogalmaz: „Nem a Filmalap forgatókönyvírójának hollywoodi gagyiját szeretnénk látni a vásznon, hanem a korszakot ismerő, magyar szívű alkotók felelős munkáját. Nem alkuszunk!” Filmalapos forrásaink szerint jelenleg Szász az egyetlen rendező, aki képes megcsinálni egy ekkora projektet. (Mindenesetre a nyomasztó mozijairól ismert rendező legutóbbi történelmi tematikájú filmjére, a meglehetősen zavaros, A hentes, a kurva és a félszemű címűre csak 20 ezren, de a Kristályglóbuszt kiérdemlő A nagy füzetre is csupán 27 ezren voltak kíváncsiak.)

Hegedűs Bálint forgatókönyvéből – amit a PS-nek sikerült megszereznie a filmalaptól – különösen azok a részek zavarják a mélymagyar publicistákat, amelyekből kiderül, hogy Hunyadi seregében több náció is részt vett. Attól pedig egyenesen dühbe jönnek, hogy a hadvezér román felmenői is szóba kerülnének. A kórus vezetője Bán János, aki Bán Mórként tízkötetes, fantasyelemeket sem nélkülöző regényfolyamot írt, amelyben Hunyadi gáncs nélküli lovagként szerepel. Bán és barátai az Egri csillagokhoz hasonló, tablószerű, a magyar történelmi dicsőséget megéneklő opusokat hiányolják a filmvászonról, „ami után, ha kijövünk a moziból, úgy érezzük, hogy jó magyarnak lenni”...

HA VALÓDI ELLENZÉKI PÁRT VOLNÉK...OLYAN, AMELYIK MEG AKARJA VÁLTOZTATNI A MOSTANI POLITIKAI RENDSZERT

VÁROSI KURÍR
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.12.02.


Ha én ellenzéki párt volnék, valódi ellenzéki persze, már régóta azon dolgoznék, hogy az ország minden településére eljuttassak olyan információkat, amelyeket a hatalom eltitkol a polgárai elől.

Most például azt mondanám el az embereknek,

hogy mi a CEU. És miután ezt elmagyaráztam, azt is elmondanám, hogy ezt az egyetemet a magyar kormány (értsd: Orbán Viktor) elüldözte Magyarországról. Majd, ha már ezt is tudja mindenki, elmondanám azt is, hogy egy ilyen egyetem miért fontos az országnak. Azoknak is, akik soha sem jártak sem a CEU-ra, sem más egyetemre.
Ha valódi ellenzéki párt volnék,

olyan, amelyik tényleg meg akarja változtatni a mostani politikai rendszert, azon lennék, hogy Józsi bácsi Dunarettentőn, és Mari néni Békésborzadályon is megértse, hogy bár látszólag nincs köze hozzá, valójában nagyon is fontos lenne a számára egy olyan egyetem, mint amilyen a CEU. Mert nagytudású, az ország javait gyarapítani képes embereket adott a hazának, miközben, nem mellesleg, súlyos adóforintokkal is gazdagította a közös kasszát.

Azért kellene elmondani mindezt az embereknek,

hogy Mari néni és Józsi bácsi is megértsék: megint elloptak tőlük valamit. Valamit ami az övék volt, és ami nekik, gyerekeiknek, unokáiknak, vagyis Magyarországnak hiányozni fog. Hiúságból, bosszúvágyból, tudatlanságból (megfelelő aláhúzandó) fosztották meg Magyarországot attól, hogy normális, boldog, a gyerekeinknek jövőt biztosító hely legyen.
Nagyjából ezt kellene elmondaniuk az ellenzéki pártoknak.

Nem a parlamentben (persze, ott is) nem közleményben, (persze, ott is), hanem az ország minden településére eljutva.

AZ ORWELLI VALÓSÁG HAMAROSAN MEGELEVENEDIK IDEHAZA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.12.02.



Szép jó estét mindenkinek! Kezdjük is a kommentekkel a ma estét:

Azon honfitársaink, akik a lábukat nem tették még ki az országból és se történelmet, se földrajzot nem tanultak, könnyen bedőlnek az efféle marhaságoknak. Nagy tájékozatlanságra vall azt hinni, hogy egy rövid határkerítés védi Európát, ráadásul, ha a “rothadó” nyugatnak jó a bevándorlás, akkor mi miért akarjuk mindenáron megvédeni őket? Az megvan, hogy a veszélyes, migránsterrortól fenyegetett nyugatról nemigen tódulnak haza honfitársaink?? De továbbmennék, rohadt veszélyes lehet kinn az élet, ennek ellenére pl. egyetlen üzletben sem láttam biztonsági őröket, elgondolkodtató… A Gruevszki ügyről csak annyit, hogy már nem kormányfő, miért lenne útjában a bevándorláspártiaknak? Fideszes barátaink elmagyarázhatnák! Arról szintén lehetne beszélni ki erőszakolja meg a saját szabályait… (Magdi)

Kedves Goitein Vera. Megosztottam az írást, mert feltétlenül egyetértek a véleményével, és úgy érzem ezen az úton is muszáj tovább adni, az erre érzékenyekkel megosztani. Ugyanakkor tudom, hogy a megosztásommal esetleg annyi, de annyi gyűlölködőnek adok felületet a mocskos nézeteik kifejtésére, hogy az borzasztó. Fog kapni bőven mindenféle átkot, de azt hiszem, hogy bennünket mindez megerősít abban, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább.(Ildikó)

‘… a gyökereid, az anyanyelved, az identitásod, a barátaid. A válasz: – Nekem ez már régen nem fáj. A szeretteimet védem, velük vagyok otthon, ha az nem a szülőföldem is. Szerencsére nekem is megadatott, mint ahogyan Orbán által a magyaroknak is, hogy megválogathassam, kivel akarok élni, kivel nem. Mindig is világpolgárnak éreztem magam, soha nem értettem meg, miért zár el bennünket egy mások által meghúzott, épített, határnak nevezett vonal a világtól, és mi az, ami miatt meg kellene adott esetben ezért a talpalatnyi földért dögleni. Azért születtünk, hogy éljünk, boldogok, elégedettek legyünk. Ember és ember között nincs különbség, legfeljebb a szokásaink, de egyáltalán nem biztos, hogy a miénk jobb, lehet, hogy nekünk kellene másoktól tanulni. Én saját magammal vagyok identikus, senki mással, mert mindenki egyedi ember.’
koszonom, hogy ezt ilyen pontosan megfogalmazta helyettem is. a gyermekeim helyett is. szerencsere az unokamnak ezzel mar nem lesz gondja
.(Lustamacs)

A KÖPCÖSNEK KISVASÚTJA ÉS SAJÁT ÁLLATKERTJE IS VOLT TIGRISEKKEL

INDEX
Szerző: IVAND
2018.12.02.


