NYOMOZÁS A MOL-ALAPÍTVÁNYNÁL, LÉTSZÁMLEÉPÍTÉS A MEDIAWORKSNÉL

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.06.19.

Magyar Hang: Bejelentette a Mediaworks: keddtől megszűnik a Bors, júliustól pedig több megyei lap

Hétfő délután bejelentette a Mediaworks Hungary, ami már várható volt: számos lapot bezárnak, egyeseket digitális formában üzemeltetnek tovább. Az értesülések több száz ember elbocsátásáról szólnak. A Mediaworks azt nem közölte, hány főtől válnak meg, azt viszont megerősítették, hogy keddtől felfüggesztik a Bors megjelenését, július 1-jétől pedig a Nógrád Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap és a Komárom-Esztergom megyei 24 Óra című napilapokét. Az egyes lapok digitális felületei üzemelnek tovább. A Ripost.hu és a Metropol.hu esetében viszont azokat is bezárják.

HVG: Reagált az Integritás Hatóság elnöke arra, hogy az ÁSZ vezetője a felmentését kezdeményezte

Bízik a bíróság reális helyzetértékelésében – közölte Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság (IH) elnöke azután, hogy az Állami Számvevőszéket vezető Windisch László kezdeményezte elnöki jogviszonyának megszüntetését a Fővárosi Törvényszéken. Windisch azután fordult a bírósághoz, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyebek mellett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat Biróval szemben. Az IH elnöke kedden azt írta: „amióta ez az eljárás elindult, tudtam, hogy elsődleges feladatom a hatóság szervezetének integritásának biztosítása, a rendelkezésemre álló összes eszközzel, akár azzal is, hogy a szervezet bizalmát élvezve kiállok a nyilvánosság elé”. Hozzátette: meggyőződése, hogy a bukott hatalom egyik utolsó embere politikai küldetést teljesít.

444: Nyomozást rendeltek el költségvetési csalás gyanújával a MOL – Új Európa Alapítvány egyes kifizetései miatt

Még jóval a választás előtt, február végén tett feljelentést egy magánszemély annak gyanújával, hogy a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvány, az elmúlt években alapított kekvák egyike (amit tizennégy másik társával együtt idén augusztus 31-ig bezárnak) szabálytalanul, költségvetési csalást elkövetve kötött meg bizonyos szerződéseket és fizetett ki egyes támogatásokat, és azok nyomán sok százmillió forintnyi adót nem fizettek meg az államnak. A február végi feljelentésben azt a gyanúját fogalmazta meg, hogy az alapítvány több milliárd forint értékben adott támogatásokat hazai és külföldi sportszervezeteknek, illetve rendezvényeknek „mecenatúra” jogcímen, de valójában más konstrukcióban.

Telex: Felülvizsgálják a nemzeti dohányboltok és a kaszinókoncessziók rendszerét

Felülvizsgálja a kormány a trafik- és kaszinókoncessziót, mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a heti kormányszóvivői tájékoztatón. Arról beszélt, hogy sok esetben politikailag jól ismert szereplőkhöz kerültek nagy mennyiségben nagy forgalmú dohányboltok. A kormány még véletlenül sem szeretné, hogy a dohányzás népszerű legyen és elterjedjen, de el szeretnék kerülni azt is, hogy olyan szereplők gazdagodjanak meg ebből, akik nem tisztességes eljárásban és versenyben szereztek hosszú évtizedekre szóló jogokat a dohányboltok működtetésére. Az előző kormány a választás előtti hetekben sorra osztott ki hosszú távú kaszinókoncessziós jogokat Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Nyíregyházán, Sopronban és Debrecenben. Van olyan szerződés, ami 2061-ig érvényes.

444: Benyújtotta a kormány az uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatot

Kedd este két törvényjavaslatot is benyújtott a kormány a parlamentnek, és az egyik az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 110 oldalas törvényjavaslat (pdf). A törvény többek között szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat; az Integritás Hatóság vonatkozó feladat- és hatásköreinek megteremtésével biztosítja a vagyonnyilatkozatok tartalmának vizsgálatát, teljeskörűségük ellenőrzését; rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) alaptörvényben is rögzített megszüntetéséről, és az ezzel összefüggő végrehajtási rendelkezések elfogadásáról; a korrupcióval szembeni fellépés érdekében módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény egyes passzusait; fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot.

