PÉNZES PROLISÁG MINT „NEMZETI NAGYTŐKE” – AZ ELMÚLT TÍZ ÉV LEGNAGYOBB ÁTVERÉSE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.08.11.

Orbán Viktor pontosan tíz évvel ezelőtt, a 2013-as tusnádi beszédében hirdette meg a „nemzeti tőkések” programját. 2023 augusztusában kijelenthető, a mű elkészült: perverz privatizáció, milliárdos jachtok, poszterautók és az egészet körüllengő pénzes proliság. Olyasmi született, amivel szemben a jobboldali-konzervatív közönség anno meghatározta önmagát – csak sokszoros léptékben. Vélemény.

A jövőre 40 éves Ferrari Testarossa a ’80-as években sokkal több volt divatos autónál, valóságos kulturális ikonná vált. A maranellói gyárnak ekkoriban már az USA volt a legfontosabb piaca: a Testarossa világhírnevét éppen egy amerikai krimi, a Miami Vice alapozta meg. Anthony Yerkovich és Michael Mann sorozatának köszönhetően a rácsozott oldalsó légbeömlőkkel szerelt hófehér Ferrari nézők millióinak a retinájába égett bele. Hírességek sokasága vásárolt magának az 1996-ig gyártott típusból: a Rolling Stones frontembere, Mick Jagger, Michael Jordan kosár-, Elton John zenészlegenda és még sorolhatnánk.

Az olasz csodakocsik következő hullámát Ferruccio Lamborghini manufaktúrája szállította. A ’90-es évek poszterautója a Lamborghini Diablo lett: 4 másodperc alatt érte el a 100 km/h-t, versenyautós kialakítása és felfelé nyíló ajtajai dizájnosak, egyszersmind irritálóan agresszívek voltak. Nem véletlen, hogy olyan figurák vásároltak maguknak az „olasz ördögből”, mint az üzletember korszakát élő Donald Trump, a többek között az Armageddont filmproducerként jegyző Jerry Bruckheimer és Hulk Hogan pankrátor.

Nem tudni, hány ember lehet a világon, akinek egyszerre van Ferrari Testarossája (forintban számolt mai áron, modelltől függően 40 és 65 millió között már kapható) és Lamborghini Diablója (100 millió forint körül, szintén modelltől függően), de Magyarországon biztosan él egy. Balásy Gyulának hívják. Ő a Lounge és New Land nevű magyar médiacégek vezetője. Ezek gyártják (vagy alvállalkozókkal gyártatják) lényegében az összes kormányzati kommunikációs terméket a Soros-plakátok óta, egészen a Kőszegi Ákos hangjával megjelent legutóbbi békepárti videókig. Balásy járműveiről a 444 nyár eleji riportjából értesülhettek a magyar adófizető polgárok.

Mick Jagger, Michael Jordan, Jerry Bruckheimer és a többi említett autótulajdonos, illetve Balásy úr között a leglényegesebb különbség, hogy míg előbbiek a saját erejük és képességeik termékei, utóbbi egy elképesztően drága politikai átverésé, amit úgy hívnak: „nemzeti nagytőke”.

Balásy ugyanis nem abból vett Ferrarit és Lambót, hogy ő dobta a legtöbb hárompontost a nemzeti ligában, eladott filmeket és lemezeket a világpiacra, netán feltalálta a vízzel hajtott autót,

aztán megszorongatta Elon Muskot a New York-i tőzsdén. Balásyval meg annyi történt, hogy az ő cégein folyatta át a legtöbb közpénzt a kommunikációs minisztérium.

A vele készül 13 perces videóinterjú az utóbbi idők legkellemetlenebb audiovizuális élménye. Az egész Kárpát-haza egyik legtöbbet kereső, ráadásul kommunikációs feladatokat teljesítő vállalkozójának lényegében egyetlen kész válasza sincs arra, hogy mivel foglalkozik. A self-made man életérzést – orosz oligarchákhoz és súlyosabb kelet-európai nepperekhez hasonlóan – utólag vásárolta magának: a valaha autóskártyákon látott drága gépjárművek formájában.

Ezeket a vagyontárgyakat végső soron a magyar adófizetők állták. Döbbenetes összegekről beszélünk: a kiszervezett állami kommunikációval foglalkozó Balásy-cégeknek 2016 óta 44 milliárd forintos adózott nyeresége volt. Csak tavaly 10 milliárd forint hasznot (!) hozott a New Land Media és a Lounge Design...

ITT OLVASHATÓ

A CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM VÉLEMÉNYE A STÁTUSZTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSI RENDELETÉNEK TERVÉRŐL

CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM (CKP)
Szerző: CKP
2023.08.08.

A nyár közepén a Belügyminisztérium négy köznevelési rendeletet bocsátott társadalmi vitára: a tanév rendjét, a státusztörvény végrehajtási utasítását, és két saláta jogszabályt, bennük többek között a tankönyvellátás új szabályozásával. Egyik jogszabály esetén sem történt előzetes egyeztetés a szakszervezetekkel, annak ellenére, hogy ezek alapvetően érintik a munkavállalók érdekeit.

Az Európai Uniónak tett ígéret miatt formálisan teljesíti a kormányzat a jogszabály által előírt egyeztetési kötelezettséget, a valódi véleménynyilvánításra azonban nem biztosítja a feltételeket. Az egyeztetésre minden esetben a jogszabály által megengedett minimális nyolc nap áll rendelkezésre. Az indoklás és az összefoglaló formális. A 84 oldalas végrehajtási rendeletnél összesen annyi, hogy a törvény végrehajtási rendeletéről van szó. A hatásvizsgálat gyakorlatilag nem történt meg. A hatásvizsgálati lapok szinte üresek, a hatásvizsgálatra fordított idő az aláíró Maruzsa Zoltán szerint egy munkanap.

A tanév rendjéről szóló rendelettervről alkotott véleményünket már közzétettük. Az alábbiakban a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervéről szólót olvashatják.

A vélemény letölthető/nyomtatóbarát változata: https://ckpinfo.hu/wp-content/uploads/2023/08/CKP_statusztv_vegrehajtasi_rendelettervezet_velemenyezese.pdf

A Civil Közoktatási Platform (CKP) a rendelkezésére álló rövid idő alatt áttekintette A Kormány rendelete a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról c. dokumentumot és közzétett kísérő dokumentumait. (https://kormany.hu/dokumentumtar/pedagogusok-uj-eletpalyajarol-szolo-2023-evi-lii-tv-vegrehajt-sz-korm-r)...

ITT OLVASHATÓ

NOVÁK FÜRDŐRUHÁJA ÉS NÉHÁNY ALAPELV

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.11.

Novák Sándor-palota, mint ismeretes, átúszta a Balatont (rossznyelvek szerint búvárok húzták fogdmegek őrizete mellett). Ezek után kijelentette, hogy Balaton-átúszás sehol máshol a világon nincs, tehát megint győzött nemzetünk, emellett azonban a meglehetősen ronda, ámde monogramos fürdőruhája vonta magára a figyelmet (a fenti bölcsesség mellett), ami ízlésficamról árulkodott. De ez nem nóvum az elnöki öltözködés egészét ismerve, illetve az, hogy első körben kiderült, fürdőruhához képest rohadt drága volt. Ezen a ponton legyintett lemondóan a magyar alattvaló: ronda is, fölösleges is, és ezt is mi fizettük.

Ebben a hitben hömbölögtünk hosszú napokat. El is feledtük volna az egészet, mert már rég túl vagyunk azon, hogy ilyen apróságok miatt tépjük a hajunkat, amikor a Sándor-palota megnyugtatásunkra sietett azt közölve, hogy a nagyságos asszony az egész úszókomplexumot, amit magára öltött az akkor aktuális cirkuszban, maga fizette a kis szakadt bugyellárisából. Azaz, nyugodjon le mindenki, Novák őnagysága nem a mi pénzünkből parádézott a habokban, majd kikelve azokból, mint egy csámpás sellő, a partokon is negyvenkét fogat villantva, ami pofa hovatovább elnöki működésének különös ismertetőjegyévé vált.