November közepén kezdődött a Köpcös, vagy kevésbé ismert nevén Joaquín Guzmán mexikói drogbáró pere New Yorkban. A különleges biztonsági intézkedések mellett megtartott tárgyalás várhatóan négy hónapig tart majd. Ha a magát természetesen ártatlannak valló Guzmánt bűnösnek találják nemzetközi drogkereskedelem, ellenfelek meggyilkolásának kitervelése és pénzmosás vádjában, akkor életfogytiglani börtönt kap.

A per azért is különleges, mert a Köpcös által évtizedeken át irányított Sinaloa kartell több egykori prominense is a tanúk padján ül, és már két olyan tanúvallomás is volt, ami betekintést engedett az egyik leghírhedtebb mexikói bűnszervezet belső működésébe, ami fénykorában az Egyesült Államokba irányuló drogkereskedelem javát ellenőrizte.
A filmbe illő szökésekkel is ismert lett

Két évvel azután kezdődött a per, hogy Mexikó kiadta Guzmánt az Egyesült Államoknak. Guzmánt legalább öt amerikai városban akarták bíróság elé állítani, az USA pénzügyminisztériuma a világ legbefolyásosabb drogkereskedőjének nevezte. Azonban a Köpcös kiadatása azért sem volt egyszerű, mert drámai szökések után a legkülönfélébb mexikói tisztviselőket megkenve tűnt el a hatóságok elől.

Guzmánt 1993-ban csukták le először, akkor még nem volt az ország legbefolyásosabb kartellvezére. Kábítószerrel üzletelés miatt 20 évet kapott, de csak 2001-ig tudták fogva tartani, arról azóta is legendák keringenek, hogyan is jutott ki (ezekben szerepel szennyeskosár, börtönőrszerkó vagy csak simán lefizetés is)...

A BELÜGYMINISZTÉRIUM NEM TUDJA, MIKOR LÉPETT BE MAGYARORSZÁGRA NIKOLA GRUEVSZKI

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.12.02.


Nikola Gruevszki a Miniszterelnökség közleménye szerint különleges eljárás során nyújtotta be a menekültkérelmét, de sem a Bevándorlási Hivatal, sem a Belügyminisztérium nem mondja meg, hány embernek tették ezt lehetővé az elmúlt négy évben. A Belügyminisztérium ráadásul azt állítja, hogy nincsenek adatai arról, hogy mikor lépett be Magyarországra a hazájában korrupció miatt két év börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök. Pintér Sándor belügyminiszter országgyűlési képviselői kérdésre sem válaszolt az ügyben.

Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke, idén pedig hazájában jogerősen két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali visszaélés és korrupció miatt. Gruevszkinek 2018. november 8-ig kellett volna jelentkeznie a kijelölt börtönnél, de ezt nem tette meg, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene.

November 13-án Gruevszki a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Budapesten tartózkodik, és menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. Ez azért furcsa, mivel a macedón hatóság elvette Nikola Gruevszki útlevelét, macedón személyi igazolvánnyal pedig nem lehet belépni Magyarország területére.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter eleinte nem volt hajlandó részleteket mondani az ügyről, de november 14-én a Miniszterelnökség kiadott egy közleményt, amiben elismerték, hogy Gruevszkit különleges bánásmódban részesítették a magyar hatóságok.

“A magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Nikola Gruevski – tekintettel arra, hogy 10 évig hazája miniszterelnöke volt – menekültügyi kérelmének benyújtására és meghallgatására a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal budapesti központjában kerüljön sor.”


A magyar hatóságok nem árulnak el semmit...


ITT OLVASHATÓ

"EGY TÍZMILLIÓS ORSZÁG VEZETŐJE JÁTSZOTT AZ USA-VAL"

HÍRKLIKK
Szerző: HVG
2018.12.02.


A Washington Post cikkében egyértelműen az USA megszégyenítésének nevezik, hogy nem sikerült megakadályozni, hogy a CEU elköltözzön Budapestről.

Sokáig úgy tűnt, hiába próbálja magára vonni Amerika figyelmét a CEU-üggyel a magyar kormány, azonban mégis Amerika csúfos szégyenével zárult a CEU-ügy, írja a Washington Post nyomán a hvg.hu.

Washington Post szerint a Trump-kormány szerette volna elérni, hogy ne űzzék el a CEU-t Orbánék Magyarországról, de Cornstein ahelyett, hogy megszégyenítette és visszavonulóra kényszerítette volna CEU-ügyben az egyre diktatórikusabb magyar vezetőt, végig előzékeny volt vele, és ezzel hozzásegítette az egyetem elűzésére vonatkozó tervei megvalósításához.

A nagykövet azon kijelentése is az Orbán-kormány előtti meghajlásként értelmezhető, hogy Cornstein nem látott demokratikus intézményrendszer megsértésére vonatkozó jeleket az országban, miközben nyilvánvaló, hogy az ellenkezője az igaz, írja a rangos amerikai portál.

Majd Cornstein Orbánnal való szeptemberi találkozója után azt mondta, sikerült egyezségre jutniuk, mely szerint a CEU még jó ideig Magyarországon marad. Ehhez képest óriási amerikai kudarc, hogy az egyetem rövidesen költözik.

A lap hosszú cikkében végigveszi a CEU tavaly február óta kezdődött káváriáját, valamint azt is, hogy Cornstein és Orbán személyes találkozóján, amikor a nagykövet felvetette az egyetem ügyét, a magyar kormányfő válaszul hosszasan sorolni kezdte Soros György személye ellen tett kijelentéseit...

TOTÁLIS MEGFIGYELÉS 50 MILLIÁRDÉRT - PINTÉRÉK TERVE KIAKASZTOTTA AZ ADATVÉDELMI BIZTOST

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: DERCSÉNYI DÁVID
2018.12.02.


50 milliárd forintnál is drágább lenne, viszont számos biztosíték és felelősségi kör hiányozna belőle - egészen elképesztő dolgok derültek ki a Belügyminisztérium által kialakítandó központi kamerarendszerről. A BM azt állította, a NAIH által kérteket beépítették a törvényjavaslatba, de ez a hivatal levele alapján egyértelműen nem igaz.

"A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára."

Nem egy ellenzéki párt, hanem Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) reagálta így amikor meglátta a kormány törvénytervezetét, amellyel egy helyen gyűjtenék össze a közterületi és pénzintézeti kamerafelvételeket. A hivatal elküldte a hvg.hu-nak a BM-nek írt javaslatait...


ITT OLVASHATÓ

AZ IGAZSÁGOSSÁG KONZERVATÍV FELFOGÁSA

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.12.01.