ITT OLVASHATÓ

FIDESZES HÁTTÉREMBEREK ELLENŐRIZTÉK VOLNA, HOGYAN KÖLTI EL A KRAUSZ FERENC-FÉLE ÉLVONAL ALAPÍTVÁNY A TÖBB SZÁZMILLIÁRDOS ÁLLAMI TÁMOGATÁST

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.06.19.

Hat év alatt 261 milliárd forint közpénz, egy további 25 évre szóló keretszerződés, amely összességében akár ezermilliárdos nagyságrendű állami finanszírozást is jelenthetett volna – ilyen háttér mellett különösen fontos kérdés, kik ellenőrzik a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítvány működését. A kekvaformátumban (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány formátumában) működő alapítványoknál általában a kuratórium tagjai körül szoktak viták lenni. Az Élvonal esetében itt abszolút nem érheti szó a ház elejét, a kuratóriumban világhírű, Nobel-díjas tudósok ülnek. Egy alapítványnak azonban nemcsak kuratóriuma van, hanem felügyelőbizottsága is. Ennek a szerepe nem pusztán jelképes: a testület feladata a szervezet gazdálkodásának és működésének ellenőrzése, betekinthet az iratokba, vizsgálhatja a vezetők döntéseit, és kötelessége jelezni, ha jogsértést vagy a szervezet érdekeit sértő működést tapasztal. Az Élvonal alapító okiratából pedig az derül ki, hogy ezt a feladatot egytől egyig erősen Fidesz-kötődésű szereplők látták el – és nincs ez másképp a Krausz Ferenc vezette Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) Nonprofit Kft.-nél sem.

A kekvamodell éppen azért verte ki a biztosítékot az Európai Uniónál, mert ebben a konstrukcióban az állam közjogi eszközzel (törvénnyel), állami vagyon juttatásával hozott létre magánjogi szereplőket. A struktúra pedig lehetővé tette, hogy a Fidesz a kuratóriumokba és a felügyelőbizottságokba beültesse a saját embereit, akiket egy sima kormányváltás esetén nem lehet volna kirobbantani onnan. A Tisza kétharmados győzelme azonban mindent megváltoztatott, az új kormány meg is szünteti a kekvákat – de ha a Tisza nem nyert volna ekkora fölénnyel a választáson, tehetetlen lenne a konstrukció ellen...

ITT OLVASHATÓ

SZÉTROBBANT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG: SULYOK TAMÁS AKCIÓJA UTÁN HETEN SZÁLLTAK KI

KLIKKTV / FORDULÓPONT
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.20.

A KlikkTV Fordulópont című adásában Ónody-Molnár Dóra (Jelen), Lánczi Richárd (Magyar Hang) és Murányi András (Index) elemzik a hazai belpolitika legfrissebb eseményeit, különös tekintettel a köztársasági elnök körüli vitákra és az Alkotmánybíróság belső feszültségeire.

Időrendi áttekintés és kulcspontok:

00:00 – Köszöntő és vendégek bemutatása A műsorvezető üdvözli a nézőket és bemutatja a kerekasztal résztvevőit.

00:19 – Sulyok Tamás és a Tisza Párt törvénymódosítása A beszélgetés az elnök legutóbbi aláírásával indul. Mennyiben akadályozza vagy segíti az államfő a kormányváltó erők munkáját? Az elemzők szerint Sulyok a „két lábon járó toll” szerepét hozza, és továbbra is mindent aláír, amit a hatalmi érdek megkíván.

02:23 – Miért nem mond le az államfő? Vita arról, hogy miért ragaszkodik Sulyok Tamás a székéhez a folyamatos támadások és a múltját érintő vádak ellenére. Felmerül Orbán Viktor háttérben meghúzódó szerepe és a NER bástyáinak védelme.

05:04 – A bombahír: Szétrobbanó Alkotmánybíróság Részletes elemzés arról a friss információról, miszerint Sulyok Tamás beadványa után (melyben saját szerepfelfogásának értelmezését kérte) hét alkotmánybíró zárta ki magát a folyamatból. Ez példátlan válságot jelez az intézményen belül.

07:46 – Súlyos vádak és a múlt árnyai Az elnök önéletrajzi ellentmondásai, a zsebszerződéses földügyek és a családi múlt körüli viták hatása a köztársasági elnöki intézmény tekintélyére.