Itt pediglen megállunk egy egészen apró szóra. Mert és ugyanis Novák nacsasszony örülhet ugyan, hogy mint félelme volt ifjúkorában, nem kell „röhejes ápolónői vagy tanári fizetésből” tengetni a szaros életét. Azaz, egész életen át tartó teperése és törtetése, a hatalomhoz való dörgölőzése célt ért, s most már mindhalálig fürödhet a tejben meg a vajban. Illetve veheti a randa fürdőruháit, aminek az sk. vásárlásáról még mindig nem vagyunk egészen meggyőzve, mert nem mutatta meg nekünk a boltban kapott számlát. De a nagy egészet tekintve ez momentán egyáltalán nem is érdekes. Más alapvető bajok vannak ugyanis.

Mert Novák Katalin nemcsak azt feledte el, honnan jött, és játssza itt nekünk kétséges regnálása óta az arisztokratát és hercegkisaszonyt az elképzelhetetlen ruháival meg életvitelével, utazgatva a földgolyó minden szegletére, hanem a jelek szerint azzal sincs tisztában, hogy mindezt a rongyrázós puccparádét ki fizeti neki, aki legnagyobb sajnálatunkra mi vagyunk a huszonhét százalékos áfánkkal, más (milliónyi) adónkkal. Így, ha csak egy zsömlét is vesz a boltban, az a Mária nénik véréből való. Innen nézvést Novák, amikor urizálva költi a sajátjának vélt pénzt, akkor a miénket költi.

Olyan alapvetés ez, amit nem kellene elfeledni, mert alkalmasint visszaüthet. Hogy Novák maga fizet akármit is, az csúsztatás, mert mindent fillért tőlünk kap. Egyébiránt ez így van másutt is, Novákkal tehát nem ez a baj, hanem rendszerszinten az, hogy nem azokat szolgálja, akik őt a családjával együtt eltartják, hanem valami egészen más érdekeket. Novák a maga módján közalkalmazott, aki azonban a társadalom jólétéhez és működéséhez semmit hozzá nem ad. Inkább elvesz. Jolán a kormányablakban legalább elintézi a jogsit, Novák azonban csak rombol, amikor olyan törvényeket ír alá, amelyek az őt eltartók ellen vannak.

Tovább haladva ezen az úton, a nacsasszonynak vannak testőrei, palotája, sminkszobája és zongorája, ész nélkül röpköd és kapja az új és még újabb toaletteket, hogy hasonlítson a néhai Dianára, mert ránézésre ez a cél. No de, a megkezdett mezsgyén tovább haladva, míg az emlegetett Jolán kormányablakos fizetése, aki valamit dolgozik is, nagyjából két adófizető adójából megvan, addig a nacsasszony milliós fizetését legalább kétszáz magyar adózó dobja össze, hogy értelmetlen aláírós munkaköre legyen. És ez egy szomorú vicc. Ugyanakkor tágabb nyomorokat is felvet, amire például a minapi dűlőút-átadás is példa.

Ott álltak az avatási-átadásin azok heten, amikor a mi pénzünkön épült utat nagy kegyesen, akárha jótéteményt átadták nekünk, és azok összes öltönyét, autóját és benzinjét és mi fizettük, mert mára úgy van, hogy az állam pénzét ezek a sajátjukként kezelik, lopják el és osztogatják egymásnak. Csak mindenki azt az alapvetést feledi, hogy az államnak önmagának pénze nincsen, az mind az adófizetőké, azaz a miénk. A tiéd is, én nyájasom, és akkor azt várják, hogy essél hasra, mert Novák nacsasszony úgymond saját maga vette meg a randa úszódresszét. Röhej. Viszont sokaknak ez így épp jó, tehát mindmeghalunk.

ITT OLVASHATÓ

HA A MÚZEUMOKAT MALRAUX AZ EMBER LEGEMELKEDETTEB GONDOLATAI ÖSSZEGZÉSÉNEK NEVEZTE, AKKOR ENNEK AZ ALAKNAK A CSELEKEDETÉT A LEGALJADÉKABB TISZTESSÉGTELENSÉG ÉS GONDOLATTALANSÁG ÖSSZEGZÉSÉNEK MONDHATJUK…

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.08.10.

André Malraux francia regényíró, művészetteoretikus, de Gaulle alatt kulturális miniszter Le Musée imaginaire de la sculpture mondiale (A világ szobrászatának képzeletbeli múzeuma) című hatalmas, háromkötetes munkája egy helyén az alábbiakat írja: „Mindent összevetve, a múzeum az ember legemelkedettebb gondolatai összegzésének egyike.”

A történelmi távlatokban gondolkodni képes uralkodók, II. Ptolemaiosz egyiptomi királytól és Claudius római császártól kezdve a nagy pápákon, V. Miklóson, II. Piuson, IV. Sixtuson vagy III. Pálon át a Mediciekig, Lorenzo il Magnificóig, vagy akár a XX. század nagy francia köztársasági elnökeiig, Pompidou-ig, Giscard d’Estaing-ig, Mitterrand-ig és Chiracig pontosan tudták, hogy az emlékezetet hordozó és megőrző tárgyak összegyűjtése, láthatóvá és kutathatóvá tétele a birodalom, az ország, a város érdekét, befelé az összetartozást, kifelé a rendre megújulni képes szellemi erőt reprezentálja. Ezt a célt szolgálta már az alexandriai Muszeion könyvtára és a szobrokat bemutató termei, ezt a IV. Sixtus által megalapított, s a világ legrégibb múzeumaként számontartott római Capitoliumi Múzeum, a Mediciek által alapított firenzei Uffizi, aztán a Louvre, a British Museum, a Metropolitan Museum és így tovább, egészen a Georges Pompidou megálmodta Pompidou központig, Giscard d’Estaing elképzeléséig, a Musée d’Orsay-ig, Mitterrand-ig (Grand Louvre), vagy a Chirac szorgalmazta Quai Branly Múzeumig.

Magyarországon, a „Nemzeti összetartásnak” hazudott és keresztényinek blöffölt, megannyi köztörvényes bűnöző alkotta, totális szellemi nihilben fetrengő, a legrosszabb és a legbetegebb ösztönöket előhozó, minden elemi tisztességet messze alulmúló kormány egyik legriasztóbb tagja, akár mintha valamelyik Mikszáth-regényből vagy novellából itt feledkezett visszataszító dzsentrije, bizonyos Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter a fentiekkel ellentétben egy mozdulattal utcára hajította megannyi nemzedék zarándokhelyét, a Hadtörténeti Múzeumot, azon emelkedett államférfiúi, nemzeti-keresztényi megfontolástól vezettetve, hogy felköltözhessen a Várba, egyenest a Hadtörténeti Múzeum épületébe, mert onnan pompás a kilátás a budai hegyekre.

A senkiházi kivagyiság legpocsékabb elegye, akihez képest a jacht swimming pooljában pancsikáló Mészáros Lőrinc maga a tisztesség, a becsület, az intellektuális emelkedettség, az elkötelezettség és a józan önmérséklet. Ha a múzeumokat Malraux az ember legemelkedetteb gondolatai összegzésének nevezte, akkor ennek az alaknak a cselekedetét a legaljadékabb tisztességtelenség és gondolattalanság összegzésének mondhatjuk.

Drága feleim, kormánypártiak és ellenzékiek! Ha ez a történet sem elég, akkor vajon mi kell ahhoz, hogy ezt a velejéig mocskos szutykot elkergessétek oda, ahová való: egészen pontosan a jó büdös francba?

Milyen patrióta érzület, polgári habitus és személyes önbecsülés képes mindezt elviselni?

ITT OLVASHATÓ

ÁRAK, ÁRADÁSOK ÉS FÁRADÁSOK

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.08.11.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Például ezzel a néggyel:

- „Halálom előtt még látni akartam egy ekkora áradást" – ötven éve nem volt példa ilyen árhullámra a Dráván

- Egyetlen vidéki helyszín sem vállalta be a Szikra Mozgalom táborát

- „Hozzászoktunk, hogy még ezt is meg lehet csinálni velünk, meg még ezt is elbírjuk, azonban ez nem normális”

- Nyugati tér, végállomás

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

ITT OLVASHATÓ

NYILVÁNOSSÁ VÁLHATNAK ORBÁN ÉS A NER OROSZORSZÁGI ÉS A KÍNAI FEKETE PÉNZEI!

PALOTÁS JÁNOS VIDEÓ
Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2023.08.09.