Az igazságosság kétezer-ötszáz éve (mióta Platón Állama megszületett) a legfontosabb minősége egy bármilyen értelemben jól-elrendezett társadalomnak Az igazságosság nem jogi, hanem erkölcsi kategória, amelynek elvileg irányítania kell egy jogrendszer, de egy "társadalompolitika" és az emberek közvetlen, közéleti természetű, sőt adott esetben magánéleti kapcsolatait is. A progresszív felfogáshoz tartozó ismert igazságosságelmélet, a John Rawls-é szerint pl. az a társadalom igazságos (jól elrendezett), amelyben az alapvető szabadságok mindenkit megilletnek, érvényesül a fair esélyegyenlőség, illetve nem romolhat senki szociális helyzete, miközben másé javul (ti. nem eshet meg az egyik a másik kárára).

Ez az igazságosságelmélet aztán könyvtárnyi értelmezésre és vitára adott lehetőséget (és van rajta kívül még több tucat). De így is látjuk, hogy a szabadság és az egyenlőség (ezen túl pedig a társadalmi hatékonyság) egyensúlyát törekszik kialakítani, ezért baloldali, progresszív (de nem marxista). A konzervatív igazságosságfelfogás természetesen nem baloldali. Itt rögtön előrebocsátom, hogy nem is reakciós, amennyiben valamilyen korábbi társadalmi állapotot igyekezne visszaállítani. A konzervatizmus mint politikai gyakorlat halálra lenne ítélve, ha az idő ellenében kívánná destrukció és rekonstrukció alá venni a modern társadalmakat. A konzervatív igazságosságnak csak úgy van értelme, ha organikus, nem (ellen)forradalmi, ezért kiszámíthatóan produktív. Egy dolog saját budoárunkban, személyes életünkben a régmúlt idők nagyszerűségéről ábrándozni (alkalmasint egyoldalúan kezelve azokat) és egy másik a konzervatív igazságosság politikai (közösségi) stratégiáját sikerre vinni...

GYÚJTOGATÓK KORA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: FORGÁCS IMRE
2018.12.02. 


Az I. világháború lezárásának 100. évfordulója alkalmat adott Európának egy kis múltba tekintésre. A The Times szerkesztőségi cikke például arra figyelmeztet, hogy már az első nagy háborúról sem gondolta senki, hogy megtörténhet. A fasizmus legyőzése után pedig sokan bíztak abban, hogy a kontinens nyugati felén már semmi nem fenyegetheti a liberális demokráciát. A Marshall-terv és az 1963-tól számított enyhülés évei is segítették a gazdaság fejlődését. Miután a Közös Piac sikeresnek bizonyult, a korábbi ellenfelek megbékéltek egymással, s a fellendülés egészen a hetvenes évekig tartott. Az akkori gazdasági válságból Brüsszel – Jacques Delors, francia bizottsági elnök vezetésével – az előremenekülést választotta. Az Egységes Európai Okmány (1986) az integráció további mélyítéséről szólt, s úgy tűnt, ez a folyamat nem visszafordítható.

A nyolcvanas évek végén a szovjet birodalom összeomlása is a Nagy Illúziót erősítette. Európa polgárai azt remélték, hogy a liberális demokráciák végső győzelmet arattak. Úgy tűnt, hogy a kelet-európai országok felvétele a NATO-ba és az Európai Unióba lezárja az évszázados ellenségeskedések korát. Sokan gondolták, hogy a pusztító nacionalizmusok ideje lejárt és Európa a nácizmus sötét árnyaitól is megszabadul.

Sajnos nem így történt. A 2008-ban kirobbant gazdasági válság az amerikai pénzpiacok összeomlásával kezdődött, de a kilábalásban a föderális Egyesült Államok az öreg kontinensnél jóval sikeresebbnek bizonyult. Az uniós tagállamok mérsékelt politikai pártjai azért váltak sebezhetővé, mert a népszerűtlen költségvetési megszorításokon kívül semmilyen épkézláb ötletük nem volt a válság enyhítésére. A The Guardian kissé frivol értékelése szerint a populizmus szexi lett Európában. Persze a gazdasági bajok mellett a 2015-ben kirobbant menekültválság is kapóra jött a gyújtogatóknak. A gátlástalan migránsozás főleg az alacsonyabb iskolai végzettségű, kevésbé tájékozott vidéki szavazók körében hat, márpedig ők sokan vannak. A 2016-os Brexit-népszavazás a populizmus nagy győzelmét hozta, de egyúttal pusztító erejét is megmutatta.
2018 végéig a szavazók már 11 európai országban juttattak kormányzati pozícióba populista pártokat. Még az is elképzelhető, hogy a gazdasági válság mögöttünk hagyott évtizedét a gyújtogatók korának nevezik majd a történészek.
Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel elfogadta a Sargentini-jelentést, s a 7. cikkely szerinti eljárás a lengyelekkel szemben is elindult. Mindez jó hír volt az uniópártiaknak. Ám az Európai Néppárt sietett megválasztani Manfred Webert bizottsági elnökjelöltté: tőle semmilyen komolyabb fellépés nem várható a populista demagógokkal szemben. Nem véletlen, hogy a novemberi néppárti kongresszuson a magyar demokrácia helyzete és a Fidesz esetleges kizárása napirendre sem került. Ehelyett egy – a jogállamot és a demokratikus értékeket méltató – nyilatkozatot fogadtattak el valamennyi tagpárt képviselőjével. A dokumentumot természetesen a Fidesz elnöke is aláírta.
Ha nem Európa sorsáról lenne szó, akár nevethetnénk is a dolgon. A nyilatkozat aláíratásával ugyanis egy olyan politikust akarnak jó útra téríteni, aki épp most nyújtott diplomáciai segítséget egy köztörvényes bűnözőnek. Köztudott, hogy a volt macedón miniszterelnököt a magyar kormány tudtával és közreműködésével egyszerűen átcsempészték a schengeni határon a hazájában rá váró börtönbüntetés elől.

A Néppárt gyermeteg pedagógiai kísérlete azt mutatja, hogy a történelem riasztó módon ismétli önmagát. 1936-ban jelent meg Klaus Mann nagyszerű regénye, a Mefisztó, amelyből az azonos című, Oscar-díjas film is készült. Ennek egyik hőse, Bruckner professzor, aki a „Barbárság fenyeget” című előadásával szeretné figyelmeztetni a berlinieket a nácizmus veszélyeire. Ám a tolerancia jegyében még a barátai is leintik és ilyeneket mondanak: „A nemzetiszocialistákkal szemben csak egy módszer létezik: a nevelés. Mindent latba kell vetnünk, hogy a demokrácia eszközeivel tartsuk féken ezeket az embereket. Meggyőzni kell őket, nem pedig legyőzni…” A történet vége sajnos ismert.