12:03 – Változások a nyomozóhatóságoknál? Elkezdődött-e valódi munka az ügyészségen és a rendőrségen? A vendégek azt vizsgálják, hogy az áprilisi események óta látható-e elmozdulás a megfelelési kényszerben.

15:40 – A választói elvárások és a valóság Magyar Péter ígéretei és a Tisza Párt szimpatizánsainak várakozásai az elszámoltatással kapcsolatban. Hol tart most a folyamat, és miért tűnik úgy, mintha bizonyos pontokon megrekedtek volna?

19:41 – Uniós források és diplomáciai mozgások A jogállamisági viták, az EU-s pénzek hazahozatala és Magyarország helyzete az európai térképen. A prioritások elemzése: szimbolikus ügyek kontra gazdasági kényszerek.

22:32 – Gazdasági ügyek és a „mély állam” A Matolcsy-ügy és más, jól dokumentált visszaélések feltárása. Miért nehéz az államigazgatási gépezet átállítása egy új korszakra?

25:13 – Előzetes a következő részhez: Az aranykonvoj-ügy A műsorvezető lezárja az első részt, és beharangozza a következő blokkot, amely a Fidesz legfelsőbb köreit is érintő aranykonvoj-botránnyal foglalkozik.

ITT NÉZHETŐ MEG

2000 MILLIÁRD HIÁNYZIK – HOVA LETT A NYUGDÍJASOK PÉNZE?

HÍRKLIKK / KLIKKTV PLUSZ
Szerző:
2026.06.

A nyugdíjrendszer jövője körüli vita egyszerre gazdasági, társadalmi és politikai kérdésként jelent meg abban a beszélgetésben, amelyet a KlikkTV Egyenleg című műsorában folytatott Korózs Lajos és Karácsony Mihály. A felek nem csupán a jelenlegi rendszer fenntarthatóságát vizsgálták, hanem azt is, hogy milyen irányba lehetne elmozdítani egy olyan struktúrát, amely egyszerre biztosítja a költségvetési stabilitást és az idősek méltányos ellátását. A vita egyik kiindulópontja az volt, hogy a magyar és az európai nyugdíjmodellek között folyamatos feszültség húzódik a „fenntarthatóság” és a „méltányosság” elvei között.

Fenntarthatóság és méltányosság feszültségében

A beszélgetésben Korózs Lajos hangsúlyozta, hogy Európa-szerte két nagy logika határozza meg a nyugdíjpolitikát: az egyik a pénzügyi fenntarthatóságot, a másik a szociális igazságosságot helyezi előtérbe. „Ha egy fiskális pénzügyes írja a nyugdíjrendszert, akkor az a logika, hogy meg kell szorítani, hogy felesleges ennyit adni, a fenntarthatóságot kell biztosítani” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezzel szemben a szociális megközelítés az igazságosságot és a szolidaritást tekinti elsődlegesnek. Szerinte Magyarországon is ez a két szemlélet feszül egymásnak, és ebből adódnak a rendszer alapvető ellentmondásai.

A politikus úgy vélte, hogy a jelenlegi rendszerben halmozódó feszültségek már társadalmi konfliktusokat is generálnak, ezért „sürgősen hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez”. Érvelésében kitért arra is, hogy Európa több országában nyugdíjas tüntetések zajlanak, és egyre több helyen jelennek meg nyugdíjas érdekképviseleti pártok, ami szerinte jól mutatja, hogy az idősek érdekei sok helyen nem kapnak megfelelő politikai súlyt.

Politikai döntések és európai kötelezettségek

A vita másik hangsúlyos eleme az volt, hogy mennyiben tekinthető a nyugdíjrendszer finanszírozása technikai vagy politikai kérdésnek. Korózs Lajos szerint a rendszer nem omlik össze önmagától, mert annak működése alapvetően politikai döntéseken múlik: „egy nyugdíjrendszer nem tud tönkremenni, az államon múlik, és politikai döntések tömkelegét kell meghozni”. Hozzátette, hogy a források elosztása mindig prioritási kérdés is.

A beszélgetésben szóba került az Európai Unióhoz való viszony is. Elhangzott, hogy Magyarország korábban vállalt bizonyos nyugdíjreform-lépéseket, amelyek azonban nem valósultak meg a megadott határidőkig. Ez a vita szerint nemcsak politikai, hanem pénzügyi következményekkel is járhat, különösen az uniós források hozzáférése szempontjából. A szereplők szerint a reform elmaradása hozzájárul a jelenlegi bizonytalansághoz, miközben az európai elvárások továbbra is fennállnak.