Nyilvánossá válhatnak Orbán és a NER oroszországi és a kínai fekete pénzei!?

ITT NÉZHETŐ MEG

NÁDASDY ÁDÁM: KÉPESEK A SZÁJUKRA VENNI, HOGY „GYERMEKVÉDELEM”, NEM FÉLNEK AZ ISTENTŐL?

24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2023.08.10.

Elkényezteti az idei nyár Nádasdy Ádám olvasóit. A júniusi Könyvhétre jelent meg visszaemlékezéseit, esszéit összegyűjtő kötete, a Hordtam az irhámat, augusztusban pedig Az ember tragédiája új kiadása mellett közli saját prózai fordítását Madách művéből. Miért mondja az Úristen, hogy ő megteremtette a világot, és most pihenni megy? Ne pihenjen! – mondja a nyelvész, költő és műfordító, akit arról is megkérdeztünk, érdekli-e londoni szomszédait, hogy ő magyar; miért hasonlít a templomot tatarozó építésvezetőhöz; és hogy érzi magát, amikor a könyvei érintetté válnak a kormányzati hecckampányban.

Aki új Nádasdy-könyvekre vágyik, ezen a nyáron valósággal el van kényeztetve. Júniusban jelentek meg esszéi, visszaemlékezései Hordtam az irhámat címmel, augusztusban pedig érkezik prózai fordítása Madách Az ember tragédiájából.

Megjegyzem, az utóbbi könyvet nem én írtam. Csak parazitikusan vagyok jelen: rákapcsolódom és Madáchból szívom az életnedveket.

Annyi azért kijelenthető, hogy íróként termékenyebb, mint valaha?

Azt hiszem, igen. Mint tanár nagyon be voltam fogva, sokat dolgoztam, szerettem tanítani. Nyugdíjba mentem, most több időm van.

A csökkenő költőiség című, műfordításról szóló tanulmánykötetében írja: „Nehezen tudok egyetlen dologra nagyon mélyen, sokáig koncentrálni, amit egy igazi tudósnak talán kellene; viszont tudok többfelé figyelni, mint a zsonglőr, aki három-négy üveget dobál föl, pedig csak két keze van.” Amióta abbahagyta a tanítást, nyugodtan zsonglőrködhet?

Így van. Bár régebben is így volt, mert miközben nyelvészetet tanítottam, Shakespeare-t fordítottam. Persze van átfedés, nyelvi munka ez is, az is. Nem arról van szó, hogy orvosként dolgoztam volna, mint egy kiváló tanítványom, aki lebukott, hogy egyébként fogorvos. Pedig nagyon szép szakdolgozatot írt az angol nyelv őstörténetéből. Egyszer aztán üldögélek a fogászati klinikán, várok a kezelésre. Kicsapódik a műtő ajtaja, jönnek az orvosok csatakos, zöld ruhában, köztük ez az ember is. Kérdezem: maga fogorvos? Bevallotta...

ITT OLVASHATÓ

AKKUGYÁRAK HELYETT MÁS UTAT VÁLASZTOTT A FELZÁRKÓZÁSHOZ ROMÁNIA

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.08.10.

Nem attól jön a magasabb hozzáadott érték Magyarországra, hogy ideköltöznek a digitális nomádok – foglalta össze a szoftver helyett a hardverben, újabban az akkumulátorgyártásban hívő kormány gazdasági fejlődéssel kapcsolatos nézeteit Lantos Csaba energiaügyi miniszter egy közelmúltbeli podcastben. 

Ez a felvetés már csak azért is érdekes, mert Magyarország közvetlen szomszédságában is több példa van rá, hogy ha nem is a digitális nomádok bejövetele, de általában véve az informatikai szolgáltatási szektor ösztönzése jelentős előnyökkel jár a teljes gazdaság számára. 

Észtország digitalizációjáról például kismillió cikk született a magyar sajtóban az utóbbi években, de ennél talán meglepőbb lehet a birodalmi nosztalgiába révedő magyar lélek számára, hogy Romániában is alakul az IT-forradalom, amit egy podcastben mutatott be Isabela Manelici, a London School of Economics román közgazdásza. 

A román helyzet különlegessége, hogy az ország 2001-ben teljes személyijövedelemadó-mentességet vezetett be a szoftvergyártó vállalatoknál programozói vagy hasonló infokommunikációs (IT) szolgáltatási munkakörben dolgozó munkavállalók számára. A felső-középosztályt támogató szoftveripari iparpolitika sosem volt kifejezetten népszerű a tágabb lakosság körében, ám Manelici és Smaranda Pantea, a Prágai Közgazdaságtudományi és Gazdálkodási Egyetem kutatója szerint jelentősen felgyorsította a román IT-szektor fejlődését, és tágabb gazdasági és jóléti hatásai is pozitívak voltak – olyannyira, hogy egyes reklámszagú anyagok például már az “európai Szilícium-völgyként” írnak a 13 ezer IT-cégnek otthon adó Kolozsvárról.

Ez jelzi, hogy az iparpolitika többről szól, mint a gyárak állami finanszírozásáról, és a felzárkózás a 21. században innovatívabb szakpolitikai beavatkozásokat igényelhet. Bár a román példa ezek korlátjait is jelzi: a kutatók szerint pozitív hozadékkal járó adómentességet pont mostanság tervezik kivezetni a költségvetési hiány csökkentése végett...

ITT OLVASHATÓ

BOKROS LAJOS: A JEGYBANKPÉNZ REJTÉLYE - A MONETÁRIS SZABÁLYOZÁS ELVI LEHETŐSÉGEI ÉS HAZAI GYAKORLATA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BOKROS LAJOS
2023.08.04.

Nagyon kevesen tudják, még a bankárok, sőt a jegybankok elnökei közül is, hogy különbség van a jegybank által kibocsátott úgynevezett jegybankpénz, más néven tartalékpénz, és a kereskedelmi bankok által teremtett betéti pénz között. A nem szakember földi halandó számára ez a különbség nem érdekes, mert a kétféle pénz neve és értéke azonos, ráadásul jó üzletmenet idején szokásos, napi pénzügyeit közvetlenül nem érinti. Ez a bankrendszer működését alapvetően meghatározó különbség még a szakemberek számára is csak válság idején válik igazán fontossá. A válság mindig az intézmények erős próbatétele; azok az intézmények értékesek, amelyek kiállják a kemény próbát.

A jegybank legerősebb próbatétele az infláció, a pénz értékének romlása. Minden jegybank elsődleges – noha gyakran nem kizárólagos – feladata az általa kibocsátott pénz értékállóságának védelme, aminek tükörképe a pénzben kifejezett árak viszonylagos stabilitásának biztosítása. Első látásra a jegybank feladata roppant egyszerűnek tűnik. Hiszen a pénzt – hitelnyújtás révén – a semmiből saját maga teremti, ráadásul erre kizárólagos joga, monopóliuma van. Hogyne lenne képes saját pénze mennyiségét és árát sikerrel meghatározni?

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

FINANCIAL TIMES: ORBÁN ELLEN FORDULNAK A MAGYAROK UKRAJNÁBAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.08.10.

2017-ben, az ukrán identitás megerősítésére született oktatási- illetve nyelvtörvény Orbán oldalára sodorta a kárpátaljaiakat, a háború azonban mindent megváltoztatott – írja a Financial Times. Martin Schulz, korábbi EP-elnök szerint hiú ábránd Orbán és Kaczynski újraintegrálása az uniós politikába. Az idei tiszai PET Kupán egy nap alatt 1 tonna, összesen az esemény alatt 900 zsák szeméttől szabadították meg a folyót – számolt be az Independent. Nemzetközi lapszemle.

A háború mindent megváltoztatott, többek között a magyar kisebbség helyzetét, nézőpontját is. Miután nem helyeslik a magyar kormány oroszbarát álláspontját a magyarok Ukrajnában Orbán Viktor ellen fordulnak – írja a Financial Times. 2017-ben, az ukrán identitás megerősítésére született oktatási- illetve nyelvtörvény Orbán oldalára sodorta a kárpátaljaiakat. A következő évben olyannyira elmérgesedett a helyzet, hogy kétszer is megtámadták a magyar kulturális központot, az ukránok viszont azonnal vizsgálatot indítottak, s kinyomozták, hogy az egyik támadást az oroszbarát lengyelek, a másodikat pedig maguk az oroszok indították. A háború kezdete óta viszont már nem támogatják a kárpátaljaiak Orbánt, aki közölte, hogy ez nem az ő háborúja és, hogy tűzszünetet kellene kötni az oroszokkal, sőt még Zelenszkij elnök Hungarfóbiájáról is beszél - panaszkodik az egyik helybéli, akiknek száma az utóbbi időben 150 ezerről 70-80 ezerre csökkent. 