A 2019 tavaszán esedékes EP-választás kampánya máris elkezdődött és a Néppárt nincs könnyű helyzetben. Eddigi kényelmes többségét ugyanis két oldalról is veszély fenyegeti. Egyrészt erősödnek az Európa-ellenes pártok, másrészt a föderális Unióért küzdő Macron át akarja venni a mérsékelt jobboldal vezetését az EP-ben. A „kétfrontos” harcban azonban az igazi veszélyt a populista gyújtogatók jelentik. Az ő meggyőzésük – ahogy azt a magyar példa is mutatja – nem látszik reális alternatívának...

EGY VIETNÁMI ESKÜVŐ KULISSZATITKAI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.12.02.


Egy esküvő, legyen bárhol is, mindig érdekes. Különösen izgalmas azonban akkor a kulisszák mögé lesni, ha a nagy esemény valamilyen egzotikus országban van. Esetünkben ez most Vietnám. Az esküvő mellett keresünk majd bébiszittert Kanadában (nem is olyan egyszerű, mint gondolná az ember), végül kiderül, hogy a japánok valamiért nem tudnak normális emaileket írni.

Kezdjük tehát az esküvővel, amiről az asUchange blog szerzője számolt be, akinek volt szerencséje a helyszínen, azaz Vietnámban részt venni egyen. Nagyon érdekes dolgokat tapasztalt...

„Az esküvőre béreltek buszt, így több vendéggel együtt utaztunk négy órát. Amikor Dieu házához értünk, már nagyban tartott az ünneplés. Ez volt az esküvő második napja, előző napon volt a templomi esküvő pénteken. Ezen csak a család vett részt.

Szombaton a pár nem találkozhatott, külön ünnepeltek az otthonukban, én Dieu-vel, a családjával és a barátaival. Dieu bemutatott az anyukájának, aki nagyon örült nekem, ő volt az első “Gratuláló”. Uyen azt mondta, hogy büszkék Dieu-ra.

A vacsora nagyon finom volt, bár húst ettek hússal, és én egy ideje nem eszem húst, azért készítettek nekem zöldségeket. Amikor mondtam, hogy nem eszem húst, úgy néztek rám, mintha beteg lennék, de valahogyan ezen is túltették magukat. A vacsora után elmentünk a tengerparthoz, bár sokat nem láttunk a sötétben, azért belesétáltam kicsit a tengerbe.

Körülbelül 7 órakor indultunk vissza a karaoke buliba, illetve éppen zajlott egy Vietnám-Kambodzsa focimeccs. Miután 3-0 lett az állás Vietnám javára, kezdődhetett az éneklés. Az alábbi videón Uyen és Dieu énekelnek.

Énekelni nem szeretek, mert nem tudok, de Dieu emlékezett rá, hogy szeretek táncolni, így Dieu, Uyen és én együtt táncoltunk a Baby Shark című számra. A vendégek megdermedtek, nem tudták, mi történik, szerintem ilyen bulikon sosem táncol senki. :) Minden asztalnál nagyban ricáztak a vendégek, ezt lehet zsákszámra veszik az esküvői bulikra.

Valamikor 11 óra körül Dieu bátyja elvitt minket egy hotelbe, majd mondta, hogy 5 órakor indulunk másnap. Indulunk? Ekkor hallottam először a tervet. Szóval 4.50-kor kelünk, gyors készülődés, és 5 órakor kezdődik a ceremónia, ami után négy órát buszozunk egy másik városba.

Persze azt gondoltam naivan, majd milyen jókat pihenek a pár nap alatt, hát igazából alig aludtam. Aztán az járt az eszemben, hogy Thang és Dieu valószínűleg három napig nem alszik.

Felvettem a farmert a pólóval, de Uyen az ünnepi ruhát vette fel és sminkelt is. Azt mondták, hogy 4 órát utazunk a buszon, mert elmegyünk Thang szülővárosába, így azt gondoltam, erre nem öltözök ki. Habár Uyen mondta, hogy jobb, ha felveszem az ünneplő ruhát, én farmerban maradtam. Azt gondoltam, csak a buszhoz megyünk.

Rosszul gondoltam.

Öt órakor visszamentünk Dieu házához, ahol már Thang is ott volt. A hagyomány nem áll messze az otthoni esküvőktől, a vőlegény jött kikérni a lányt.

Tehát mindenki kiöltözve – én farmerban – elkezdődött a ceremónia. Minden asztalon volt egy kis nassolni-való, egy doboz cigaretta és gyufa a vendégeknek.

Thang bement a házba, kikérte Dieu-t és beszálltak az autóba, a vendégek pedig a buszba. Két busszal és körülbelül négy autóval indultunk Ha Tinh tartományba, Thang szülővárosába, 234 km-re Dieu szülővárosától.

A hagyomány szerint tehát Thang kikérte Dieu-t és elviszi az új otthonába, vagyis Thang szülőházába. Ez az út körülbelül öt órán át tartott. Amikor megérkeztünk Thang házához, mindenki gyönyörű ruhákban volt, én pedig még mindig farmerban, így gyorsan kerestem egy mosdót és átöltöztem.

Néhány fotó erejéig maradtunk itt, utána elmentünk az ebéd helyszínére, rengetegen voltunk, a pár mindenkivel kezet fogott. Minden asztalhoz odamentek, ittak mindenkivel és közben mosolyogtak. Amikor a mi asztalunkhoz értek, Dieu csak annyit mondott “Fáradt vagyok”.

El sem tudom képzelni, mennyire fáradt lehetett, de a képeken szépen mosolygott (délután biztosan lepihent). Az ebéd után Thang odajött hozzám és néhány asztalhoz elvitt, hogy igyak a vendégekkel.

Minden asztalnál kezet fogtak velem, mintha nekem is gratulálnának. Megkérdeztem Uyen-t, miért van ez, azt mondta, mert büszkék, hogy egy külföldi vendég is részt vesz az esküvőn. Sokan kérdezték Uyen-t ki vagyok én, és sokan néztek rám meglepődve, mintha eltévedtem volna, mert nem értették mit keresek ott.

Velem nem mertek vagy nem tudtak beszélni, Uyen-t kérdezték honnan jöttem, hogyan kerültem ide. Miközben asztalról-asztalra “jártam” és ittam a pár egészségére, énekesek szórakoztatták a vendégeket, volt színpad, illetve egy kivetítőn láthattuk a pár esküvőre készített képeit.