Karácsony Mihály ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritás erősítésére több jogi és intézményi alap is létezik, amelyekre lehetne építeni. Ugyanakkor szerinte a jelenlegi rendszerben a feladatok túlságosan szét vannak tagolva, ami megnehezíti az átlátható működést és a hatékony döntéshozatalt.

2000 milliárd, állami hatékonyság és a rendszer tartalékai

A beszélgetés egyik legmarkánsabb pontja a források kérdése volt. Korózs Lajos szerint nem feltétlenül forráshiányról van szó, hanem az állami működés hatékonyságáról. Ennek alátámasztására több példát is említett, köztük azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint a behajthatatlan kinnlevőségek összege meghaladja a 2000 milliárd forintot. „Hát ezt én nem tudom behajtani? Hát milyen állam?” – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy szerinte ez az összeg önmagában is jelentős nyugdíjforrást jelenthetne.

A vita során felmerült az áfa-rés, a feketemunka és az árnyékgazdaság kérdése is, amelyek mind hozzájárulnak az állami bevételek csökkenéséhez. A résztvevők szerint ezek kezelése nélkül nehéz hosszú távon stabil nyugdíjrendszert fenntartani. Karácsony Mihály ehhez hozzátette, hogy az állami feladatok leépítése és az ellenőrzési kapacitások szűkítése is hozzájárul a rendszer gyengüléséhez, példaként említve a munkavédelmi ellenőrzések visszaszorulását.

A beszélgetés kitért az alapnyugdíj kérdésére is, amelyet mindkét fél fontos lehetséges reformirányként említett. Karácsony Mihály szerint „senkinek nem kellene 21. századi körülmények között egy bizonyos szint alatt élnie”, ezért támogatja egy minimális, minden jogosult számára biztosított alapnyugdíj bevezetését, amely ugyanakkor feltételekhez köthető lehetne.

Korózs Lajos ezzel összhangban azt hangsúlyozta, hogy az idősek ellátása nem csupán nyugdíjkérdés, hanem komplex szociálpolitikai rendszer része, amelyben az egészségügytől kezdve az önkormányzati ellátáson át számos terület érintett. Szerinte a jelenlegi széttagolt struktúra nem kedvez a hatékony működésnek, és akadályozza az idősellátás átláthatóságát.

A vita végén szó esett az idősotthoni férőhelyek bővítésének tervéről is. Karácsony Mihály szerint egy olyan program, amely 20 000 új férőhely létrehozását célozza, komoly előrelépés lenne, tekintettel arra, hogy jelenleg mintegy 58 000 ember él intézményi ellátásban, miközben körülbelül 60 000-en várakoznak elhelyezésre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a demográfiai folyamatok miatt a következő években az idősellátás iránti igény tovább növekedhet, ami újabb kihívásokat jelent majd a rendszer számára.

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT IGAZSÁG

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VARGA TAMÁS
2026.06.19.

A szemünk előtt látványosan összeomlott Orbán-rendszerben a közügyekért aggódó olvasók egy idő után már semmin nem lepődtek meg, így halkan felsóhajtva, rezignáltan vették tudomásul azokat a sajtóhíreket is, amelyekben a független médiumok jól dokumentáltan, alaposan feltárt korrupciós ügyekről adtak hírt, de vagy mégsem indult nyomozás, vagy ha indult, abban sok köszönet nem volt, mert valahogy soha nem sikerült kinyomozni évek alatt sem, hogy történt-e bűncselekmény, és azt kik követték el. Miközben az ország korrupciós indexe egyre nőtt, a bűnüldözésre hivatott szervekbe vetett társadalmi bizalom indexe egyre csökkent. Ez a bűnüldözési rendszer papíron még mindig „szolgál” és „véd”, a gyakorlatban viszont inkább olyan színházi előadás, ahol a szereposztást rég a lojalitás és megbízhatóság, mintsem a tehetség dönti el, a kritika megszűnt, a taps pedig kötelezővé vált – néha ugyan késik, de azt is belső utasítás szabályozza. A színészek alkalmatlansága pedig nemhogy nem hiba, hanem szelekciós előny – aki nem ért hozzá, legalább nem kérdez rá feleslegesen dolgokra, hanem gondolkodás (mert az tilos!) nélkül végrehajtja a rendező utasításait.
*
Jelen írásom célja annak vizsgálata, milyen felelőssége volt abban a legfőbb ügyésznek (értsd Polt Péter Fidesz-tagsági könyves örökös legfőbb ügyésznek) és a mindenkori országos rendőrfőkapitánynak, hogy így alakultak a dolgok?