Yaroslav Galas, ukrán katonai vezető a Financial Timesnak elmondta, hogy az oroszok érdekében állt szítani az etnikai feszültséget, sőt még az Ukrajnától való elszakadás ötlete is felmerült. 2022 óta azonban az oroszok fókuszából kikerült Kárpátalja. Elmesélte Galas azt is, hogy Harkiv térségében éppen október 23-án csatlakoztak a legtöbben az oroszok elleni harchoz, ami ugyebár egybeesett az '56-os forradalom évfordulójával. Sándor Fegyir – akinek nagyköveti befogadó nyilatkozatát épp a héten írta alá Novák Katalin – ott harcolt magyar és ukrán zászlóval a kezében, s arra biztatott, "gyerünk, Magyarország". Ez a videó olyannyira népszerűvé tette, hogy több száz támogatást, segítséget, például töltőegységeket, drónokat és különféle felszereléseket kapott Magyarországról.

Fegyir tudomása szerint 374 magyar harcol a fronton és 31-en vesztették eddig életüket. Idézem Fegyirt: Magyarország szívünkben, lelkünkben úgy él, mint apáink földje, de mi Ukrajnában élünk, és magyar származású ukránok vagyunk. Harcolni a fronton most olyan, mint amikor a magyarok az amerikaiak és a britek oldalán harcoltak a II. világháborúban, s eközben Magyarország a németek szövetségese volt. Az ukrán sajtóban megjelenő magyar hírek kapcsán az ungvári lap magyar szerkesztője pedig azt panaszolja el, hogy amikor Orbán megszólal, abból mindig baj van. Például amikor azt hirdeti, hogy nem tud az ország leszakadni az orosz energiáról, akkor elárasztják őket a bántó kommentek az ukránok részéről, amelyek közül a legenyhébb, hogy "menjetek ti haza innen Magyarországra!". Pedig hát ők is Ukrajnáért harcolnak, és nem osztják a magyar kormány álláspontját. Persze a FT arról is korrekten beszámol, hogy közvetlenül a határ mentén élők másképp gondolkodnak és sokmindenért, többek között a magyar állampolgárságért és a pénzügyi támogatásokért is hálásak Orbánnak.

Nagyinterjút adott az Európai Parlament egykori elnöke, Martin Schulz, aki jelenleg a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) elnöke a Frankfurter Rundschaunak, s az első mondatában szóba hozta Orbánt. Egyre nagyobb az aggodalom ugyanis amiatt, hogy a jövő évi uniós választásokig és utána – jelentősen megnőhet a jobboldali nacionalisták és a populisták tábora. Lásd Németországban is az AfD megizmosodását. Schulz szerint a folyamat 20 éve Silvio Berlusconi hatalomra kerülésével kezdődött, akit követett Orbán, Boris Johnson, Trump, Bolsonaro, Kaczynski és Duterte. Ők mind azt mondják, aki nincs velünk az az ellenségünk és nem az ellenfelünk. Márpedig aki ellenünk van, annak mennie kell. Ez – állapítja meg Schulz, a fasiszta ideológiára hajaz. Kategorikusan állítja azt is a német politikus, hogy hiú ábránd Orbán és Kaczynski újraintegrálása az uniós politikába. Orbán szinte azonnal reagált Martin Schulz kijelentéseire és kommunistázott megint egy kedvérevalót.

Önkéntesek egy tonna műanyag szemetet halásztak ki a Tiszából kenuban haladva csak egy nap alatt – számol be az eseményről a brit Independent. Ez egyébként egy 10 napos nemzetközi verseny is, amelynek célja, hogy a kis patakoktól kezdve a nagy folyókon át haladó szemét végül ne kerüljön a tengerekbe, óceánokba, amelyek pusztítanák a vizek élővilágát. 2013 óta szervezik meg ezt a versenyt, azóta legalább 330 tonna műanyagot, darabszámra kb. 4 milliót halásztak ki csak a magyar a vizekből. Ukrajnából 770 tonnát gyűjthettek össze, az ENSZ becslése szerint évente 19-23 millió tonna műanyag szemét kerül vizeinkbe. Ezért élőviláguk megőrzése érdekében azt tervezi az ENSZ, hogy 80 százalékkal csökkentsék világszerte a műanyag használatát 2040-ig.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A FÓLIÁZÁS MEGFOSZTJA AZ IRODALMAT ATTÓL, AMIHEZ A LEGJOBBAN ÉRT: SZAVAKAT AD AZ ÉRZELMEINK KIFEJEZÉSÉRE

TELEX
Szerző: KAISER ORSOLYA
2023.08.09.

Arról már korábban írtunk, hogy bármennyire szeretünk is olvasni, manapság kismillió zavaró tényező akadályoz minket abban, hogy leemeljünk a polcról egy jó könyvet és hagyjuk, hogy magával ragadjon minket a története. Pedig megfelelő időben az irodalom – legyen az novella, regény, vers – akár életmentő is lehet. Segíthet túllépni egy szakításon, felismerni, hogy benne ragadtunk egy bántalmazó kapcsolatban, ahogy Halász Rita Mély levegő című kötetének hőse is, de tanulhatunk a társfüggőség mibenlétéről Störr kapitány feljegyzésein keresztül. Míg a menni vagy maradni kérdésre adhat választ Kovács Eszter önéletrajzi ihletésű a Let’s kiflije, amelynek főhőse a nulláról épít fel magának egy új életet egy idegen országban, ahol eleinte az egyetlen társa a magány.

Ilyen és ehhez hasonló élethelyzetekben a Libertine Könyvkiadó gondozásában megjelent Szöveglelő – Találd meg magad az irodalomban című irodalomterápiás szemléletű szócikkgyűjtemény nyújthat segítséget, amin a Magyar Irodalomterápiás Társaság tíz tagja dolgozott, közel két évig.

A kötet felépítése speciális, kicsit olyan, mint egy kibővített értelmező szótár, amit ha felcsapunk például a várandósságról szóló szócikknél, akkor nemcsak arról olvashatunk, hogy milyen érzelmi kavalkáddal járhat a terhesség, hanem a rövid bevezető után egy olvasmánylistát is kapunk, tele olyan szépirodalmi alkotásokkal, amelyek szereplői őszintén mesélnek a várandósságról, így ez segíthet átvészelni vagy legalább megérteni ezt a fentekben és lentekben is gazdag időszakot.

A kötet egyik szerzője, Berta Beáta a Szöveglelőt úgy jellemezte, mint egy „terülj, terülj, asztalkámat”, amibe a kanonizált művek mellett szórakoztató irodalom is belekerült. Beáta a vele készített interjúban azt is elárulta, hogy 23 év után hagyta ott a tanári pályát, ami mellett 2020-ban elvégezte a Pécsi Tudományegyetemen az irodalomterapeuta szakot. Azóta már több terápiás csoportot is szervezett, például az életközepi válság témája köré, ezen a résztvevők Quimby-dalszövegeken keresztül érthették meg, mi is zajlik bennük. A többi szerzőhöz hasonlóan Beáta is a Szöveglelő tíz szócikkének megszerkesztésért volt felelős. Írt az utóbbi években egyre jelentősebbé váló generációs örökség témájáról, ahogy a kevésbé felkapott, mégis súlyos terhekkel járó Alzheimer-kórról is, valamint olyan mindenkit érintő kérdésekben is ajánlott olvasmányokat, mint a párválasztás, gyászmunka, bántalmazó kapcsolatok, utazás vagy a közösségi média...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

DAVE: PÁLFFY ISTVÁN 3 MILLIÓS CSÚCSGÁZSIJA, A GYEREKEK AGYÁT TÁMADJA A KIKIDO CAMPUS

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2023.08.09.