Készítettek esküvői fotókönyvet is, a bejáratnál volt az ajándék-doboz mellett. Mindenhol lehetett látni üres borítékokat, ebbe tettük a pénzt, amit ajándéknak szántunk., a borítékra pedig ráírtuk a jókívánságainkat. Az ebéd után sokan elmentek, nekünk is indulnunk kellett egy órakor, mert 8 óra buszútra volt Hanoi és sokan dolgoztak hétfőn (Uyen is).

Thang kérdezte, hogy mennék-e későbbi busszal, de tudtam, hogyha maradok, csak rizspálinkázás lett volna a program, és utána a 8 órás buszút még rosszabb. Elbúcsúztam a pártól, és mondtam, hogy jöjjenek meglátogatni Saigon-ba.”

A teljes posztot jó sok fényképpel és videókkal itt találjátok, szerintem érdemes megnézni...

DONALD TUSK HAZAKÉSZÜL, A JELENKOR BOLSEVIKJAINAK LEGYŐZÉSÉRE SZÓLÍTOTT FEL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MIKLÓS GÁBOR
2018.12.01.


Jaroslaw Kaczynski pártja az orbáni modellt hűségesen követve kívánta magát leválthatatlanná tenni, de megakadt a jobboldali lengyel kormánypárt sikersorozata. Az önkormányzati választást nem nyerték meg, a függetlenség századik évfordulója sem hozta meg a várt politikai profitot. Az igazságszolgáltatás tervezett tisztogatásából is kihátrálnak.

Nemrégiben ünnepelték a lengyel függetlenség századik évfordulóját, azt a napot, amikor az ország 123 év felosztottság után visszanyerte államiságát. November 11. az utóbbi években, ahelyett hogy a nemzet újjászületéséről szólt volna, a feszültségek és botrányok napja volt. Az ünnepet eltérítették a szélsőjobboldali csoportok, pártocskák, amelyek a gyűlölet és a nacionalista erőszak napjává tették. A szélsőjobboldal fokozatos erőre kapását jelzi, hogy míg korábban pár száz szkinhed gyűlt csak össze, most már sokezres tömeget vonzanak az események.

Az idén minden rekordot megdöntött a tömeg. A kormány kénytelen volt alkuba bocsátkozni a szélsőjobbosokkal, s megállapodtak, hogy egy felvonulás lesz csak, amelyet az államfő és a hivatásos kormánypolitikusok vezetnek. Máshogy sikerült. Az állami parádé meglehetősen sovány lett, mögöttük viszont negyedmilliós tömeg vonult. A masírozóknak csak a töredéke lehetett ugyan a különböző újnáci, nacionalista csoportok híve, de a hangot ezek adták meg. EU-zászlókat égettek és nacionalista, antikommunista, melegellenes jelszavakat skandáltak. A külföldi tudósítók a demokrácia katasztrófájáról jelentettek. A honi média is beszámolt azokról jelszavakról, amelyek szerint például „Lwów és Wilno örökre lengyel”, vagyis az ukrajnai Lviv és a litván főváros, Vilnius. Mások azt skandálták, hogy a fákon kommunisták lógnak majd. Az egyik kedvenc jelszó szerint „Le az EU-val, a mi utunk a nacionalizmus”. Aztán: „Európa csak fehér lehet!”...

KARSAI LÁSZLÓ: RANDOLPH L. BRAHAM (1922-2018)

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2018.11.30.


Észak-Erdélyben, Désen barátai, akik becsülték focitudását, gyorsaságát, Picinek szólították. Ortodox (magyar) zsidó családban született (eredeti családi neve Ábrahám Adolf volt), és sok nyelven tudott. Petőfi Szeptember végén című költeményét tavaly New Yorkban egy kis indiai étteremben először franciául kezdte el szavalni, majd megkérdezte tőlem, elhiszem-e, hogy tudja ezt románul és latinul is. Elhittem, de jeleztem, hogy ezeken a nyelveken ellenőrizni nem tudom, hogy jól, pontosan szavalja-e a szép szerelmes verset. Nem nekem, hanem a társaságunkban tartózkodó, nála jó 50 évvel fiatalabb hölgynek akart imponálni, persze minden hátsó szándék nélkül, csak fiatalos virtusból. Nyelvtudása 1945 után a németországi amerikai zónában segítségére volt (saját bevallása szerint magyarul, románul, jiddisül, franciául, németül és angolul is tudott). Kapott amerikai katonai egyenruhát, munkát az American Jewish Joint Distribution Committee-nél és a United Nations Re­lief and Rehabilitation Administrationnél, a menekültek ügyeivel foglalkozott. Holokauszttúl­élő volt, a munkaszolgálatból 1944 végén megszökött, családtagjai, legközelebbi rokonai közül tizenhárman pusztultak el a holokauszt idején. Amerikai cionista volt, őszintén szerette választott hazáját, és eddig még nem publikált emlékirataiban őszintén bevallotta, nagy meglepetés volt számára, hogy ott sincs kolbászból a kerítés. Cionizmusa abból állt, hogy aggódott, reszketett Izrael biztonságáért és fennmaradásáért, és ahogy fogalmazott: mindent megtett, ami csak módjában állt ezért az országért. New Yorkba 1948‑ban érkezett, keményen tanult, dolgozott, a City University of New York politológiatanára lett. Soha nem tanította sem a magyar, sem az európai holokauszt történetét, „csak” kutatta, feltárta, bemutatta, mi és hogyan történt 1938–1945 között a magyar zsidókkal. A népirtás politikája első kiadása 1981-ben jelent meg, a New York Re­view of Booksban Braham kollégája, a Columbia University professzora, Deák István (ő is holokauszttúlélő) írt nagy vitát kiváltott recenziót az úttörő munkáról Túlélhették volna a magyar zsidók a holokausztot? címmel. Deák végső, első olvasásra döbbenetes válasza az volt saját kérdésére, hogy igen, de csak akkor, ha Horthy Miklós és a Kállay-kormány ugyanúgy viselkedett, politizált volna, mint Ion Antonescu román „Conducator”: a „hintapolitika” helyett szavakban, háborús propagandában és tettekben is a legteljesebb, leglelkesebb kollaborációval (talán) elkerülhettük volna a német megszállást, és ezzel a magyar zsidóság pusztulását. Nem egy nekrológ a megfelelő hely egy historio­grá­fiai vita taglalására, de az bizonyosnak tűnik, hogy többek között a NYR­Books-vita is tette, túlzás nélkül állítható, nemzetközileg, és nem csak a holokauszt-szakértő történészek körében ismertté R. L. Braham nevét. Ha egy nemzetközi konferencián vagy workshopon szót kért, a teremben csend lett, mindenki rá figyelt, sokan szorgosan jegyzeteltük is szavait. Örült, hogy Magyarországon 1990 után egyre több fiatal történész kezdett a holokauszt történetével foglalkozni. Nagyon jól tűrte a bírálatot. 1991-ben jelent meg Molnár Judit egyik tanulmánya az 1944-es délvidéki deportálásokról, amelyben Braham monográfiájának vonatkozó fejezetében található hibákat, tévedéseket, pontatlanságokat is szóvá tette. Nem sokkal később az ELTE-n Komoróczy Géza professzor bemutatta Molnárt Brahamnek, aki azzal fogadta az ifjú szegedi történészt, hogy: „Nagyon köszönöm tanulmányát. Sokat tanultam belőle.”