ITT OLVASHATÓ

MAGYART ÜNNEPELTÉK BRÜSSZELBEN, DE Ő HŰTENI AKARTA A KEDÉLYEKET

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: MAGYARI PÉTER
2026.06.19.

Az új magyar miniszterelnöknek nagyon örültek az első brüsszeli csúcsán, de ő csak azt tudta megígérni, hogy készen áll az alkudozásra és kemény tárgyaló lesz. Első hozzászólásában rögtön beszólt a menekülteket védelmező kollégáinak, és azt is jelezte, hogy nem ért egyet azzal a tervvel, ami alapján a Bizottság sokkal rövidebb pórázra fogná a kormányokat a támogatások elköltésekor. Brüsszelben figyeltük, hogyan tért vissza Magyarország Európába.

Megtapsolták hivatalos bemutatkozásakor Magyar Pétert az európai miniszterelnökök és elnökök, amikor először szólalt fel az Európai Tanács hatalmas körasztalánál. Ez az elismerés jól mutatja, hogy milyen a hangulatban fogadták a többiek, hogy immár nem Orbán Viktor képviseli az EU legfontosabb testületében Magyarországot.

Ebben a körben ritkán tapsolnak. A szigorúan zárt ajtók mögötti megbeszélések nem a gesztusokról, hanem az alkudozásokról szólnak általában. Hogy most mégis kifejezték elégedettségüket Európa vezetői, az elsősorban annak szólt, hogy vissza lehet térni az alkudozások jól bejáratott, és az egész EU-t működtető világához.

Orbán Viktor ugyanis egyre inkább kiszállt az érdemi megbeszélésekből, és átállt arra, hogy addig vétózik, amíg mindent el nem ér, amit akar. Ha pedig nem éri el, akkor behúzza a féket, és lehetetlen akár csak részeredményeket elérni. Ezzel érdemben nem lehetett mit kezdeni. A tanácsülések előtt a többiek arra kényszerültek, hogy azt találják ki, hogyan lehet kikerülni Magyarországot a fontos döntésekkor. Hogyan lehet trükközni a saját szabályaikkal, vagy érdemes-e megpróbálni mégis alkudozni a magyarok hajthatatlanul ukránellenes miniszterelnökével. Ennek az őrületnek vetett véget Magyar első felszólalása csütörtök este. Csakhogy ő is rögtön azt ígérte, hogy vele sem lesz könnyű.

„Az elején minden felszólalás azzal kezdődött, hogy milyen jó, hogy Magyarország visszatért, óriási volt a megelőlegezett bizalom. De mondtam nekik, hogy nem barátkozni és népszerűsködni jöttem. Megadom mindenkinek a tiszteletet, de el is várom ezt, és azért vagyok itt, hogy mindenben a magyar érdeket képviseljem.”

Nekem az is jó lesz, ha én leszek a legnépszerűtlenebb a Tanácsban négy év múlva, ha ez az ára, hogy minden pénzt elvigyek, ami a magyaroknak jár

– mondta közvetlenül a csúcstalálkozó után Magyar Péter.

Első hozzászólásakor éppen a menekültügy volt napirenden, és rögtön neki is ment azoknak a kollégáinak, akik szerinte a politikai korrektséget előrébb tartják az őszinteségnél. Azt mondta a magyar újságíróknak, hogy első tapasztalatai alapján az olasz és a dán miniszterelnöknők a leghatározattabb tagjai a Tanácsnak, akik többek között a határok lezárása ügyében is a legszigorúbb eljárást követelik. Ebben a témában hozzájuk csatlakozott.

A többiek szempontjából azonban nem ez volt a legfontosabb most, hanem a beszélő viszony helyreállítása. Annak örültek, hogy a közös asztalnál ismét lett értelme az alkudozásnak...

ITT OLVASHATÓ

HIÁBA LETTEM RÁKOS, AKKOR IS MEGÉRTE MINDEN | L. RITÓK NÓRA

NESHAMA TV
Műsorvezető: HIDAS JUDIT
2026.06.19.