A KiKiDo Campus célba vette a gyermekeinket. Ha sokat nézik, hülyeségkómába is eshetnek. A Hír TV-nél dolgozó propaganda gyári munkások pedig alighanem Pálffy István 3 milliós fizuja miatt kaphatnak infarktust, ha túlságosan felizgatják magukat.

ITT NÉZHETŐ MEG

HA ERRE ADTAM A FEJEM, HÁT HADD SZÓLJON – INTERJÚ CSERHALMI GYÖRGGYEL

FIDELIO / KULTKIKÖTŐ
Szerző: NÉMETH MÓNIKA
2023.08.09.

Dögkeselyű, 80 huszár, Mephisto, Az ötödik pecsét, Amerikai anzix. A sort vagy kétszáz további címmel folytathatnánk, és akkor még mindig csak a filmeknél tartanánk. Cserhalmi György nélkül nehéz volna elképzelni a 20. század második felének magyar színház- és filmművészetét. Augusztusban egyik rendezése, a Tizenhét hattyúk című Esterházy-regényből készült monodráma érkezik Balatonboglárra, a Kultkikötőbe. Ennek apropóján, de nem csak erről beszélgettünk vele.

Van egy Balaton-parti település, amelyhez ezer szállal kötődik…

Révfülöp. A kedvenc helyem. Háború utáni gyerekek voltunk, 1948-ban születtem. Pesten akkoriban nem volt kaja, ezért hároméves koromig Révfülöpön laktam, a nagyanyáméknál – ő és a sógornője panziókat vezettek itt. Aztán elkezdtem otthon hiányozni, hazavittek, viszont a nyarakat később is Révfülöpön töltöttem. Egész életemben talán három vagy négy nyár maradhatott ki, de azokat is bepótoltam ősszel.

Hogyan képzeljük az ötvenes évek Révfülöpjét?

Picike volt és emberszabású. A Szigeti strandra jártunk, egy nagyon keskeny sáv volt, tele a 20-as és 30-as évekből itt maradt kis kabinokkal. Többnyire középpolgárok járkáltak ide. Volt fölötte egy nagy, gyönyörű tölgyes erdő, jégvermekkel. Aztán jött Kiss úr, a bakter kukoricása, utána pedig már a vasút következett. A nagyanyámék egyik panzióját úgy hívták, Két nővér villa. Itt laktunk az unokatestvéreimmel nyaranta egy szaletliben, amit az idősebb férfiak ütöttek össze nekünk, fából. Baromi jó volt, nem zavartuk az öregeket. Rengeteg szánkópályánk is volt a hegyoldalban, ahol ma már lebetonozott utak vannak. A gyümölcsök helyére is benőttek a házak...

ITT OLVASHATÓ 

MI A TANÁROK ÉS MI A SZÜLŐK FELELŐSSÉGE A MAGYAR OKTATÁS SZÉTESÉSÉBEN?

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2023.08.09.

Hiába van nyári szünet, nem csitulnak a pedagógusok jogállásáról szóló életpálya-törvény, ismertebb nevén státusztörvény keltette indulatok. Minden napra jut egy hír az oktatás állapotáról, a 6. 8.10. osztályosok lesújtó szövegértési képességeiről, a több ezer megbuktatott elsősről. A szakma pedagógushiányról beszél, a kormány a legfrissebb felvételi adatokra hivatkozva viszont mondja, hogy van és lesz is elég pedagógus. Mi az igazság?

Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétesésében? Miért racionális lépés a státusztörvény egy olyan kormánytól, amelyik nem minőségi oktatásban, hanem gyerekfelügyeletben gondolkodik? Egyebek között ezekre a kérdésekre keresett választ Lannert Judit oktatáskutatót interjúvolva Kerényi György, a Sztoriban vendége.

ITT HALLGATHATÓ MEG

ÚJ FELADATOT KAPNAK A HÁZIORVOSOK, NEM BEUTALÓKÖTELES SZAKRENDELÉSEKNÉL IS A RÁJUK BÍZNÁK AZ IDŐPONTFOGLALÁST

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2023.08.10.

Sokan attól félnek, hogy ha a nyakukba ömlik az összes időpontfoglalás, az kezelhetetlen helyzetet teremt a rendelőikben. Az országos kollegiális vezető szerint inkább csökkenteni mintsem növelni kellene a háziorvosok adminisztrációs terheit.

Az érintettek péntek óta találgatják, hogy „mire gondolhatott a költő” amikor a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott egy, a szakrendelésekre való időpontfoglalást újraszabályozó rendelet-tervezetet.

E szerint a jövő év márciusától a nem beutaló köteles szakrendelésekre is a háziorvosok foglalhatnának időpontot a pácienseiknek, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha például a bőrgyógyászati, nőgyógyászati, urológiai, szemészeti rendelésre indulna valaki, akkor előbb fel kell keresnie a háziorvosát, aki az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) keresne számára megfelelő szakrendelést és foglalna arra időpontot. Ezt eddig a betegek közvetlenül a szakrendelőkben – időpontot kértek vagy csak besétáltak oda - maguk oldották meg.

A szakrendelők 1000 helyszínen évente 50-60 millió alkalommal fogadnak beteget, ebből 30-40 millióra a háziorvosok írnak a beutalót. A többire vagy maga a szakrendelő hívja vissza kontrollra a betegeket vagy maga a páciens érkezik beutaló nélkül.

Az alapellátók tiltakoznak a tervezetben leírtak ellen és aláírásokat is gyűjtenek – számolt be kedden a MedicalOnline című szakmai lap. Tudósításuk szerint kedd délutánig a háziorvosok több mint egyharmada írta alá azt a beadványt, amelyet a Belügyminisztériumnak kívánnak eljuttatni a hétvégén.

A lapunknak nyilatkozó háziorvosok szinte mindegyike arról beszélt, hogy ha a nyakukba ömlik az összes időpontfoglalás, az kezelhetetlen helyzetet teremt a rendelőikben. Most évente 70 millió alkalommal találkozik a mintegy 5800 háziorvos a páciensekkel. Ha erre még ráterhelődik az időpontfoglalási rendszer forgalma, volt érintett aki úgy becsülte, hogy ezekkel a „kényszertalálkozásokkal” akár harmadával is nőhet mindez, hiszen ha a bejelentkezéshez feltétlen orvosra lesz szükség , akkor kell majd az esetleges időpont módosításokhoz is. Egyikük szerint két sor lesz, az egyikben az ellátásra szorulók, a másikban az időpontfoglalást kérők vagy a már meglévő előjegyzéseiket módosítók gyülekeznek...

ITT OLVASHATÓ

VARÁZSOLJ KIS CILINDERBŐL NAGY NYULAT!

G7.HU
Szerző: BOGÁR ZSOLT
2023.08.09.

Nem először tapasztaljuk a G7 Holnap története során, hogy egy adott témában a szakértők között nagyjából konszenzus van a közép- és hosszú távú célokról és eszközökről, de a megvalósítás megbicsaklik, mert egyes elemei „politikailag kockázatosak”, egyenesen „vállalhatatlanok”, más elemei alól pedig kihúzzák a finanszírozási lábat.

Pont ez a helyzet a városi mobilitás, közlekedésszervezés témájában.

A felkért közlekedésszakértők szinte mindegyike megjegyzi, hogy ez vagy az megkerülhetetlen lenne, amahhoz pedig egy kis bátorságot kellene venni – de úgy tűnik, megint a pénz hiányzik, vagy bele se mernek vágni, mert népszerűtlen. Ami izgalmas és különösen tanulságos, hogy vannak olyan szabályozói eszközök és a technológiai fejlődésnek köszönhetően olyan műszaki lehetőségek, melyek segítségével még az adott keretek között is lépni lehetne egy nagyot a közlekedésszervezésben a jó irányba.

Jön az új szuburbanizáció?

A jó irányról az európai közlekedéspolitikának és a hazai szakértőknek is az a véleménye, hogy leginkább a felesleges mozgásokat kellene elkerülni (az életet és a várost úgy szervezni, hogy a napi rutin miatt ne kelljen órákat utazni), de ha már szükség van rá, akkor az emberek minél nagyobb számban tegyék le az autót és váltsanak klímabarát közösségi eszközökre.