Ránki György akadémikus az ÉS-ben 1982 júniusában hosszú, kritikus recenziót írt Braham könyvéről (A magyar holocaust, 1982/25., június 18.). „A magyar zsidóság pusztulásában a sorstalanság volt a különleges tragédia” – írta 20 évvel Kertész Imre irodalmi Nobel-díja előtt a szintén holokauszttúlélő magyar történész kolléga. Akkor még a részéről és az ÉS akkori szerkesztői részéről is politikai bátorság kellett ahhoz, hogy az „56-os” Bibó István 1948-ban publikált tanulmányához irányítsa azt az olvasót, aki nem csak arra volt kíváncsi, mi és hogyan történt a magyar zsidókkal, hanem arra is, miért. Ránki és Braham barátok lettek, sajnos Ránki már nem érhette meg, hogy többek között az ő segítségével 1988-ban megjelent magyarul is Braham monográfiája. Jó tíz éve egyszer próbáltam Randy Brahammel lépést tartani Queensben, szép kis házuk felé gyalogoltunk az elegáns villák között, amikor egyszer csak megjegyezte: „Jó, hogy [Ránki] Gyuri már meghalt...” Döbbent arckifejezésemet látva gyorsan megmagyarázta, hogy biztosan megütötte volna a guta, látva, mit művel hajdani (egyik) legkedvesebb tanítványa, Schmidt Mária. Ezek, mondta megvetően, fehérre akarják mosni a Hor­thy-rezsimet, minden felelősséget a németekre és pár nyilasra próbálnak hárítani. Még 1994 júliusában, a A népirtás politikája II. magyar kiadása előszavában írta, keményen és pontosan fogalmazott: „A magyar zsidó vezetők, akiket saját kormányuk csapdába csalt és aztán sorsukra hagyott, meg kellett érjék, hogy az ország lakossága a legcsekélyebb ellenállást sem tanúsította, szomszédaik a kisujjukat sem mozdították, a világ meg mintha teljesen elfeledkezett volna róluk, s ebben a szörnyű helyzetben mindent megtettek, ami erejükből tellett, hogy mentsék, ami még menthető.”

Göncz Árpád köztársasági elnök 1995-ben a Magyar Köztárasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki Randolph Brahamet. 2014-ben, amikor kiderült, hogy az Orbán-kormány miféle német megszállási emlékművet tervez a Szabadság térre, a professzor úr a kitüntetést visszaadta, és levetette nevét a Páva utcai Holokauszt Központ Információs Központjáról. Nagyon fontos szövetségest, barátot, kollégát veszítettünk el halálával. Alig néhány hete a Mazsihisz elnökéhez, Heisler Andráshoz írott levelében bírálta a Sorsok Háza történelemhamisító projektet. Ennek volt hírértéke, vele azok, akik már évek óta a Józsefvárosi pályaudvar környékén tüsténkednek, nem mertek vitatkozni. Ma már egyre jobban tudom, érzem, hogy minden egyes halott baráttal milyen sokat veszítünk, magunkat sajnáljuk, nem csak őt, aki teljes életet élt. Sok száz tanulmány, sok tucat könyv marad utána, életműve megkerülhetetlen. Göncz Árpád 2002-ben a Braham 80. születésnapjára szerkesztett kötetben írta, hogy Randolph Braham „...több mint történész, mert megélte, amit megörökít. Aki nemcsak elmond, hanem kimond valamit, olyasmit, amit száz- meg százezrek nem voltak képesek, mert nem volt lelkierejük, nemcsak megfogalmazni, de még önmagukban felidézni sem... Braham professzor életműve: fizetség a halottaknak.”

PLÉD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.02.


Ha lenne bakancslistám, de az sincs, akkor elbicikliznék Karnakba, de nem fogok, és nézném a csodát, hogy a falu, amelyről a templomok halmaza kapta a nevét, bőven elférne azokban, meg persze nézném az oszlopokat is, meg a falakat. Aztán jó lenne nekem. Csak elgondolkodnék – miközben jó lenne -, hogy azért építkeztek itt mindenféle fáraók ezer éveken át, hogy komfortos otthona legyen az isteneknek, meg persze saját maguknak is, akik szintén istenek voltak persze kicsit. Így gondolták, most meg fekszenek kiterítve gyolcsokban, fene se tudja.

Viszont az istenek is hülyék, hiúak és politikusok. Így lehetett, hogy például itt, Karnakban – ahol letámasztva áll a biciklim – a nagy Ramszesz, amikor trónra került, a jó édesapjának, Széthinek a nyomait is el akarta tüntetni, mert még ő sem hallott a relativitáselméletről, Bergson szubjektív idejéről meg pláne nem. Így hát, cseszheti a buzgalmát, az apja sem, de ő sem fog örökre fönnmaradni. Ám ahogyan az isteneknek jó volt itt, a papjaiknak meg még jobb, mert kiderült, hogy a templomokban élők hatvan évig is elélhettek, míg odakint, a faluban meg, akik eltartották ezeket, csak harminc nyüves évre számíthattak a megmurdelás előtt.

A világ soha nem volt igazságos, és most sem az, de aztán, nevezzük akár karmának vagy gondviselésnek, végül minden kiegyenesedik és a helyére kerül. Ha már elbicikliztem idáig, akkor beszéljünk arról is – mert van benne tanulság számunkra is -, hogy egy fáraó, akire alig is emlékszünk, bizonyos Ehnaton, vagy IV. Amenhotep, gusztus szerint, szóval ez a félisten a régi egyiptomiak fejére a sok-sok, megszokott és jól bejáratott istene helyett csupáncsak egyet, Atont akarta ültetni. Ebbe pedig úgy beleremegett a birodalom, hogy Ehnaton halála után eltüntették őt a történelemből, tiszta mázli, hogy azért nyoma maradt.

