„ISTEN SZÁMÁRA SOKSZOR NEM VAGYUNK JÓ REKLÁM” – REFORMÁTUS ÖNVIZSGÁLAT KORMÁNYVÁLTÁS UTÁN

VÁLASZONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.06.23.

Tizenhat év Fidesz-kormányzás után keresi a helyét a református egyház, amely még egyik püspöke, Balog Zoltán kegyelmi ügyben játszott szerepével is küzdeni kénytelen. Az idei esztendő végén ráadásul tisztújítás lesz a reformátusoknál, amelynek során az államhatalomhoz való viszony lesz az egyik központi elem. Erről most kálvinista körökben korábban nem látott vita zajlik, a kulcskérdés pedig így hangzik: „Milyen keresztyén szabadság az, aminek a garanciáját nem Istenben, hanem a kormányzatban látjuk?” Egyházpolitikai háttér.

Erdő Péter esztergom–budapesti érsek nagy diplomata és szavaira gondosan ügyelő kánonjogász, az utolsó Orbán-kormány idején egy egyházi vezetőknek tartott összejövetelen mégis dühös lett. „Nem lesz itt még egyszer erdélyi fejedelemség!” – vágta oda többek füle hallatára a bíboros Balog Zoltán dunamelléki református püspöknek, aki akkor a második legnagyobb magyarországi egyház zsinatának elnöke (első embere) volt. A 16-17. századi, protestáns fejedelmek által irányított erdélyi „kis magyar haza” képe azért idéződhetett fel az érsekben, mert ebben az időszakban Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Novák Katalin köztársasági elnök és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyaránt a kálvinista felekezethez tartozott. Balog Zoltán pedig hosszú fideszes múltja és korábbi minisztersége miatt rendelkezett egy átlagos egyházi vezetőnél nagyságrendekkel jelentősebb befolyással. Azaz tűnhetett úgy, hogy a protestánsok számarányuknál jóval nagyobb befolyással rendelkeznek és képesek az állam (egyház)politikáját is formálni...

ITT OLVASHATÓ