Az autóhasználat tömegessé válása az elmúlt évtizedekben felgyorsította a szuburbanizációt, ami növelte az ingázások számát és a napi megtett távolságokat is – és ez bizony az összeomlás szélére sodorta a városi közlekedést. Elég a napi dugókra gondolni, és ahogy reggel-este elesnek a városba vezető főutak. Azáltal, hogy az elektromos autók is egyre elérhetőbbek lesznek a tömegek számára, egy újabb szuburbanizációs trend elé nézünk, amelyre szabályozói oldalról is fel kellene készülni: ugyanis nemcsak a klímahatás, hanem a városi térhasználat is fontos fenntarthatósági szempont a városi közlekedés szervezése szempontjából.

Ma már az autózásban nem az autó a szűkös erőforrás, hanem az autózásra alkalmas városi felület.

Akár hagyományos, akár e-autózás: a városok jövője szempontjából rendkívül fontos, hogy a motorizált egyéni közlekedés mennyisége csökkenjen, és a közösségi közlekedési eszközöket és a megosztásos közlekedési módokat részesítsék az emberek előnyben. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy megfelelő kapacitás és kínálat álljon rendelkezésre, melyre át lehet terelni az autóutak minél nagyobb részét...

ITT OLVASHATÓ

TÍZ ÉV IS KEVÉS VOLT A VÁRÓLISTÁK RENDBETÉTELÉRE, MINDEN TIZEDIK ADAT HIBÁS A NYILVÁNTARTÁSBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: PETE LUCA, SZOPÓ ZITA
2023.08.10.

A kormány 2012-ben egységes, mindenki számára elérhető várólista-nyilvántartási rendszert vezetett be, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő működtet. Az oldal azzal a céllal jött létre, hogy átláthatóbbá tegye a műtéti várólistákat, azaz könnyebben lehessen információhoz jutni arról, hogy mennyi ideig kell várakozni egy-egy beavatkozásra, és melyek azok a műtétek, ahol sokan állnak sorban az állami egészségügyben. 

A 14 millió forintból fejlesztett nyilvántartás adatait elemezve ugyanakkor azt találtuk, hogy a feltöltött adatok jelentős része hibás.

„A 2010 előtti rendezetlen viszonyok felszámolására a kormány egységes nyilvántartási rendszert vezetett be, melynek célja az átláthatóság, a sorrendiség betartása az igénybevételben, valamint az ellátás monitorozása” – mondta el a Belügyminisztérium tavaly szeptemberben a kórházi várólisták kapcsán a Világgazdaságnak.

A műtéti várólistaadatok 2012 óta érhetőek el nyilvánosan a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldalán, a rendszer bevezetése ugyanakkor nem volt zökkenőmentes. A Medical Online szerint 2013 júniusában az oldal adatainak kétharmada hibás volt, előfordultak rosszul vagy egyáltalán nem rögzített esetek, lejárt időpontok, illetve hiányosságok az ellátási sorrend betartásakor. Fél évvel később ez az arány 20 százalékra csökkent. A nyilvántartás adatait elemezve ugyanakkor azt találtuk, hogy most, tíz évvel az online várólista-rendszer bevezetése után is hemzseg az oldal a hibáktól.

A várólista-nyilvántartás elsődleges célja, hogy a várakozó beteg az esetazonosítója segítségével megnézhesse, mennyit kell várakoznia, azaz mi az ellátás várható időpontja. A honlapon látható az is, hogy melyik beavatkozásra mennyien várnak az egyes intézményekben, mennyi beteget láttak el az elmúlt félév során, és mennyi volt az átlagos és a medián várakozási idő.

Korábban a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) is elérhetőek voltak, ezek azonban tavaly év elején lekerültek az oldalról. Az esetek nincsenek archiválva, így mindig csak a lekérdezést megelőző hat hónap adatai láthatóak...

ITT OLVASHATÓ

WELTNER JÁNOS: AZ ÁLLAM NEM SZERETI, HA A SZAKSZERVEZETEK SZŰKÍTIK A MOZGÁSTERÉT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.08.10.

Az állam, mint munkáltató a szakszervezetek gyengítésével a saját útjából próbálja az akadályokat elhárítani – véli Weltner János orvos. A közéleti kérdésekről is gyakran nyilatkozó professzor úgy véli, ha a szakszervezetek összefognak, a munkavállalók pedig lesznek olyan bölcsek és belépnek a szakszervezetbe, mert tudják, hogy az akkor lesz reprezentatív, ha sok tagja van, akkor a szakszervezetnek lesz valódi hatása.

Azt mondják a szakszervezetek, hogy régóta érzik az állam nyomását magukon, és ez a folyamat 2010 óta még föl is erősödött. Mi ennek az oka?

Azt, hogy régen mi volt az oka, nem tudom, de az biztos, hogy az állam mozgásterét a civil szervezetek – és ide tartoznak a szakszervezetek is – mindig szűkítik, és az állam ezt nem szereti. Ha a parlamenti képviselők és a miniszteri rendeleteket előkészítő minisztériumi vezetők erősek, és kevésbé törekszenek együttműködésre a társadalommal, inkább irányítani akarják azt, akkor ez egy természetes reakció az állam részéről. Azt akár pszichológusok is megerősíthetik: aki vezető pozícióban van, az vagy nagyon együttműködő, a társadalom közös érdekeit szem előtt tartó vezető lesz, vagy hajlamos a diktatórikus vezetésre. Ezért fontos, hogy négyévente új választások legyenek, különben eluralkodna a vezetőknek az a hajlama, hogy ők uralkodni akarnak, és nem vezetni...

ITT OLVASHATÓ

ITT A LISTA: MUTATJUK AZ ORBÁN–TIBORCZ-KÖR 36 LUXUSINGATLAN-PROJEKTJÉT (GALÉRIÁVAL)

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.08.07.

Közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati „ajándékbefektetés”, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel. Az elmúlt néhány évben ezek a csillagászati források repítették az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt (és társaikat) a szállodai, irodaházas szektor élére. Noha a kormányfő veje egyre több iparágban tör előre, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leglátványosabbak – és egyben a legtitkosabbak is. Csak az utóbbi hónapokban kezdett világossá válni, hogy nemcsak a BDPST Group nevű központi érdekeltségét érdemes figyelni, hanem egyes magántőkealapokat, ingatlanalapokat is. A Válasz Online most összeszedte azt a 36 projektet, amely bizonyíthatóan a Tiborcz-kör tulajdonában vagy kezelésében áll...

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

GYÖNYÖRKÖDJÖN AZ ORBÁN-CSALÁD ÁLTAL ELLOPOTT INGATLANOKBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.08.07.

Az alábbiakban bemutatjuk azokat a sokkoló képeket, amelyek a Valaszonline.hu összeállításában jelentek meg az Orbán-család által közpénzen megszerzett, ellopott ingatlanokról. Ezek még mindig Magyarország tulajdonai lennének, ha a Tiborcz István-Orbán Ráhel házaspár nevén az Orbán-család el nem lopta volna őket. Vagy az a közpénz lenne meg, amiből azeket „megvásárolták”. Ez csak a jéghegy csúcsa, a Mészáros Lőrinc stróman nevén levő többszáz milliárd forintos Orbán-vagyon ezen felül van. A felcsúti stadionról és szállodáról nem is beszélünk, az eltörpül emellett.

A listában nem szerepel minden ingatlan fotója, az ellopott ingatlanok listája a fotók alatt található. A képeket a hatvanpusztai birtokkal kezdjük, ami nem szerepel Tiborcz „Értékmegőrző” István ingatlanjai között, de nehogy megfeledkezzünk róla...

ITT OLVASHATÓ

MINDENT HÁTRAHAGYNAK, MERT NEM BÍRJÁK TOVÁBB MAGYARORSZÁGON

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: Simor Dániel, Halász Júlia, Szilágyi Máté
2023.08.10.

Székely László és Gönczi Andrea a 2022-es választások után döntötték el, hogy Spanyolországba költöznek. Szerintük az elmúlt tíz évben a politikai árokásás miatt darabokra szakadt a nemzet, ráadásul liberális értékrendjük miatt sokan megkérdőjelezik a magyarságukat. De több mint egy éve hiába próbálnak elköltözni, mert nem tudják eladni a Pécs melletti otthonukat, vele a több ezer példányos könyvtárukat és a házat körbevevő arborétumot.