Ez a kereszténydemokrácia erőltetett építése miatt jutott az eszembe, mint ahogyan meg azért bicikliztem el Karnakba elmélkedni – bármily hihetetlen is -, mert kiderült, hogy a csepeli mentőállomáson nincs elég pléd, amivel betakarják a betegeket, és most a Facebookon koldulnak. Röhej, miközben így karácsony közeledvén, még a ködökben is ki lehet ülni forralt borra, teára a menőbb kerthelyiségekben, amelyekben plédeket rendszeresítettek, hogy a jól szituált polgár csülkei ne fagyjanak le. És a meccsek VIP páholyaiban is van ilyen készség, míg a fűtött gyöpön szaladgálnak a botlábúak, a rajongók betakaróznak, hogy kibírják a látványt. Csepelen meg a betegek is reszkethetnek...

A CEU-NAK ELEGE VAN ABBÓL, HOGY PALIRA VEGYÉK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD 
Szerző: SZELESTEY
2018.12.02.


- A Közép-Európai Egyetem páratlan munkát végzett, de a kormány nem nézi jó szemmel a liberális fészket, ezért az iskola szedheti a sátorfáját

- Orbán Viktor még tovább korlátozza a sajtószabadságot

- Saját maguk alatt vágják a fát a visegrádiak, ha nem hoznak be sürgősen külföldi munkaerőt, mind közönségesen: migránst

Le Monde

A törvényi változások távozásra kényszerítik a CEU-t. Az egyetem úgy döntött, hogy nem vár tovább a nacionalista Orbán Viktor részéről a feltételezett zöld jelzésre, jó másfél éves jogi csatározás után, amelyhez hasonló idáig nem volt az EU-ban, hanem inkább Bécsbe telepíti az oktatást. Az osztrák főváros tárt karokkal várja az emblematikus intézményt. Az alapító Soros György rendszeres céltáblája a magyar miniszterelnöknek. A kényszerű költözés a kudarc beismerése egy olyan intézmény részéről, amely negyed évszázad alatt 90 ország jó 16 ezer diákjának adott diplomát. Orbánt Sem Brüsszel, sem Washington, sem az ENSZ tudta megállítani, pedig mind a három aggódik a tanszabadság miatt.

A vita egy részét alighanem az igazságszolgáltatás tisztázza majd, miután a Nyílt Társadalom Alapítvány még a nyár végén az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult „kormányzati zajlatás” miatt. A Stop, Sorossal van baja, mivel az megítélése szerint sérti a vélemény nyilvánítás jogát. Az alapítvány igazgatója, James Goldston szerint a cél egyértelmű: megfélemlíteni és elhallgattatni azokat a civil szervezeteket, amelyek védik a polgári és politikai jogokat Magyarországon. Mint mondta, ez hozzáállás igen veszedelmes precedensül szolgál, amit ezután, akár más jogok megnyirbálására is fel lehet használni .

Deutsche Welle

Újabb gond van a magyar sajtószabadsággal: csaknem 500 szerkesztőséget vonnak össze egy óriási, kormány közeli médiaholdingba. Vagyis még inkább szigorú központi ellenőrzés alá kerülnek a hatalomhoz hű lapok, rádiók, tévék, internetes portálok, amelyek már eddig is a kabinet álláspontját képviselték. A vezető a jobboldali-nacionalista Orbán Viktor egyik hűséges kiszolgálója lesz. Az még bizonytalan, hogy mit szól az ügylethez a Versenyhivatal. A terv azonban külföldön és idehaza egyaránt bírálatba ütközik. A Német Újságíró Szövetség felszólította a Bizottságot, hogy az tekintse a hatalommal való súlyos és módszeres visszaélésnek a Fidesz kísérletét a sajtó szabadságának és a sokszínűségének korlátozására. Ellenzéki hírforrás szerint a miniszterelnök személyesen rendelte el a centralizálást, mert elégedetlen azzal, hogy az állami források ellenőrizetlenül elszivárogtak ezekbe a magánvállalkozásokba.

euobserver

A V4-ek gazdaságát fenyegeti a csoport migrációs politikája. A bevándorlással kapcsolatos félelmeket persze könnyű meglovagolni, de a visegrádiaknak érdemes volna odafigyelniük arra is, mennyi migránsra van szükség a gazdasági növekedés fenntartására. A gyors ütemű fejlődést ugyanis a munkanélküliség nagy arányú csökkenése kísérte, és ez csak fog. Ez a gyakorlatban már most azt jelenti, hogy sok üres állást nem tudnak betölteni. Ezek száma megnégyszereződött az utóbbi öt évben. A Bizottság arra figyelmeztet, hogy a jelenség hosszú távon alááshatja a fellendülést. További gond, hogy a munkáskezek hiánya megdobta a béreket, így azok sokkal gyorsabban nőnek, mint a termelékenység. Ennek a gazdaság láthatja kárát, hiszen ezek a gazdasági modellek az alacsony keresetekre épülnek. Ennélfogva veszélybe kerülhetnek a külföldi befektetések.

A helyzeten csak rontanak a népesedési kilátások, nem beszélve a kivándorlásról. A lengyeleknél a sok ukrán vendégmunkás segített , de újabbak kellenek és ez vonatkozik a másik három országra is. Visszaüthet a jelenlegi ellenséges hivatalos retorika. Őszinte vitára volna szükség a bevándorlás előnyeiről és hátrányairól. Ennélfogva nem a migráció vélt veszélyére kellene összpontosítani, választási okokból kihasználva a félelmeket, hanem inkább az volna a bölcs, ha a közép-európai kormánypolitikusok arra figyelnének oda, milyen bajokat okozhat a gazdaságban a migránsok hiány, a jólétre és a növekedésre nézve...

A CEU ELÜLDÖZÉSE AZT MUTATJA, HOGY AKI MÁST GONDOL A VILÁGRÓL, MINT A FIDESZ, ANNAK NINCS HELYE MAGYARORSZÁGON

444
Szerző: erdelyip
2018.12.01.


...Hivatalosan ma járt le a határidő, amíg meg lehetett volna menteni az egyetemet, de év eleje óta egyre több jel mutatja, hogy el kell költözniük. Ez a magyar diákoknak lesz a legrosszabb.

A CEU-n van ösztöndíjas, ingyenes és fizetős képzés. Az ösztöndíjakat jellemzően Magyarországnál rosszabb helyzetben lévő országok szegényebb diákjai kapják. Ők ebből a pénzből fizetik a szállásukat és más költségeiket, míg az egyetemre járnak Budapesten. A képzésért a tehetősebb nyugati diákok fizetnek, és nekik kevésbé okoz gondolt bérelni egy itteni lakást. A magyarok jelentős része ingyen, vagy relatív kisebb ösztöndíjjal tanul az egyetemen (ez szakonként azért változó), és közülük értelemszerűen sokaknak szállásra nincsen gondja. Amíg a CEU Budapesten van.