Fél éve mellrákkal diagnosztizálták L. Ritók Nórát, akinek emiatt sok mindent át kellett rendeznie az életében, de most is örökmozgó, tevékeny, másokért tenni akaró ember, akárcsak Tapasztó Orsi. Mégis sokat küzdenek a belső elégedetlenségükkel. Honnan jöttek, milyen értékeket hoztak otthonról, mi hajtja őket, többek között erről is mesélnek Hidas Juditnak a Párban legújabb adásában. Szóba kerül az is, hogyan hatott a háborús propaganda az ország leszakadó részein, hogy mit tehetünk a manipuláció ellen és hogy miért nem jó a poroszos oktatás.

Időbélyegek 

00:00 – Bemutatkozás és a közös témák felvezetése 

01:08 – Belső elégedetlenség és a teljesítmény kérdése 

02:30 – Miért keresi mindig a kihívást az ember? 

04:13 – A siker megélése és az egyensúly megtalálása 

05:33 – Amit már elértünk, azt mennyire értékeljük? 

07:59 – Influenszerség, szakmai identitás és önazonosság 

12:10 – Gyerekkori minták és a segítő szerep 

18:22 – Családi háttér, tanulás és pályaválasztás 

26:21 – Betegség, felismerés és újrarendezett élet 

30:56 – Tabuk, kritikai gondolkodás és lezárás

ITT NÉZHETŐ MEG

LELEPLEZZÜK ROGÁN TITKÁT - 8 ÉVE TART A NYOMOZÁS A 2 MILLIÁRDOS TALÁLMÁNY ÜGYÉBEN

KLIKKTV
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.19.

Valóban egy zseniális találmány tette milliárdossá Rogán Antalt, vagy csupán egy olyan konstrukcióról van szó, amely mögött más bevételek rejtőzhetnek? A Börtön Ablakában legújabb adásában ezt a kérdést járjuk körül Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyésszel. A beszélgetés apropóját az adja, hogy a nyilvánosságra került információk szerint a NAV immár nyolc éve nyomoz a Rogán-féle szabadalom ügyében, miközben érdemi eredményről továbbra sem tudni. Mit jelent egyáltalán egy ilyen elhúzódó nyomozás? Normális-e, hogy egy ügy ennyi ideig tart? És vajon miért nem történnek látványosabb lépések azokban az ügyekben, amelyek korábban a politikai közbeszéd középpontjában álltak?

Ihász Sándor részletesen beszél az ügyészség működéséről, az elszámoltatások nehézségeiről, valamint arról, hogy szerinte miért lenne szükség az igazságszolgáltatás mélyreható reformjára. Szó esik a Rogán-találmány jogi hátteréről, a bizonyítás problémáiról, a letelepedési kötvények ügyéről és arról is, hogy milyen szerepet játszhatnak a politikai szempontok a nagy horderejű nyomozásokban.

Az adás nem ítélkezik, hanem azt vizsgálja: milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre, hogyan lehetne bizonyítani egy esetleges visszaélést, és miért olyan nehéz a büntetőjogi felelősség megállapítása még akkor is, amikor a közvélemény már biztosnak érzi a választ.

ITT NÉZHETŐ MEG

POGÁTSA ZOLTÁN: BIZONYÍTOTT, HOGY LÉTEZIK DEEP STATE | MINDENSÉGIT! 179

MINDENSÉGIT! PODCAST
Szerző: Mindenségit! podcast
2026.06.14.

Sokan a mai napig abban a kellemes hitben élnek, hogy ha az ember elmegy szavazni, akkor leválthatja az éppen aktuális haszonleső bandát és majd minden megváltozik, jó lesz. Nem nagyon szeretnénk szembe nézni azzal a körülménnyel, hogy legfelül a szálak összeérnek, és létezik egy alternatív valóság, aminek a fősodratú média és annak narratívái önkényes görbe tükrei csupán.

Úgyszintén sokan vannak, akik annak hallatán, hogy "Deep State", vagy "háttérhatalom" egyből az összeesküvés-elméletek füstös-homályos vonzáskörzetét érzik felderengni, mit sem foglalkozva azzal, hogy rengeteg összeesküvés-elmélet tulajdonképpen összeesküvés-gyakorlattá vált, s ahelyett, hogy a történelem során kibukott lólábakat jó alaposan megjegyeznénk egy életre, hagyjuk magunkat kábulatba ringatni újból és újból - ugyanazon agymosási technikák által.