ITT NÉZHETŐ MEG 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

CSŐDVESZÉLY, LÁNCHÍD-VITA, BUDAPESTI JÖVŐKÉPEK – VENDÉGÜNK BALOGH SAMU FŐPOLGÁRMESTERI KABINETFŐNÖK

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Riporter: BORBÁS BARNA, ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.08.10.

Bármi lesz, a főváros fenntartja a közszolgáltatásokat és kifizeti a dolgozóit – mondja a pénzügyi csőd lehetőségéről a HetiVálasz podcast 187. adásában Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke. Miért nincs már két éve kormány–főváros egyeztetés? Mik azok a fejlesztések, amik a közelgő szűk esztendőkben is biztosan folytatódnak? Mi lesz itt, ha 2050-re 3 milliósra nő a budapesti régió? Balogh Samu Borbás Barna és Zsuppán András kérdéseire válaszol.

ITT HALLGATHATÓ MEG

TOVÁBB TERJESZKEDIK A LUDOVIKA: LÁZÁR JÁNOS FÉL ÉVE MÉG NEMET MONDOTT AZ NKE ÚJ KÖZPONTJÁRA, MA MÁR GŐZERŐVEL DOLGOZNAK A TERÜLETEN

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.08.10.

Orbán Viktor egyik kedvenc egyetemének mindig jut pénz. Csak a 10 ezer négyzetméteres régi tömb elbontásáért 312,2 millió forintot fizet az NKE, a teljes beruházás 45 milliárdra rúghat.

Hamar lebontották Budapesten a Természettudományi Múzeum és a Lovarda közötti volt tüdőgondozó, illetve iroda- és raktárépület nagy részét. A meglehetősen rossz állapotú ingatlanegyüttes helyére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) építene Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központot, azaz tovább terjeszkedik a nyolcadik kerületi Orczy-kertet és környékét mind jobban birtokba vevő Ludovika.

A Korányi Sándor utcában, a Füvészkerttel szemben márciusban kezdte el az épület bontását a közbeszerzési eljáráson kiválasztott Globe Aqua Kft., amely a helyszínen kitett tájékoztató tábla szerint szeptember 4-ig végezne a munkával. A 10 ezer négyzetméteres tömb elbontásáért nettó 312,2 millió forintot fizet az egyetem.

A bontásra vonatkozó tendert két hónappal azután írták ki, hogy kiszivárgott Lázár János építési miniszter listája az elkaszált állami projektekről. Az elsőként a Telex által februárban közölt,

indulatos megjegyzésekkel tarkított listán az új katasztrófavédelmi központ is rajta volt: „Nem! Lezárni…” felirattal.

A táblázatban ugyanakkor az is szerepelt, hogy a Ludovika Campus komplex megvalósítása a kormány határozott szándéka, kormánydöntés is van róla, a létesítmény koncepciótervét elfogadták és elkészült a bontási terv is. A projekt előkészítését akkor 30 százalékosra becsülték a minisztérium emberei, ugyanakkor a pénzügyi teljesítés 5 százalékon állt. A teljes beruházás összköltségét akkor 45 milliárd forintra tették, amelyből csak az előkészítés 800 millió volt.

A beruházás eredetileg a Vitézy Dávid által vezetett Budapest Fejlesztési Központ projektje volt, amelyet később Nemzeti Közlekedési Központtá neveztek át, mielőtt bezárták volna. A campus területén megépülő új katasztrófavédelmi központ a tervezői pályázatra kiadott felhívás szerint vegyes használatú épület lesz speciális tantermekkel, 127 főt befogadni tudó tanszéki irodákkal, 220 kollégiumi férőhellyel, kiszolgáló területekkel, parkolóval, valamint a campus üzemeltetését szolgáló helyiségekkel közel nettó 23 ezer négyzetméteren. Kapcsolódó beruházásként szerepelt a tervek között a volt Bárka Színház, mint Ludovika Vívóterem és rendezvényközpont és a tóparti épületek is részleges felújítása, illetve közvetlen gyalogos kapcsolat létesítése az Orczy-kert és a Füvészkert között...

ITT OLVASHATÓ

SZELE TAMÁS: AMIT A RUSZOFÓBIÁRÓL TUDNI AKARTÁL…

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2023.08.09.

Ma kényes témához nyúlok, és nem is lesz rövid az elemzés, de muszáj foglalkozni a kérdéssel: a ruszofóbiáról lesz szó. Ez a gyakran emlegetett fogalom az orosz nacionalizmus Jolly Jokere vagy svájci bicskája: mindenre alkalmas, ha az orosz politikus kifogy az érvekből, csak előrántja, megsuhogtatja, mint Luke Skywalker a fénykardot, és már kint is van a pácból, legalábbis a saját szempontjai szerint.

Minden rosszat, kellemetlent a ruszofóbiára lehet fogni, olyan ez Putyinnak és csapatának, mint Soros Orbán Viktornak (bár Putyin is szokott sorosozni), tehát lássuk akkor, mit is jelent ez a szó?

Azt az elvet jelöli, amely szerint az etnikai szempontból orosz, felekezeti szempontból pravoszláv emberek Isten kifürkészhetetlen akaratából jobbak, erősebbek, okosabbak, különbek, mint bárki más emberfia, ám épp emiatt a többi nemzetek (mostanság főként az angolszászok) összefogtak ellenük és ártanak nekik, ahol csak tudnak, sőt, az oroszok teljes kiirtása a végső céljuk.

Mondanom sem kell, ez ostobaság, de az egyszerűbb lelkek között van közönsége.

Akkor is, ha alapvetően fasiszta ideológiáról van szó, amit azzal szoktak cáfolni, hogy „aki orosz, nem lehet fasiszta” – dehogynem lehet, maximum nem a német, hanem az orosz felsőbbrendűséget hirdeti. Közeli rokona a „ruszofóbia” szó a nálunk használatos „magyarellenes” kifejezésnek, és a mögöttük álló ideológia is szinte tökéletesen azonos. A magyar „nemzeti radikális” szintén azt állítja, hogy a miénk a legkülönb, legrégibb, legtehetségesebb, legmindenebb nép, csak épp akadályozzák, bántják a tudjukkik, akik nemzeti nagyléte ellen törnek fenekedve. De ugyanígy beszélt Hitler is a németekről, Mussolini az olaszokról, és Hirohito csak azért nem mondta ezt a japánoknak, mert nem volt szüksége rá, engedelmeskedtek neki anélkül is (és ebben a tételben egyébként is biztosak voltak már előbb, saját maguktól).

Szóval, a „ruszofóbia” a „magyarellenesség” párja, összeesküvés-elmélet mindkettő, legalábbis politikai formájukban. Olyan van, hogy valaki nem szereti az orosz nyelvet, konyhát vagy kultúrát – sokat veszít vele! – és ezt el is mondja, de ez még nem ruszofóbia. Olyan is van, például az én esetemben, hogy magukat az oroszokat nagyon kedvelem, minden kultúrájukkal együtt, csak a politikusaikat nem állhatom – ez sem ruszofóbia, mert akkor oroszgyűlölő lenne minden orosz ellenzéki is. Nem lehet persze azt mondani, hogy ne lehetnének a világban itt-ott valódi oroszgyűlölők is, de azok épp ugyanolyan sült bolondok, mint az orosz nacionalisták, csak fordítva.

Igazából épeszű ember nem is képes egész népeket gyűlölni, ez abszurdum volna.

Az Állami Duma mégis törvényt készül hozni – és ha készül rá, meg is hozza, ismerjük már őket – a „ruszofóbia” ellen. Jogukban áll törvényt hozni nekik akár a hétfejű sárkányok ellen is, de lássuk, hogyan ír erről az egész helyzetről Mimi Reitz, a Freedom House európai/eurázsiai programjának vezető munkatársa a The Riddle hasábjain.

Az orosz igazságügyi minisztérium tagjai jelenleg egy olyan törvénytervezetet dolgoznak ki, amely jogi definíciót ad a „ruszofóbiának”. Míg a kifejezés egy személy orosz nemzetisége miatt történő negatív bánásmódra utal, az autoriter orosz rezsim a ruszofóbia fogalmát széleskörű propagandasémájának részeként használja, hogy igazolja az Ukrajna ellen indított, indokolatlan háborúját, ezzel viszont az orosz identitást egyetlen fogalomra korlátozza, és megsemmisíti annak pluralitását, hogy mit jelent orosznak lenni.