A fizetős nyugati diákok jelentős része a bécsi lakásbérlet költségét is ki tudja majd gazdálkodni. A szegényebb diákokról ösztöndíjjal és kollégiummal várhatóan továbbra is gondoskodik majd az egyetem. Ehhez képest a magyar egyetemisták közül sokaknak számára egy csapásra elérhetetlenné válik a CEU, mert még ha továbbra is ingyen tanulhatnak majd, akkor is nagyon kevesek tudják majd a bécsi tartózkodást kifizetni. Emiatt vissza fog esni a CEU-n tanuló magyar diákok száma.

Ha az amerikai diplomát adó képzés Bécsbe költözik, akkor a magyar oktatási tevékenységnek is befellegzett.

A CEU-ra azért jár a külföldi és magyar diákok döntő többsége, mert az Egyesült Államokban is elismert diplomát ad. Van néhány kurzus, amit Magyarországon is akkreditáltak, beiktatták itthon kötelező elemeket, de ezek önmagukban nem fenntarthatóak. Nem fognak ingázni az oktatók Bécsből Budapestre, nem fog a CEU hosszútávon fenntartani itthon is infrastruktúrát, hogy három és fél diáknak órát tartsanak.

Magyarországon, ha működik egy magyar egyetem, egy diplomát ad ki, ehhez képest van egy egyetem, amely kettőt: egy Magyarországon és egy Amerikában érvényeset. Ez nem fair a többi magyar egyetemmel szemben. (...) Magyarország egy olyan ország, amely a tudást támogatja, de a csalást nem tűri el.

Ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta még 2017 tavaszán, a CEU elleni támadások legelején. Orbán pontosan tudja, hogy szó sincs itt csalásról, szó sincs jogosulatlan előnyről. Abszurd érvelésében azt állítja, hogy az országnak hátránya származik abból, hogy az egyik egyetemén külföldön is diplomával elismert tudást adnak. Valójában persze nem gondolja ezt, hazudik, hogy politikai számításból kiszúrjon az ország polgárainak egy részével.

A CEU magyarországi működése semmilyen társadalmi csoport érdekeit sem sérti, senkinek sem lesz attól jobb, ha majd már nem itt működik az egyetem.

Mikor elüldözi a CEU-t, akkor a magyar kormány azt mondja, hogy akik mást gondolnak a világról, mint a Fidesz, azok jobb, ha elhúznak. Azok nem tagjai a közösségnek. És pénzt, energiát nem kímélve, az államszervezetet mozgósítva mindent megtesznek azért, hogy elkergessék őket.

RETTEGJÜNK EGYÜTT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.12.01. 


Szép jó estét mindenkinek! Már-már szokásunkhoz híven kezdjük a ma esti posztot is a napi hírekre reflektáló kommentekkel, hisz továbbra is úgy véljük, hogy fontosak lehetnek egy párbeszéd megindításához.

A Fidesz sikere az ellenzéki pártok fölött abból fakad, hogy
– neki(k), vagyis Orbánnak van egy, mindenek feletti célja, az ellenzéki pártoknak nincs,
– neki(k) van küldetéstudata, az ellenzéki pártoknak nincs,
– neki(k) van gátlástalansága, az ellenzéki pártoknak nincs,
– neki(k) van szervezőképessége, az ellenzéki pártoknak nincs.

Azt nem tudom, hogy a maffia-alakzat a leghatékonyabb és legfegyelmezettebb szervezeti forma-e egy társadalom vezetésére, főleg hosszú távon, de az kétségtelen, hogy az ellenzék(ek) és hiányzó vezető(i) a fenti tulajdonságok hiányában esélytelenek a nerrel szemben.

Marad tehát az, hogy vagy a ner csapodik önerőből a falnak, vagy valamilyen külső erő hat rá eredményesen.(masikszempont)


Nagyon jól megfogtad a lényeget.
Nem az online térben kell megnyerni a választást (és főleg nem a kampány időszakban), hanem a való életben.
Egy gondolat ébresztő…
Van – e valaki rajtam kívül akinek feltűnt hogy jelenleg a mai politikai palettán egyetlen csoportosulás van akik úgy viselkednek ahogy a választóik elvárják és az eddig nem őket választó bizonytalanok is minimum szimpátiával nézik?
Ötlet?
Nincs?
Súgok a Ketfarkúak Magyarország egyetlen viccpártja, ironikus, nem?!
Igen kotkodácsolnak, ingyen sört ígérnek, és itt jön a de…
A kampánypénzt olyan civil szervezetek megsegítésére fordítják ami tényleg előre viszi az átlag szavazók életét, buszmegálló.,bringaút épül belőle. Lakókocsi vásárlások lesznek a kampánypénzből azoknak akiket a hajléktalanságukból kifolyólag a királyság kriminalizál…
Hány és hány embernek segítettek ezek az ötletek közvetlenül és közvetve is.
Pl a bohóc doktorok tuti rájuk szavaznak legközelebb, de azok a hálás szülők is akik gyerekeit ezek a dokik gyógyítják.
Az etyeki kutyamenhely dettó dobja majd az X-et, de jó eséllyel azok is akik onnan kutyust elhoznak, miért? Azért hogy legközelebb meglegyen a 2%hogy ne kelljen visszafizetni…
És most a kérdés
Miért nem jut eszébe egyetlen pártnak sem az ilyen irányú, emberközeli politikai tőke építés?
Szaros pelus helyett ilyen és ehhez hasonló dolgokkal kéne foglalkozni….(Csaba)


Van annak egy különösen pikáns bája, amikor az elvtársak közül kiáll valaki, zsebében a bölcsek kövével elmagyarázni, hogyan lehet megreformálni az ágazatot. Elegánsan elfelejtve (Dr. Alzheimer terápiájára jól reagáltak) azt, hogy azért mert a rendszer szügyig áll a szarban, azért vastagon ők is felelősek. Mert nem csak az elmúlt nyolc év előtti nyolc év volt, hanem utána is volt nyolc, ami alatt tehettek volna valamit, aminek már látszatja kellene lennie. Ha kicsi is, de legalább látnánk valami pozitív tenni akarást a sok süket duma helyett.
Összekapaszkodás, sallangok elkerülése, bátorság… a sok tipikus, teljesen üres, idióta fideszes panel petárdák durrogtatása mellett elhangzott valami konkrétum is arra nézvést, hogy mi az elképzelésük?
Vagy az, hogy a homeopátiás szereket nem lehet gyógyszernek hívni, az már kiút az összes vizekből? És. Ha már itt tartunk, hülyeség ellen törzskönyveztek már valamilyen gyógyszert? Mert ha igen, azt emelt adagban kellene szedniük, különösen Kásler elvtársnak. (Aegean)


Hitte volna valaki, hogy újra eljön az az idő mikor mást kell tanítani a gyermekeinknek mint amit az iskolákban tanítanak? (Szilárd)...