Pogival most arra tettünk kísérletet, hogy a Deep State témáját és jelenkorunk ezzel kapcsolatos sztárfiguráját, Jeffrey Epstein-t kicsikét elemezve tágítsuk egymás és hallgatóink tudatát, inspirálva őket és magunkat egy szkeptikus, de nyitott gondolkodási mechanizmus irányába. Pogi a diskurzus során korábbi, immár szinte teljesen elfeledett példákkal reprezentálja a dolgok működési mechanizmusait, ami sokat segít abban, hogy felismerjünk olyan mintázatokat, amelyek ma is engedelmes kábulatban tartják a populációt. Kellemes kritikai gondolkodást mindenkinek.

[00:02:28] Létezik-e deep state, és mit jelent valójában? 

[00:09:28] Forráskritika, bizonyosság és összeesküvés-elméletek 

[00:16:47] Deep state vagy világösszeesküvés? Fogalmi tisztázás 

[00:27:03] Davos, BlackRock és a félreértett elitfórumok 

[00:32:01] A FED, a pénzrendszer és a „magánbank” mítosza 

[00:55:24] Pénz, média és politikai befolyás: így működik a valódi hatalom 

[01:15:40] Jeffrey Epstein története: pedofil sziget vagy mélyállami hálózat? 

[01:29:44] Epstein eltűnt évei: fegyverkereskedelem, Maxwell és titkosszolgálati szálak

[02:18:00] Trump, outsider-politika és a deep state újratermelődése

ITT NÉZHETŐ MEG

ROGÁNÉK OLCSÓN KÓTYAVETYÉLTÉK EL AZ INGATLANOKAT I BICSKANYITOGATÓ

KLUBRÁDIÓ / BICSKANYITOGATÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2026.06.15.

Rogán polgármestersége alatt a jó kapcsolatokkal bíró személyek feltűnően olcsón juthattak amúgy igen sokat érő belvárosi ingatlanokhoz. – Nem új dolog ez, Juhász Péter ezek egy részét már évekkel ezelőtt feltárta.

A Klubrádió erről szóló riportjában Juhász ismerteti a módszereket, amelyekkel ilyen előnyökhöz juthattak a tűz közeli szereplők. Ez az ügyeskedés később tovább folytatódott, tavaly például két menetben is meghirdetett a lipótvárosi önkormányzat nem lakáscélú ingatlanokat (ezek között üzlethelyiségeket és irodákat). Ezek egy része egy panellakás négyzetméter áránál is kevesebbért kelt el – tájékoztatta a Bicskanyitogatót Csárdi Antal, aki 2026. áprilisig a terület országgyűlési képviselője volt. Ő megpróbálta megismerni a részleteit ezeknek az ingatlan eladásoknak, de szerinte az önkormányzat semmi érdemi információt nem adott ki. Ezért a politikus két pert indított, ezekből egyet megnyert, egyet elveszített, de a mai napig nem sikerült megkapnia a kért adatokat. Arról például, hogy milyen értékbecslések születtek az ingatlanokról. Riportukban megkérdeztük Léderer Sándort a K-Monitkor alapító igazgatóját is a trükkös ingatlan szerzésekről. Elmondta, hogy sok önkormányzat forrás-kiegészítésként használja az ingatlanvagyonát, gyakran "áron alul, haveroknak" juttatva értékes lakásokat vagy üzlethelységeket.

00:00 - 00:36 - Intro – Bicskanyitogató bemutatása, Belvárosi ingatlanmutyik és a 

00:37 - 03:33 - Juhász Péter és az V. kerületi rendszerszintű ingatlaneladások kezdete 

03:33 - 05:32 - Trükközés a bérleti jogokkal és a Rubovszky-féle irányított értékbecslések 

05:32 - 09:05 - Milliárdos vagyonvesztés, a luxuspaloták sorsa és a bérlők megzsarolása 

09:05 - 12:58 - Csárdi Antal az eltitkolt pályázatokról és a Stolnár Béla utcai lakásirodáról 

12:58 - 19:42 - Léderer Sándor,A K-Monitor az állami vagyonvesztésről és a pénzpumpákról

ITT NÉZHETŐ MEG