Bár a törvényt valószínűleg nehéz lesz végrehajtani az orosz határokon túl, hiszen olyan törvény, amely meghatározza, hogy mit jelent oroszellenesnek lenni, és azt is körkörösen meghatározza, hogy mit jelent orosznak lenni, a kormánytisztviselők által kurtított, nagyrészt etnikai és felekezeti alapú identitásvonalak mentén, a hatóságok fegyverként használhatják fel az elnyomás kiterjesztésére a különböző, számukra nem konform oroszokkal szemben.

Több mint 120 etnikai csoport él Oroszország határain belül; hogyan férnek bele a különböző etnikai, vallási és kulturális hátterű emberek a rezsim monolitikus elképzelésébe arról, hogy mit jelent orosznak lenni?

Tekintettel arra, hogy a kifejezés egyre inkább a Kreml diskurzusának középpontjába kerül, fontos megvizsgálni a „ruszofóbia” fogalmának történelmi eredetét, azt, hogy a rezsim hogyan használja és torzítja a jelentését, és mit jelenthet a folyamatos fejlődése a 21. századi Oroszország és az orosznak vallók számára...

ITT OLVASHATÓ

GYÓGYSZER, GURUL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.10.

Ránk nézve lehangoló, hogy úgy ne mondjuk, tragikus, történelmileg azonban mindenképpen helytálló villámképet festett Orbánról Martin Schulz egy interjúban, amikor azt mondta – többek között -, hogy őt, őket (mármint Orbánt és Kaczynskit) lehetetlen reintegrálni az európai politikába, ezek az emberek értékközösséget (Európával) nem vállalnak, csak hasznot akarnak húzni belőle, csak a pénz érdekli őket. Illetve Orbánnak most már az Unió pénze sem nagyon kell, mert „a kínaiak és oroszok kivásárolták őt”.

A szánkból vette ki a szót Martin Schulz, tehát igaz az a tétel, hogy most már mindenütt látják, milyen gazember és mocsok alak ez a mi miniszterelnökünk. Pár napja Menczer bukott sportriporter, jelenleg államtitkár éppen ezért hőbörgött, és bizonygatta, hogy Orbán Viktor nincsen egyedül, holott tudjuk és látjuk, hogy igen. És minderre most meg is kaptuk a bizonyságot meg a magyarázatot ettől a Martin Schulztól, akit – mielőtt tovább haladnánk történetünkben – be kell mutatnunk a nyájasoknak, hogy tisztán lássanak.

Ki is ez a Martin Schulz, tesszük fel tehát a kérdést nem véletlenül, mert a kivonatos életút lényeges lesz a későbbiekben. Azt látjuk, hogy bizony nem egyéb, mint egy tisztességes német könyvkereskedő, aki egy évtizedig vitte a saját könyvesboltját, miközben a német szociáldemokrata párt (SPD) tagja volt, mint minden tisztességes munkásember. Ezek után lett polgármester, majd EP képviselő, és kétszer annak elnöke, az első, akit újra megválasztottak, és a tisztességes életút koronájaként megkapta a Nemzetközi Károly-díjat.

Igaz, ez nem olyan plecsni, amit például Szijjártó kapott Lavrovtól, hanem csak „az egyesült Európáért fáradozó személyiséget tüntetve ki, aki a parlament, a parlamentarianizmus és a demokratikus jogállamiság Unióban történő megerősítéséért tett erőfeszítései réven jelentős és tartós érdemeket szerzett” laudáció jár hozzá. Mégis mutatja, hogy ez a Martin Schulz milyen ideák mentén élt, és milyen háttérrel mondta Orbánról azt, amit mondott. S amivel a jelek szerint a mi egyetlenünk elevenjébe talált, de nagyon.

Mert és ugyanis eleddig azt láthattuk, megvolt és van Orbánnak az a csapata (Varga J., Kovács levelező, Menczer etc., etc.), akik vezérük laffadt valagát védték és védik az efféle bírálatokkal szemben. Erre a Schulz kritikára azonban már Orbán maga reagált, és így ránézve a riposztra azt kell látnunk, hogy bár ne tette volna az ország, önmaga és nem legutolsó sorban a mi érdekünkben, mert elég hervasztóra sikerült. Mi több, megmutatta Orbán korlátolt hülyeségét, és tehetetlen agresszivitását is úgy, hogy a kritikában foglaltakat egyáltalán nem cáfolta.

Orbántól minderre csak annyi telt, hogy teli pofával nekilátott kommunistázni, de lássuk a maga valójában a felvonyítást: „Örülök, hogy Martin Schulz visszatért a nyugdíjból. Most el akarja dönteni, hogy ki európai, és ki nem. Úgy látom, hogy egyesek egyszerűen nem tudják elengedni a kommunizmust.” – Most mit lehet erre mondani? Nagyon sok mindent, kiindulásként pedig csak annyit állapítunk meg, hogy Orbán Viktor a Martin Schulz által mondottakat, miszerint már nem érdemes vele beszélni, egyáltalán nem cáfolta.

Sőt, azt sem, hogy orosz és kínai pénzekre fáj a foga. Egyáltalán, ami egy tétel szerepel, hogy ez a Schulz „el akarja dönteni ki európai és ki nem”, még ez sem igaz, hiszen a saját szemünkkel láttuk, csak annyit mondott, őt az európai politikába bevonni már nem lehet, mert az európai értékek hidegen hagyják, és csak a pénz érdekli. Holott bízvást utalhatott volna ez a Schulz például az idei tusványosi beszédre, ahol az összes úgynevezett európaiságot tagadta, miközben Kína és az oroszok seggét nyalta, de még csak erről sem volt szó.

Általános elvekről és értékekről, amelyeknek Orbán nem hordozója, nem alanya és tárgya, összefoglalva tehát Schulz azt mondta, amit úgyis tudunk, hogy Orbán gazember, amire ő, mint láttuk, nekilátott bőszen kommunistázni. Ám még mielőtt ezzel is foglalkoznánk, annyit is jegyezzük meg, az az Orbán, aki évtizede fenntartja magának azt a jogot, hogy meghatározza és eldöntse ki a magyar és ki nem, ezt a kirekesztést akarja másra kenni egy másik síkon, ami nem épp komilfó, de ilyet Orbántól már nagyon régóta nem várunk.

Kommunista – mondja, ami már harminc éve is csak szódával ment el, huszonöt éve azzal sem, húsz éve meg már unalmas volt. Lejárt lemez annak bizonyítására, hogy Orbánnak nincs gondolata, szókészlete és nyelve a mai világra. Egy gennyes fekély Európa közepén, aki mára ott tart, hogy fogja a macsétéjét, és mint valami fogatlan dervis, ész nélkül pörög, mindent elsöpörni, lekaszabolni akarva, aki és ami nem ő. Nincs jövője és jelene is alig, ez csupán az ilyen óbégatásokból áll, amivel viszont minket is lejárat

Az ő sorsa már nem érdekes, mert nyílegyenes a feledés poklába. Determinált, csak az ideje kérdéses, ezért csupán elámulva nézzük a reakcióit, mint akinek elgurult a gyógyszere, és nincs a közelében egy jóságos ápoló, aki beadná neki, hogy lecsillapodjon. Ezt, ami van, akár haláltáncnak is nevezhetnénk, és örömmel néznénk a manézs első sorából, ha nem rántana bennünket is magával. Pedig ez történik tapsra és harsonaszóra, ahogyan a jelek szerint Orbánról és vele együtt Magyarországról is lemondanak, mint ami a kultúra számára elveszett.

ITT OLVASHATÓ

KÖZÖS JACHTUNK SIKEREI - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.08.10.

Remek reggelt, ez itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Például ezzel a néggyel:

- Komoly állami segítséggel született meg a bank, ami Mészáros Lőrincék alá rakta a vadonatúj szuperjachtot

- Mészáros Lőrinc szuperbankjának lízingcége a hivatalos tulajdonosa az új szuperjachtnak, amelyen Mészáros Lőrincék nyaraltak

- Hiába volt idén pokoli hőség, a republikánus klímastratégia 2024-re: még több fosszilis energia, félresöpört megújulók

- Mi van, ha a mesterséges intelligencia hazugságokat terjeszt rólad?

Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

ITT OLVASHATÓ